Ötödik alkalommal gyűjti össze a Prove.hu a legkiemelkedőbb vegán győzelmeket, ezzel láthatóbbá téve mindenki számára az elhivatott aktivisták és szervezetek munkáját, melyet egy-egy év alatt értek el.
Lehetetlen lenne minden egyes apró győzelmet felsorolni, és különösen nehéz feladat volna ezeket rangsorolni az általuk kiváltott hatások szerint, éppen ezért ez a lista továbbra sem ezt teszi: kizárólag felsorolja a legkiemelkedőbb eredményeket.
Lássuk, mit is értek el a vegánok 2023-ban:
1. Kalifornia elsőként tiltotta be az állati szőrme gyártását és árusítását
A 2019-ben előterjesztett tilalom 2023. január 1-én lépett életbe. Ezzel Kalifornia lett az első állam az USA-ban, ahol már törvényellenes a szőrméből készült termékek értékesítése. A tilalom nemcsak az árusításra, de az elkészítésre is vonatkozik.
A hároméves türelmi időszakra azért volt szükség, hogy a kereskedők számára elegendő időt biztosítsanak a készleteik és üzleteik átalakítására, valamint a szőrméből készült termékek kivezetésére.
Egy 2017-ből származó adatgyűjtés alapján Kaliforniában történt az államok szőrmekereskedelmének 25%-a, vagyis a szabályozás nagyon komoly következményekkel járhat a teljes iparágra nézve.
2. Bezárt az Egyesült Államok egyik legnagyobb szőrmetelepe
A Van Wert megyében található Lion Farms szőrmetelepről novemberben aktivisták több tízezer nyércet szabadítottak ki. Az akció olyan erősen hatott a vállalkozásra, hogy nem tudtak belőle felépülni.
Az eset komoly médiavisszhangot keltett, a sajtóban legtöbben arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy ez az akció nagy veszélyt jelent a környék élővilágára, valamint a háztáji állatokra, illetve hogy a télen kiszabadított nyércek nagy valószínűséggel nem fogják megélni a tavaszt.
A NAALPO beszámolója a legtöbb állítást, ami az aktivisták ellen hergelte a közvéleményt, tételesen megcáfolta, valamint részletesen beszámolt azokról a szörnyűségekről is, amiket egy ilyen telepen a nyérceknek el kell szenvedniük.
3. Megújult a V-Label, nincs több vega-vegán baleset
A vegánok számára éveken át nagy fejfájást okozott, hogy a V-Label tanúsítvány vegetáriánus és vegán címkéje rendkívül hasonló volt, éppen ezért az óvatlan vegánok gyakran tejes-tojásos, azaz vegetáriánus terméket tettek a kosarukba, amit csak utólag vettek észre.
2023-tól ezek a véletlenek biztosan lecsökkentek, ugyanis már számos terméken az új, sokkal jobban megkülönböztethető logók vannak. A teljes váltás azonban – a termékek nagy száma miatt – akár két évet is igénybe vehet, mondta Martin Ranninger, a V-Label International munkatársa.
4. Exeter népszerűsítette a növényi étkezést
A 130.000 lakosú település önkormányzata úgy döntött, népszerűsíteni fogják a növényi alapú étkezést, hogy ilyen módon vegyék fel a harcot a klímaváltozással.
Számos olyan apró változtatás van, amiket alkalmazhatunk. Az egyik ilyen, hogy mit eszünk. Az, hogy mi kerül a tányérra, igenis számít
– mondta Duncan Wood, a kezdeményezés megálmodója.
A városvezetés elsősorban személyes példával szeretne hitelt adni saját törekvéseinek. Ez azt jelenti, hogy az összes belső szervezésű eseményen növényi alapú étkezésre tértek át 2023 májusáig.
Ezen túlmenően az önkormányzati kezelésű intézmények – idetartoznak a szabadidőközpontok, kávézók és éttermek – kínálatában is szerepelnek a növényi alapú ételek, amiket jól látható módon kiemelnek a fogyasztók számára.
5. „A húsipar Auschwitz” feliratú pólóban nyert futóversenyt egy vegán punkzenész és aktivista
A számtalan alteregóval versenyekre és maratonokra benevező – és azokat általában megnyerő – Acélos Balázs ezúttal a szokásos Vegán Viktor név helyett a Mitiz Moerdert (Meat is Murder – A hús gyilkosság – a szerk.) választotta a 13. Kometa Futófarsangra, és meg is szerezte az első helyezést a senior, 40 feletti kategóriában.
A közel 20 éve húsmentesen és 10 éve vegánként élő férfi célja, hogy felhívja a figyelmet az állatok sanyarú sorsára, többek között a hús-, tej- és tojásiparban.
6. A Nike és a Puma is vegán bőrre cserélte a kengurubőr cipőit
Vegán bőrre cseréli a Nike és a Puma is a focicipőikhez eddig használt kengurubőrt. A márka egy másik típushoz már kifejlesztett növényi eredetű bőrt, ami tapasztalataik szerint minőségben felülmúlta az állati verziót.
A vegán cipők globális piaca jelenleg 40,9 milliárd dollár összértékű egy friss jelentés szerint, az összetett éves növekedési ráta (CAGR) pedig 2030-ra elérheti a 7,98 százalékot.
7. Magyar vegán aktivisták lepleztek le egy különösen kegyetlen disznóvágást
Ha nem lettek volna jelen az állatjogi aktivisták, valószínűleg soha nem derült volna ki, hogy az V. Nyírségi Disznótoros Fesztiválon és XXI. Nemzetközi Böllérversenyen micsoda kegyetlenség történt egy ártatlan disznóval még február végén.
Az állatvédők videóra is vették a borzalmakat, amint többször is ügyetlenül fejbe lövik a disznót, aki továbbra is életben volt, majd így, élve kezdték el perzselni. Az eset kapcsán később a hatóságok büntetést is kiszabtak a szervezőkre, akik mindezek ellenére is megvédték a rendezvényt, mondván, hogy az állatvédők hazudnak és mindenki félreérti a történteket.
Nyolc vegán szervezet együttesen szólalt fel az állatkínzás ellen, és az eset széles körű médiavisszhangot kapott a magyar sajtóban, többek között a Prove.hu is az elsők között számolt be róla.
8. A Cambridge Egyetem hallgatói a növényi kosztra szavaztak
Az Animal Rebellion szervezet klímaaktivistái még 2021-ben indították el a Plant Based Universities (PBU – Növényi Alapú Egyetemek) kezdeményezésüket, amelynek célja, hogy a hallgatók hatására az egyetemek teljesen növényi alapú kínálatra váltsanak.
Az angol diákok egy űrlapot kitöltve tudják bevonni saját egyetemüket a kezdeményezésbe, és ezt már több mint negyven egyetem hallgatója meg is tette, köztük a patinás intézmény, a Cambridge Egyetem diákjai is.
A szavazók 55%-ban támogatták az indítványt és 21%-ban ellenezték azt. A fennmaradó 23% tartózkodott. Ez azt jelenti, hogy azok, akik szavaztak, 72%-ban támogatták a teljes átállást növényi alapú ételekre.
9. Újabb holland tartományokban váltak tiltottá a húsreklámok
A világon elsőként 2022-ben tiltottak be húsreklámokat Hollandiában. A szankciók bevezetésével Harleem mellé most két másik tartomány – Bloemendaal és Utrecht – is csatlakozott, így Hollandiában már három helyen tilosak a húskészítményeket népszerűsítő reklámok.
A tiltás nemcsak ezekre az ételekre, de a fosszilis energiahordozókra épülő termékekre, az alkoholra és a szerencsejátékokra is érvényes.
10. Húsz éven belül a húsfélék 60 százaléka már nem állatoktól fog származni
A GovGrant úgy tippeli, hogy 2040-re, vagyis mindössze 17 éven belül túlsúlyba kerülhetnek a növényi alapú, valamint sejtkultúrából előállított termékek a húsként fogyasztott élelmiszerekkel szemben.
Elemzésük alapján 2035-ben még az állati eredetű húsok lesznek túlsúlyban (kb. 55 százalék), de 2040-ben ez a szám már 60 százalék körül lesz. Ezen belül a laborban készült húskészítmények 35 százalékot, az egyéb növényi készítmények pedig 25 százalékot adnak majd ki.
A sejtalapú húskészítmények piacát tekintve eddig az Egyesült Államok fektetett a legtöbbet ebbe a szektorba, második helyen pedig Izrael áll, melynek nem titkolt célja, hogy nemzetközileg is meghatározó szerepet töltsön be a sejtalapú húsipar szereplői között.
Hollandia az első európai szereplő a listán a harmadik helyezéssel, ám az ő szereplésük nem túl meglepő, ahogy a negyedik helyezett Szingapúré sem, ahol a világon elsőként engedélyezték laborban készült húskészítmény árusítását.
A top 5-be az Egyesült Királyság fért még be, kilencedik és tizedik helyen pedig Franciaország és Spanyolország állnak a globális iparági támogatás 0,49 és 0,46 százalékával.
11. A növényi élelmiszerek mellett kampányolt a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Immár a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is több növényi termék bevitelét, az állati élelmiszerek arányának csökkentését ajánlja. A magyar konyhákban még mindig túl nagy szerepet játszanak az állati eredetű ételek.
A jövőbe mutató táplálkozási ajánlások az egészségmegőrzés és a fenntartható táplálkozás jegyében a növényi alapú étrendek felé fordultak az elmúlt évtizedben
– írta a szervezet egy Facebook-bejegyzésében.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége először 2016-ban tette közzé a táplálkozási iránymutatását, az Okostányért. Már az akkori verzióban is érvényesültek fenntarthatósági elvek, később azonban fontosnak érezték, hogy ezek még hangsúlyosabbá váljanak ajánlásukban. Erről Szűcs Zsuzsanna, a szövetség elnöke beszélt a Prove-nak.
12. Az Apple kivezette az állati bőr használatát
Az Apple idén már az iPhone 15, az Apple Watch Ultra 2 és az Apple Watch Series 9 modellekkel kápráztatta el fogyasztóit. A rengeteg újdonság mellett néhány etikus és a fenntarthatóságot erősíteni hivatott bejelentéssel is készültek: kivezetik a bőr telefontokokat és óraszíjakat, helyettük megérkezett a FineVowen nevű textil.
Annak ellenére, hogy a szilikon előállítása a bőrnél alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik, a tervek szerint az Apple az előállított kiegészítőket is kivonja majd a forgalomból, mivel a szilikonnak kifejezetten nehéz az újrahasznosítása.
13. Rekordalacsony értéket ért el a németek húsfogyasztása
Minden húsféléből kevesebbet fogyasztottak a német lakosok 2022-ben, mint az azt megelőző években.
A mezőgazdasági központ információs központja által kiadott jelentésből kiderül, hogy a lakosság átlagosan 4,2 kilogrammal kevesebb húst fogyasztott a tavalyi év folyamán 2021-hez képest, ezzel 52 kilogrammra csökkentve az egy főre jutó átlagfogyasztást.
A számok nem sokkal azután jöttek ki, hogy kiderült: az európai növényi alapú termékek forgalma 6 százalékkal nőtt 2022-ben, 2020-hoz képest pedig 22 százalékkal.
14. Veterán vegán sportoló nyerte a Duatlon Európa-bajnokságot
Lisa Gawthorne már tavaly is dobogós helyezést ért el a romániai világbajnokságon, de idén a legszebben csillogó érmet sikerült elhoznia a velencei Európa-bajnokságról.
A duatlon olyan atlétikai sportág, mely több sportnemet is magában foglal. Egy verseny a triatlonhoz hasonlóan három szakaszra oszlik, ám a duatlonból hiányzik az úszás. A versenyeknek egy futó, egy kerékpáros, illetve még egy futó szakasza van.
A sportoló mögött két évtizedes vegán múlt áll, de még mielőtt teljesen magáévá tette volna ezt az életfilozófiát, már jó ideje nem fogyasztott húst. Egészen pontosan hatéves korában vált vegetáriánussá.
15. Halmentes halászlé nyert arany minősítést a Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon
Szeptember elején újra összejöttek Szegeden a vegán aktivisták és aspiráns konyhaművészek, hogy a 2022-es próbálkozásukhoz hasonlóan ismét elkészítsék a fesztivál egyetlen halmentes halászlevét. A hal nélkül készült halászlé nemcsak a kíváncsi résztvevők körében aratott nagy sikert, de a fesztivál szakmai zsűrije is arany minősítéssel jutalmazta a lányok bográcsában rotyogó nem-hallevet, ami olyan mértékű elismerés, amire egyikük sem számított.
„A hal nem lakoma, hanem koma” feliratú pólókban főző aktivisták úgy nyilatkoztak:
Sokan kíváncsiak, egyre többen nyitnak felénk. Van, aki egyáltalán nem követ semmiféle vegetáriánus irányzatot, érdekességként mégis kíváncsi a húsmentes halászlére.
16. New York állam polgármestere hadat üzent a húsfogyasztásnak
Eric Adams, New York polgármestere a következő hét évben, tehát 2030-ra szeretné 33 százalékkal csökkenteni az amerikai város élelmiszerekhez köthető károsanyag-kibocsátását. Hogy ezt leginkább mivel szeretné elérni a politikus? Többek között a húsfogyasztás visszaszorításával.
Hamar megszületett a döntés arról, hogy csökkentik a hús arányát a felkínált menüben azokban az intézményekben, amelyeknek a fenntartását a város finanszírozza.
A New York-i iskolákban hétfőn és pénteken már most sem esznek húst a diákok. A kórházakban pedig a vegetáriánus az alapértelmezett menü, bár a betegek kaphatnak húst, ha külön kérik.
17. Inkább bezárt egy vágóhíd, minthogy kamerákat szereljen fel
Márciusban mutatták be Ausztráliában azokat a tényfeltáró videókat, amiket a Farm Transparency Project (FTP) vezetője, Chris Delforce készített, és amin az iparág szerint az egyik leghumánusabb kábítási módszer, vagyis a disznók elgázosítása látható.
A felvételek napvilágra kerülését követően a PrimeSafe, Victoria állam húsokat és állateledeleket felügyelő élelmiszer-biztonsági szervezete arra kötelezte az AFG vágóhidat, hogy szereljen fel CCTV kamerákat az épületben.
A vágóhíd – ezt megtagadva – inkább úgy döntött, hogy bezárja kapuit, amit Chris Delforce „gyomorforgatóan tipikusnak” nevezett, hozzátéve, hogy ez egy hatalmas győzelem a disznóknak.
18. A holland király is betiltotta a hízott libamáj felszolgálását a birtokain
A PETA állatvédő szervezet kívánalmainak eleget téve a holland királyi család is beszünteti a foie gras, vagyis a hízott libamáj felszolgálását a királyi birtokokon
Nemcsak elkészíteni nem fogják ezt a fogást, de megígérték, hogy külső forrásból sem rendelnek.
A sok helyen állatkínzásnak minősített eljárás hazánkban hungarikumnak számít. Magyarország állítja elő a második legtöbb hízott libamájat, exportban pedig világelsők vagyunk, így nem nagyon lehet arra számítani, hogy hazánkban egyhamar hasonló tiltásokról olvashatnánk.
19. Ritka felvétel szivárgott ki egy magyar tehéntelepről – Prove exkluzív
Sokkoló felvételeket szivárogtattak ki névtelen dolgozók júniusban egy Somogy vármegyei tejipari telepről. A korábban ott dolgozó állattenyésztők képeket és videókat készítettek az állatok szállításáról és tereléséről, amelyen állításuk szerint állatkínzás történt, és szerintük ez csak egy kis részét mutatja be az ott tapasztalt problémáknak.
Már az első naptól kezdve sokkoló volt, ahogy bánnak a tehenekkel: nagy volt a betegszám és az elhullási arány, a dolgozók képzetlensége is meglátszott
– mondta el az akkor megjelenő leleplező cikkünkben az egyik, neve elhallgatását kérő dolgozó.
Megkeresésünkre a Somogy Vármegyei Kormányhivatal megerősítette, hogy az illetékes hatóság „helyszíni vizsgálatot tartott, hatósági eljárást indított”. Az érintett tejipari vállalat a cikk megjelenése idején valótlannak nevezte a megjelenő vádakat.
20. Kanadában kivezették a toxikológiai állatkísérleteket
A cél, hogy alternatív tesztelési módszereket alkalmazzanak a gerinceseken való kísérletezés helyett. Az indítványt június 13-án meg is szavazta a kanadai parlament.
Az országban 2020-ban több mint 5 millió állat szenvedett a kísérletező kutatók kezei között, ami 11 százalékkal magasabb szám, mint 2019-ben.
21. Nincs több Amazonast pusztító marhahús az EU-ban
Hat év alatt 1,7 millió hektárnyi területen irtották ki az Amazonas esőerdőit a marhatenyésztés miatt. Az érintett cégek egy része azonban egy új jogszabály miatt az Európai Unióban már nem értékesítheti a hústermékeit.
Az ehhez hasonló forrásoktól az Európai Unió elzárkózik, az Európai Parlament és a tagállamok is rábólintottak ugyanis tavaly egy új szabályozásra, melynek értelmében az EU területén kereskedő vállalatoknak garantálniuk kell, hogy az általuk forgalmazott termékek nem hozhatók összefüggésbe 2020 decembere után történt erdőirtással.
22. A bőrhasználat ellen tiltakozók zavarták meg a New York Fashion Weeket
Megnyúzott állatot imitáló testfestéssel próbálták szemléltetni a PETA aktivistái, miért idejétmúlt a bőr használata a divatiparban. A megzavarásról videó is készült. Az állatvédő szervezet szerint az állati bőr ideje lejárt, immár a vegán alternatívák felé kellene nyúlni minden szakmabelinek.
Ma már a lelkiismeretes fogyasztók tudják, hogy a divat jövője az innovatív vegán anyagokban rejlik, nem pedig a tehenek levágott bőrében
– nyilatkozta Tracy Reiman, a PETA ügyvezető alelnöke.
23. Elgondolkodtató vegán üzeneteket helyeztek el budapesti szobroknál
A Hungarian Animal Rights Corps nevű szervezet akciója által többek között felszólalt az állatokért Bud Spencer, Columbo felügyelő, A nagy ho-ho-horgászból ismert Főkukac, Roskovics Ignác, József Attila, de a Vigadó téri „Kutyás lány” szobra is „részt vett” az akcióban.
A szobrokhoz helyezett üzenetek a hús-, tej- és tojásiparban használt állatokra irányították a figyelmet. A táblák többek között olyan kérdéseket tettek fel, mint:
- „Ha nem enne kutyát, miért eszik malacot?”;
- „Miért vesszük el a tehenek borját és tejét?”;
- „Miért együnk állatokat, amikor enélkül is tudunk egészséges életet élni?”.
24. Magyar innovátor is szerepelt az idei Food Heroes toplistán
Tóth-Czifra Zoltán 2011-ben alapította cégét, a Real Deal Milket, amely precíziós fermentációval forradalmasítaná a tejipart. A cég egy speciális erjesztési eljárást alkalmaz, amely során a mikrobákat úgy módosítják, hogy a tejben található fehérjék – kazein és tejsavó – jöjjenek létre állathasználat nélkül és sokkal fenntarthatóbb módon.
Ha az emberek nem hajlandóak teljesen feladni az állati termékeket, meg kell találnunk a módját, hogy fenntarthatóan és etikus keretek között a rendelkezésükre bocsássuk ezeket – vegán módon. Ezen dolgozik a Real Deal Milk is, a tejre fókuszálva
– nyilatkozta Zoltán.
25. Egyre kelendőbb volt az állatmentes bőr, különösen cipők formájában
A vegán bőr globális piacának összértéke 2028-ra meghaladhatja a 74,5 milliárd dollárt (azaz több mint 25 ezermilliárd forintot), míg 2021-ben még 39,5 milliárd dolláros értéket regisztráltak – derül ki a Vantage piackutató friss jelentéséből.
Az összetett éves növekedési ráta (CAGR) ezzel a 2022-2028-as időszakban 9,5 százalék lehet. A vegán cipők globális piaca egy másik jelentés szerint jelenleg 40,9 milliárd dollár összértékű, az összetett éves növekedési ráta (CAGR) pedig 2030-ra elérheti a 7,98 százalékot. A kutatás alapján a változó iparági trendek elsődleges mozgatórugói:
- a növekvő fogyasztói tudatosság állatjóléti szempontból,
- a változó életstílusok,
- valamint az állati bőr előállításának és megmunkálásának környezeti költségei.
A valódi bőr előállítása elemzések szerint nagyjából háromszor akkora ökolábnyomot hagy maga után, mint a szintetikus helyettesítők készítése.
26. Ugrásszerűen növekedett a vegán csokik piaca
Egyre keresettebb termék a boltokban a vegán csoki, erre pedig a gyártók is reagálnak. Őrült tempóban bővülhet a következő években a piac.
A növényi alapú csokoládé globális piaca aktuálisan egymilliárd dollárra tehető, 2032-re azonban ez az érték elérheti a négymilliárd dollárt.
Európában is egyre növekszik a kereslet a vegán csokira. A londoni székhelyű Mintel piackutató cég 2018-as tanulmánya alapján a francia és a lengyel válaszadók 53-53, a spanyolok 55, az olaszok 48, a németeknek pedig 44 százaléka úgy nyilatkozott, hogy komolyan érdeklődik a vegán csokoládéból készült édességek iránt.
+1: Az Empátia Sztori altruista és vegán szervezet terjedése 2023-ban
Az Empátia Sztori magában foglalja azokat a nagy elérésű állatjogi kezdeményezéseket, mint a Prove vegán magazin, a Veganuár kihívás és a Csir Kevin állatvédelmi felület.
Míg a Prove idén havonta átlagosan 200.000 egyedi olvasóhoz jutott el, és az elsődleges forrása volt a vegán híreknek, útmutatóknak, recepteknek a weben, addig a Csir Kevin több mint 30 millió videómegtekintéssel magasan a legnagyobb elérésű vegán és állatjogi oldal maradt Magyarországon.
A Veganuár kihívás tovább szárnyal, és 2023 decemberéig 81.000 magyar vett részt benne, melynek népszerűsítéséhez már olyan sztárok is csatlakoztak, mint Puskás-Dallos Peti, Kovács Panka, Karalyos Gábor, Fancsikai Eszter, Garami Gábor, Király Eszti és Király Lina, Révész Ildikó és Pásku Ferenc vállalkozók, valamint Jakab Viktor vegán erősember.
Az Empátia Sztori azonban az önálló tevékenységét is folytatta: közel 50 edukációs előadást tartott magyar középiskolákban a veganizmusról és a növényi étrendről, valamint több ezer adagos vegán ételkóstolókat tartott, hogy a diákok is megízleljék a növényi ételek mesés ízét.
A szervezet célja, hogy egy empatikusabb és fenntarthatóbb világot építsen minden érző élőlénynek. A nonprofit szervezet éves működését egyszeri vagy havi adománnyal is támogathatod.
Végszó
Minden év hoz valami újat: számos pozitív történést és néhány negatívat. Minden, a veganizmus ellen uszító lobbitevékenység ellenére is az állatjogi mozgalom erős tudott maradni, és a növényi alternatívák piaca évről évre rohamosan nő.
A változás állandó, még akkor is, ha az nem mindig kiegyensúlyozott és linerális pályán halad. A kitartó, eredményes aktivizmus jelentősen hozzájárul a társadalom gyorsabb ütemű edukációjához.
