Egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás okozta anyagi terhek sokkal nagyobbak lesznek, mint amekkora összeg a mérsékléséhez szükséges lenne. Ennek következtében pedig akár egyötödével is csökkenhetnek a jövedelmek ahhoz a jövőképhez képest, amelyikben az éghajlatváltozás elleni harcra fókuszálunk.
Az emberi tevékenység következtében folyamatosan melegedő éghajlat gazdasági hatásai már most is érzékelhetők. Az egyre részletesebb kockázati modellek pedig sokkal sötétebb jövőt vázolnak fel, mint a korábbiak. A Nature folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint akár hatszorosa is lehet az éghajlatváltozás által okozott anyagi kár, mint amennyibe az kerülne, ha 2 °C-on vagy az alatt tartanánk az átlaghőmérséklet-növekedést – írja a The Guardian.
A Potsdam Egyetem kutatói által készített tanulmány kategóriájában az eddigi legrészletesebb módon vizsgálja a várható gazdasági hatásokat. A korábbi tanulmányok leginkább csak a felmelegedés okozta károkkal számoltak, méghozzá országos tekintetben. A mostani tanulmány szofisztikáltabb módszereket alkalmaz. A heves esőzések és a szélsőséges időjárási jelenségek által okozott hatásokat is elemezték, mindezt 40 évre visszamenőleg, 1600 területen, hogy pontosabb képet kapjanak annál, mintha csak országokra lebontva vizsgálódtak volna.
Az eredmények alapján nem csak a várható gazdasági kár lesz többszöröse a klímaváltozás kordában tartásához szükséges összegnek. A jövedelmek is lényegesen alacsonyabbak lesznek az elkövetkezendő években. A várható csökkenést ahhoz az elképzelt 2050-es helyzethez képest kell érteni, ami akkor valósult volna meg, ha nem kell a klímaváltozás által okozott gazdasági nehézségekkel számolni. Tehát nem a mostani értékeknél lesznek egyötödével alacsonyabbak a jövedelmek, hanem annál, amik egy éghajlatváltozást kordában tartó 2050-ben lehettek volna.
Hozzászoktam már, hogy nem túl szívderítő eredményekkel találkozom a munkám során, de még engem is meglepett a válság mértéke. A teherviselés egyenlőtlen eloszlása egyenesen sokkoló
– nyilatkozta Leonie Wenz, a tanulmány egyik szerzője.
A rossz hír, hogy ez a gazdasági csökkenés már biztosan érezhető lesz, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen klímavédelmi lépéseket teszünk.
A jövedelmek nem egyenlő mértékben csökkennek
Az éghajlatváltozás gazdasági hatásaira is igaz az, mint a klímakrízis legtöbb tényezőjére, miszerint a legkevésbé felelős országok szenvedik el a legnagyobb károkat. Európában átlagosan 11 százalékos, míg Afrikában és Ázsia déli részein 22 százalékos is lehet a csökkenés.
A durva jövedelemcsökkenés várhatóan szinte minden régióra ki fog terjedni, beleértve Észak-Amerikát és Európát, a legerősebb hatása pedig Afrikában és Dél-Ázsiában lesz. Ezt a klímaváltozás olyan hatásai okozzák, amelyek nagyban befolyásolják a gazdasági növekedést, mint például a mezőgazdasági terméshozam, a munka termelékenysége vagy az infrastruktúra
– mondta Maximilian Kotz, a tanulmány egyik szerzője.
A tanulmány az évszázad második felére vonatkozóan is közölt számokat. Ha továbbra sem teszünk semmilyen jelentős lépést, akkor 2100-ra akár 60 százalékkal is csökkenhetnek a jövedelmek. Amennyiben viszont elérjük a nettó zéró kibocsátást az évszázad közepére, akkor a csökkenés 20 százalék körül maradhat.
Aggasztó, hogy habár ez a tanulmány az eddigi legrészletesebb gazdasági előrejelzés, a kutatók saját bevallása szerint a benne közölt értékek továbbra sem fedik a teljes valóságot. Ennek oka, hogy számos olyan tényező van még, amivel egyelőre nem számoltak. A tengerszint-emelkedés, a hőhullámok vagy az ökoszisztémák pusztulása mind olyan tényezők, amelyek tovább rontják az értékeket. Ezek a soron következő tanulmányokban reményeik szerint már szerepelni fognak.
