Július közepéig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a Jane Goodall-kiállítás, amely a híres etológus életútját mutatja be. A neves kutató alapjaiban változtatta meg azt, ahogy akár az átlagemberek, akár a tudományos munkát végzők a csimpánzokról gondolkodnak. Manapság pedig gyakran hívja fel a figyelmet arra, mi mindent lehetne és kellene tenni a klímaváltozás megfékezéséért.
Kerek születésnapot ünnepelhetett idén áprilisban az immár 90 esztendős Jane Goodall. Miután pedig világszerte köztiszteletnek örvend a brit etológus, számos tudós, sajtóorgánum és állatbarát rajongó köszöntötte őt fel.
A Magyar Természettudományi Múzeum egészen július 14-ig ünnepli a kutatót, mégpedig egy Jane Goodall-kiállítással.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Dr. Jane Goodall (@janegoodallinst) által megosztott bejegyzés
A remény üzenetét viszi, amerre csak jár
Jane Goodall leghőbb születésnapi kívánsága, hogy az emberek többet gondoljanak a környezetre. Másik óhaja pedig, hogy több évet kapjon még ajándékba, amelyek során folytathatja legfőbb üzeneteinek terjesztését – nyilatkozta a Reutersnek.
Van még némi időnk, azt hiszem, hogy elkezdjük lassítani a klímaváltozást, a biodiverzitás elvesztését, hogy enyhítsük a szegénységet, és hogy véget vessünk a szörnyű nagyipari állattenyésztésnek
– mondta.
Az etológus már korábban is beszélt arról, hogy az agráripar az egyik fő gócpont az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése terén. Ennek számos oka van, például hogy hatalmas földterületeket tarolnak le, hogy gazdálkodhassanak rajtuk; de a bőségesen használt kémiai növényvédő szerek is sokat rontanak a már amúgy is rossz helyzeten.
A tudós rámutatott arra is, hogy a gyári körülmények között tartott állatok hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki. A nagyipari állattartás keretében rutinszerűen használt antibiotikumok és hormonok ráadásul az emberi egészségre is károsak lehetnek.
Mindezek ellenére Jane Goodall bizakodó. Szerinte maradt még idő arra, hogy „megpróbáljuk meggyőzni a leggazdagabbakat, hogy fordítsanak kicsit több figyelmet a jövőre. Remény nélkül ebből az egészből nem lesz semmi. Az embernek szüksége van arra, hogy bizakodhasson” – fogalmazott.
Egyik könyve, az Amíg élek, remélek (Reasons for Hope) is erre a gondolatra épül fel.
Diploma nélkül figyelte meg a csimpánzokat
Jane Goodall munkásságának talán leghíresebb aspektusai a csimpánzokkal kapcsolatos kutatásai és felfedezései. Nem véletlen, hogy a csimpánzok világnapja július 14-e lett, 1960-ban ugyanis éppen ezen a napon lépett a tanzániai Gombe Nemzeti Park partjára a primatológus.
Egy csónakban érkezett a tanzániai Tanganyika-tó partjára, hogy megfigyelje a csimpánzok viselkedését.
Ezt megelőzően titkárnőnek tanult, és nem rendelkezett egyetemi diplomával – nyitott elmével és prekoncepciók nélkül figyelte meg kutatása vad alanyait. Abban az időben nagy felhördülést keltett, hogy a tudományos konvencióktól eltérően a csimpánzoknak nevet adott, nem pedig számot
– írja a Jane Goodall Intézet.
Négy évvel később készült az az ikonikus fotó, amely minden bizonnyal a Magyar Természettudományi Múzeumban megtekinthető Jane Goodall-kiállításnak is kiemelt eleme. Ezen a kutató guggol, és egy Flint nevű csimpánzkölyökkel nyújtják egymás felé a kezüket. Ez az a fénykép, amely – a Jane Goodall Intézet szerint – azt az újszerű hozzáállást örökítette meg, amely szembement az akkor elfogadott tudományos normákkal. Megmutatta, hogy Jane Goodall érző lényekként viszonyult a csimpánzokhoz.
De egyéb szempontból is felforgatta munkássága a tudományos életet. Goodall volt az első, aki feljegyezte, hogy a csimpánzok kemény fűszálakat csupaszítanak le, ezeket bedugják a termeszvárakba, és ezek segítségével halásszák ki onnan a rovarokat. Korábban a tudósok azon az állásponton voltak, hogy az ilyen típusú eszközhasználat kizárólag az emberre jellemző.
Jane Goodall-kiállítás – erre készülj
A „Jane 90” életrajzi kiállítás július 14-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Összességében száz négyzetméteres területről van szó, ebből 60 négyzetméteren idővonal, fényképek, videók, történetek és kutatói eszközök találhatók. A fennmaradó 40 négyzetméteren pedig a „Dr. Jane Goodall, a példakép” pályázatra beküldött művek tekinthetők meg. A teljes program körülbelül 40 perc alatt kényelmesen bejárható – tájékoztatta a Prove-ot a Jane Goodall Intézet.
A kiállítás múzeumi belépőjeggyel látogatható.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.