Július közepéig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a Jane Goodall-kiállítás, amely a híres etológus életútját mutatja be. A neves kutató alapjaiban változtatta meg azt, ahogy akár az átlagemberek, akár a tudományos munkát végzők a csimpánzokról gondolkodnak. Manapság pedig gyakran hívja fel a figyelmet arra, mi mindent lehetne és kellene tenni a klímaváltozás megfékezéséért.
Kerek születésnapot ünnepelhetett idén áprilisban az immár 90 esztendős Jane Goodall. Miután pedig világszerte köztiszteletnek örvend a brit etológus, számos tudós, sajtóorgánum és állatbarát rajongó köszöntötte őt fel.
A Magyar Természettudományi Múzeum egészen július 14-ig ünnepli a kutatót, mégpedig egy Jane Goodall-kiállítással.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A remény üzenetét viszi, amerre csak jár
Jane Goodall leghőbb születésnapi kívánsága, hogy az emberek többet gondoljanak a környezetre. Másik óhaja pedig, hogy több évet kapjon még ajándékba, amelyek során folytathatja legfőbb üzeneteinek terjesztését – nyilatkozta a Reutersnek.
Van még némi időnk, azt hiszem, hogy elkezdjük lassítani a klímaváltozást, a biodiverzitás elvesztését, hogy enyhítsük a szegénységet, és hogy véget vessünk a szörnyű nagyipari állattenyésztésnek
– mondta.
Az etológus már korábban is beszélt arról, hogy az agráripar az egyik fő gócpont az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése terén. Ennek számos oka van, például hogy hatalmas földterületeket tarolnak le, hogy gazdálkodhassanak rajtuk; de a bőségesen használt kémiai növényvédő szerek is sokat rontanak a már amúgy is rossz helyzeten.
A tudós rámutatott arra is, hogy a gyári körülmények között tartott állatok hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki. A nagyipari állattartás keretében rutinszerűen használt antibiotikumok és hormonok ráadásul az emberi egészségre is károsak lehetnek.
Mindezek ellenére Jane Goodall bizakodó. Szerinte maradt még idő arra, hogy „megpróbáljuk meggyőzni a leggazdagabbakat, hogy fordítsanak kicsit több figyelmet a jövőre. Remény nélkül ebből az egészből nem lesz semmi. Az embernek szüksége van arra, hogy bizakodhasson” – fogalmazott.
Egyik könyve, az Amíg élek, remélek (Reasons for Hope) is erre a gondolatra épül fel.
Diploma nélkül figyelte meg a csimpánzokat
Jane Goodall munkásságának talán leghíresebb aspektusai a csimpánzokkal kapcsolatos kutatásai és felfedezései. Nem véletlen, hogy a csimpánzok világnapja július 14-e lett, 1960-ban ugyanis éppen ezen a napon lépett a tanzániai Gombe Nemzeti Park partjára a primatológus.
Egy csónakban érkezett a tanzániai Tanganyika-tó partjára, hogy megfigyelje a csimpánzok viselkedését.
Ezt megelőzően titkárnőnek tanult, és nem rendelkezett egyetemi diplomával – nyitott elmével és prekoncepciók nélkül figyelte meg kutatása vad alanyait. Abban az időben nagy felhördülést keltett, hogy a tudományos konvencióktól eltérően a csimpánzoknak nevet adott, nem pedig számot
– írja a Jane Goodall Intézet.
Négy évvel később készült az az ikonikus fotó, amely minden bizonnyal a Magyar Természettudományi Múzeumban megtekinthető Jane Goodall-kiállításnak is kiemelt eleme. Ezen a kutató guggol, és egy Flint nevű csimpánzkölyökkel nyújtják egymás felé a kezüket. Ez az a fénykép, amely – a Jane Goodall Intézet szerint – azt az újszerű hozzáállást örökítette meg, amely szembement az akkor elfogadott tudományos normákkal. Megmutatta, hogy Jane Goodall érző lényekként viszonyult a csimpánzokhoz.
De egyéb szempontból is felforgatta munkássága a tudományos életet. Goodall volt az első, aki feljegyezte, hogy a csimpánzok kemény fűszálakat csupaszítanak le, ezeket bedugják a termeszvárakba, és ezek segítségével halásszák ki onnan a rovarokat. Korábban a tudósok azon az állásponton voltak, hogy az ilyen típusú eszközhasználat kizárólag az emberre jellemző.
Jane Goodall-kiállítás – erre készülj
A „Jane 90” életrajzi kiállítás július 14-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Összességében száz négyzetméteres területről van szó, ebből 60 négyzetméteren idővonal, fényképek, videók, történetek és kutatói eszközök találhatók. A fennmaradó 40 négyzetméteren pedig a „Dr. Jane Goodall, a példakép” pályázatra beküldött művek tekinthetők meg. A teljes program körülbelül 40 perc alatt kényelmesen bejárható – tájékoztatta a Prove-ot a Jane Goodall Intézet.
A kiállítás múzeumi belépőjeggyel látogatható.
