Emberi módszerrel végzett öngyógyítást egy orangután

Sebes arcú orángután, Rakus

Az emberszabású majmoktól nem teljesen idegen az öngyógyítás, de orangutánoknál még nem figyeltek meg ilyen tevékenységet. Ráadásul a mostani eset kapcsán az állat egy olyan növényt alkalmazott, amely a hagyományos indonéz orvoslásban régóta ismert fertőtlenítő hatása miatt.

Attól egyelőre nem kell tartanunk, hogy egy szumátrai dzsungeltúra alkalmával fehér köpenyes, sztetoszkópos orangutánokkal fogunk találkozni. De Rakus, a hím orangután öngyógyító tevékenysége alapján arra következtethetünk, hogy valamit konyíthatnak a területhez. Német és indonéz kutatók arra lettek figyelmesek, hogy egy szumátrai orangután ellátta a saját felületi sérüléseit – írta meg a Newsweek.

Rakus, a hím orangután minden bizonnyal összetűzésbe keveredett egy rivális hímmel, ami következtében arcának jobb oldalán sérülést szenvedett. A kutatók idővel azt látták, hogy az állat a Fibraurea tinctoria, egy liánféle levelét rágcsálja, az így nyert levet, idővel pedig az összerágott leveleket is a sebre keni. A folyamat igen hosszú időt vett igénybe, ami arra utalhat, hogy Rakus tudatosan cselekedett, nem pedig véletlen egybeesésről van szó.

A Rakus által végzett tevékenység teljesen tudatosnak tűnik, hiszen az arcán lévő seben kívül nem kent máshova a növény levéből. Az öngyógyító tevékénységet ráadásul többször is elvégezte, később már nemcsak a növényi lével, hanem szilárdabb anyagokkal is [ti. a megrágott levéllel], amíg a sebet teljesen el nem fedte. A teljes folyamat sok időt vett igénybe

– mondta Isabelle Laumer, a megfigyelésről írt tanulmány egyik szerzője, a Max Planck Intézet főemlőskutatója.

Az akar kuning vagy akar palo néven is ismert növény régóta népszerű a hagyományos indonéz gyógyászatban. Gombaölő, baktériumölő, gyulladáscsökkentő hatása miatt alkalmazzák.

Ez az első megfigyelt eset az orangutánoknál

Hasonló szándékú tevékenységet az emberszabású majmoknál már megfigyeltek, bár nem nagyon volt még a saját tapasztalatainkkal ilyen mértékben összevethető eset. Ráadásul ez az első alkalom, hogy egy állat gyógyászati jellemzőkkel bíró növényt használt a sebek ellátására.

Abban egyelőre nem biztosak a kutatók, hogy Rakus korábban is csinált-e hasonló öngyógyítást, ahogy azt sem tudni, hogy magától jött-e rá a növény hatékonyságára vagy korábban tanulta azt más majmoktól. A régióban viszonylag ritkák az orangutánok közti összecsapások, így a kutatóknak nem sok alkalmuk van sérült orangutánokat tanulmányozni.

Egyaránt elképzelhető, hogy Rakus saját maga állt elő az ötlettel, de az is, hogy másoktól leste el a trükköt. A kutatók szerint az állatok nem nagyon fogyasztják ezt a növényt, de elképzelhető, hogy egyes esetekben az étkező majmok hozzáértek a sebeikhez. Mivel a növény fájdalomcsillapító hatása egyből enyhítette a fájdalmukat, elkezdhették alkalmazni a sebek kezelésére.

Rakus sebe a levél alkalmazását követően néhány nap alatt be is gyógyult, egy hónap elteltével pedig már alig lehetett látni valamit a sérülésből. Az esetet még 2022 júniusában figyelték meg.

© 2025 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.

Szűrők

Elkészítési idő

Elkészítési idő

Recept típusa

Recept típusa filter

Konyha

Konyha filter

Allergén

Allergének