Az emberi tevékenység következtében folyamatosan melegedő éghajlat kiváló körülményeket teremt a trópusi betegségeket hordozó rovarok számára, hogy egyre északabbra merészkedjenek. A dengue-láz kórokozóját hordozó ázsiai tigrisszúnyog már hazánkban is gyökeret vert. Az invazív faj tojásai áttelelnek az enyhe évszak alatt.
A malária, a nyugat-nílusi vírus, a dengue-láz vagy a Zika-vírus mind olyan egzotikus betegségek, amelyek nevével nem árt megismerkednünk Európában is. Az egyre melegedő éghajlat és az enyhe lefolyású telek ugyanis ideális körülményeket teremtenek a betegségek kórokozóit hordozó rovaroknak – olvasható a The Guardian hasábjain.
Rachel Lowe professzor a European Society of Clinical Microbilogy and Infectious Diseases nonprofit szervezet barcelonai kongresszusán tartott beszéde előtt figyelmeztette a kontinenst. Elmondása szerint fel kell készülnünk arra, hogy a következő évtizedekben olyan helyen jelennek meg ezek a betegségek, ahol eddig nem fordultak elő. Ez leginkább Európa északi területeit, Észak-Amerikát, Ázsiát és Ausztráliát jelenti.
Az éghajlatváltozás miatt fellépő globális felmelegedés azt eredményezi, hogy a malária vagy a dengue-láz kórokozóit hordozó rovarok élettere kiterjed. Így olyan közösségekben törhetnek ki járványok, amely tagjainak az immurendszere sohasem találkozott még a betegséggel. Az egészségügyi ellátórendszer pedig nincs felkészülve a járványra
– figyelmeztet Lowe.
A dengue-láz terjedéséhez a legideálisabb körülményeket produkáló tíz év közül kilenc a 2000-es évet követően történt. A WHO-nak jelentett megbetegedések száma pedig nyolcszorosára nőtt az utóbbi két évtizedben. Az évezred elején jelentett 500.000 megbetegedés 2019-re 4,5 millióra növekedett.
Itthon is találkozhatunk trópusi betegségekkel
Felmerül a kérdés, hogy a dengue-láz vagy a nyugat-nílusi vírus nevezhető-e továbbra is trópusi betegségnek, ha a kórokozót hordozó rovar a trópusokon kívül is otthonra talált már. Magyarországon 2014-ben írták le az ázsiai tigrisszúnyog első észlelését. 2023-ra pedig az ország egész területén megtalálható volt már a rovar.
Az invazív faj tojásai az enyhe téli hónapok során könnyedén áttelelnek, ráadásul a szúnyog más időben aktív, mint a hazai fajok, így a gyérítési igyekvéseket is ki tudja cselezni. Ez a rovar többek között a dengue-láz kórokozóját is hordozza.
„Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozást mérséklő kezdeményezések nem tűnnek hatékonynak, számolhatunk azzal, hogy a jövőben több – akár halálos – megbetegedést láthatunk a kontinentális Európában olyan betegségek miatt, mint a dengue-láz vagy a malária.”
Számítanunk kell a járványokra, és elsősorban arra kell összpontosítanunk, hogy a betegségek kialakulását megakadályozzuk
– teszi hozzá Lowe professzor.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2023 júniusi jelentése alapján csak 2022-ben 71 olyan dengue-lázas megbetegedést regisztráltak, ami Európában történt. Ez megegyezik azzal a mennyiséggel, mint amennyit 2010 és 2021 között regisztráltak.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.