Egy környezetmérnök segítségével összeszedtük, milyen növényeket érdemes rovar- és klímabarát gondolkodás mentén ültetni, és hogy miként is néz ki a fenntartható kert. A szakértő azt is kiemelte, hogy nem kizárólag arra kell figyelmet fordítani, mi mindent telepítesz a kertbe. Az sem mindegy például, hogy a fűnyírót mikor és hogyan használod.
Amikor kertes házról (vagy lakásról) álmodozik az ember, a többség képzeletében dús, zöld gyep és formára vágott, rendezett sövény jelenik meg. A gyakorlatban azonban ezzel kapcsolatban több probléma is felmerül, ez a kép a legkevésbé sem fedi a fenntartható kert fogalmát.
Az angolkert imázsába tartozik a szép dús fű, de sokan elfelejtik, hogy a Brit-szigetek klímája sokkal nedvesebb Magyarországénál. Mindezt megfejeli, hogy a klímaváltozás egyes hatásai hazánkra erősebben hatnak, mint az említett szigetcsoportra. Ennek köszönhetően a hazai gyepek karbantartása rengeteg öntözést és tápanyag-utánpótlást igényel, ráadásul többféle gombás betegség is támadja őket
– nyilatkozta Szebenyi Péter környezetmérnök a Prove-nak.
Rámutatott, a klasszikus gyep elveszi a virágzó növényektől – ezzel párhuzamosan pedig a beporzó rovaroktól és egyéb életformáktól is – az életteret. De nem kizárólag a gyep okozza a problémát fenntarthatósági szempontból. „Az elmúlt húsz-harminc évben hatalmas divatja volt a tuják telepítésének. Ezen növények mára a klímaváltozás és egyéb gombás betegségek miatt tömegével pusztulnak ki. Más fenyőféléket sem ajánlatos telepíteni, mivel a tujákhoz hasonlóan olajos anyagúak, ezért savanyítják a talajt és elnyomnak mindent maguk körül” – mondta.
Hozzátette, minden invazív faj ültetését kerülni kellene, amely kiszorítja az őshonos növényeket.
Az elsődleges cél a kert mikroklímájának javítása
Most, hogy tisztáztuk, milyen növények ültetését érdemes kerülni, de legalább minimalizálni, nézzük, milyen fajok felé érdemes kacsingatni!
Szebenyi Péter hangsúlyozta, a klímaváltozás fényében tanácsos tudatosan formálni a kertet. A korábban őshonos vagy betelepített növények az éghajlatváltozás hatására
- kipusztulhatnak,
- költséges lesz a fenntartásuk,
- a gyümölcsfáknak jelentősen csökkenhet a terméshozamuk.
Ennek kiküszöbölése a környezetmérnök szerint kétféleképp lehetséges: a kert mikroklímájának javításával vagy klímareziliens növényfajok telepítésével. „Érdemes az előzővel kezdeni, mert nagymértékben javítható a mikroklíma árnyékoló növények telepítésével – például olasz náddal –, amelyek árnyékot vetnek egyes növényekre. A biodiverzitás növelhető még például sziklakert vagy kerti tó létesítésével. Ezek kis helyet foglalnak, de összességében jócskán csökkenthetik a talajközeli hőmérsékletet. Továbbá megfelelő talajtakarással, mulccsal is javíthatjuk kertünk talajának vízháztartását és tápanyag-utánpótlását is” – magyarázta.
Hogy is fest akkor a fenntartható kert?
A telepített vagy „ősgyepet” a környezetmérnök szerint érdemes lóherével keverni. Ennek a nagy előnye, hogy esztétikai szempontból ezzel is a zöldpázsit-hatás érhető el, de az udvar így még zöldebb és egészségesebb lehet, mint lóhere nélkül. Ez a növény ugyanis óvja is a már meglévő gyepet.
A lóherével dúsított, fenntartható kertben a fűnyírás hasonlóképpen működik, mint a szimpla gyep esetében. Mindkét esetben jobban jársz a nagyobb vágási magassággal, így is mérsékelhető a talaj gyors kiszáradása, valamint a vízfelhasználás is jobb lehet.
A One Green Planet a lóherén kívül a fű kiváltására javasolja még
- a kerek repkényt (Glechoma hederacea),
- a szagos mügét (Galium odoratum),
- a korai kakukkfüvet (Thymus praecox),
- a korzikai mentát (Mentha requienii),
- az indás varjúhájat (Sedum sarmentosum),
- a pénzlevelű lizinkát (Lysimachia nummularia),
- illetve a mohát.
Ezek közül a kerek repkény, a szagos müge, a pénzlevelű lizinka és rengeteg mohafaj Magyarországon is őshonos.
Ha a gyep helyettesítését vagy éppen „tuningolását” már megoldottad, valamint a kert mikroklímájának javításáról is gondoskodtál, jöhetnek a virágok. Szebenyi Péter szerint a fenntartható kertben helyet kaphatnak „vadvirágos-mezős növények”.
Kiemelte, „érdemes a kertünk egyes szakaszain meghagyni a növényzetet, és ha nem műfűvel rendelkezünk, akkor rengeteg olyan – elsőre gyomnak tűnő – növény is felbukkanhat, ami csodálatos virágjával ámulatba ejtett bennünket. De kaphatók már méhlegelőhöz magkeverékek is, amelyekkel könnyedén létrehozhatók méhlegelős területek.”
A környezetmérnök leszögezte, minden évszaknak megvannak a maga minimális vízigényű virágzó növényei. „Szárazságtűrő, közkedvelt virágzó növény a levendula. De mellette olyan növényeket is fel lehet sorolni, mint az örökzöld tatárvirág, a lizinka vagy az őszi rózsa” – mondta.
Így használd rovarbarát módon a fűnyírót!
A fenntartható kertben azonban nemcsak az a kérdés, milyen növényekkel ültették tele. Arra is érdemes figyelni, mikor és hogyan használod a fűnyírót. A vágatlan május (No Mow May) nemzetközi kihívás keretében arra ösztönzik az embereket, hogy ebben a hónapban egyáltalán ne vegyék elő a fűnyírót – és a kaszát se. Ez azért lenne előnyös, mert „ebben a tavaszi időszakban fejlődnek azok a vadvirágok, amelyek főként mezős, füves helyeken találhatók meg. Segítségükkel a beporzó rovarok is több táplálékhoz juthatnak” – magyarázta Szebenyi Péter.
A rovarokra ősszel is gondolni kell. Az ősz beköszöntével a lehullott falevelekből táplálkozik sok rovar, ráadásul nemcsak táplálékforrást jelent ez számukra, hanem menedéket is. Később aztán – tavasszal – ezek a rovarok táplálékforrásként szolgálnak a madarak és más állatok számára, hozzájárulva az ökoszisztémák bonyolult kapcsolatrendszeréhez. Ezt a bizonyos rendszert rúgja fel az ember, mikor gereblyét ragad, hogy eltakarítsa a lehullott faleveleket.
Míg ősszel a gereblye mellőzésével, a melegebb időszakban a fűnyíró megfelelő használatával óvhatod a bogarakat. Nem mindegy, hogy milyen magasra hagyod a gyepet vagy a lóherét. Ahogy az sem mindegy, mikor állsz neki ennek a kerti munkának.
Kevesen gondolnak bele, hogy fűnyíráskor általában nemcsak a füvet vágjuk le szögegyenesre, hanem a benne lévő rovarokat, csigákat is ledarálhatjuk. Emiatt érdemes olyan időszakban füvet nyírni, amikor kevésbé aktívak az élőlények – például méhek éppen nem porozzák be a virágokat –, és akkor nyírni a füvet. Ekkor is kellő lassúsággal kell haladni, hogy a tücskök és egyéb repülő vagy földön futó rovarok el tudjanak menekülni a fűnyíró éles kései elől
– fogalmazott Szebenyi Péter.
Szerinte a reggel 7 és 10 óra közötti fűnyírás ideális a rovarok védelmében. Előrebocsátjuk: a szomszéd természetesen vélekedhet másképp. A szakértő javasolja emellett a fűnyíró elejébe szerelhető rovarriasztó szerkezet alkalmazását. „Ez nem valamiféle vegyszer, hanem egy fizikai eszköz, amely arra szolgál, hogy a bogarak előbb észleljék a fűnyíró érkezését”.
