Az Afrikai Unió tagállamai meghallották az állatjóléti aggályokat skandálókat, és pontot tettek a szamárbőr-kereskedelem végére. A tilalommal borzalmas kínoktól szabadíthatják meg a megcsappant szamárpopulációt. A kínai gyógyszergyártók pedig kénytelenek lesznek új alapanyag-beszállítók után nézni.
Nagy lépést tettek az afrikai országok vezetői az Afrikai Unió februári etiópiai csúcstalálkozóján. Megállapodtak abban, hogy illegálissá válik a tömbhöz tartozó 54 tagállamban a szamárbőrrel való kereskedelem, a szamarak leölése a bőrükért – írta meg a BBC.
Első hallásra ennek a jelentősége talán nem tűnik túl nagynak. A marhabőrből készült táska vagy éppen cipő elterjedt, ezzel szemben a szamárbőr nem a leggyakoribb alapanyag. Valójában azonban óriási a kereslet rá, ennek oka pedig a kínai gyógyászatban gyökerezik.
Az ejiao a szamarak bőréből és húsából kinyert, fekete színű zselés anyag, amelynek a keleti orvoslásban – sok más állati származékkal egyetemben – nagy szerepet tulajdonítanak. A népi hiedelmek szerint többek között a megfázás is gyógyítható a segítségével, ráadásul öregedésgátló hatást is tulajdonítanak neki. Ezekre azonban tudományos bizonyíték nem létezik.
A szamárbőr iránti hatalmas kereslet kielégítése érdekében szamarakat vásárolnak, befognak vagy ellopnak, többek között olyan közösségektől, amelyeknél létszükséglet a szamár. Sok esetben napokig sétáltatják az állatokat, gyakran országhatárokon keresztül. A szenvedésükre fittyet hányva szállítják és tartják őket, és gyakran a legborzalmasabb módokon vágják le őket
– írta a The Donkey Sanctuary (Szamármenhely) a közelmúltban publikált jelentésében. Ezt az anyagot még azt megelőzően tették közzé, hogy az Afrikai Unió betiltotta volna a szamárbőrrel való kereskedelmet.
A szervezet szerint a termelés az elmúlt öt évben – a becslések alapján – 160 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy évente legalább hatmillió szamarat öltek meg a bőrükért.
Megélhetési problémákat is okozott a szamárbőr
Az ejiaót gyártó kínai cégek kezdetben hazai szamárbőrt használtak. Amikor azonban az állatok száma az országban jelentősen csökkent, egyre nagyobb mértékben kezdtek importra támaszkodni. Ebben a kormányok meglátták a lehetőséget, és számos legális vágóhíd nyílt Afrikában – mondta Solomon Onyango, a The Donkey Sanctuary kenyai részlegének igazgatója. Hozzátette, a fellendült kereskedelem miatt a kenyai szamárpopuláció mintegy felét végezték ki 2016 és 2019 között.
Az igazgató szerint a tilalomnak társadalmi előnyei is lehetnek. A világ 53 millióra becsült szamárállományának mintegy kétharmada Afrikában él. A legszegényebb vidéki közösségek lakói szállításra, valamint víz, élelmiszer és egyéb áruk mozgatására használják őket.
„A szamarak lemészárlása a bőrükért aláásta a megélhetést Afrikában, megfosztotta a kontinenst a kultúrájától, biológiai sokféleségétől és identitásától” – magyarázta Raphael Kinoti, a The Brooke állatjóléti szervezet kelet-afrikai regionális igazgatója.
Arra buzdítjuk az Afrikai Unió minden tagállamát, hogy mindenki érdekében juttassák érvényre ezt a döntést
– tette hozzá.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, majd gazdasági újságíróként dolgozott. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon. Nem sokkal azt követően pedig, hogy vegán lett, megjelent benne az igény, hogy a munkája is tükrözze az életmódját. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.