Az USA kormánya engedélyezheti több mint 470.000 szalagos bagoly kilövését, hogy így óvják meg a nyugati erdeibagoly-populációt. A példátlan mértékű bagolyirtást többen ellenzik, és humánusabb megoldást sürgetnek. Számos szervezet nyílt levélben tiltakozott a ritkítás ellen.
Az amerikai vadvédelmi hivatal (USFWS) tavaly novemberben állt elő azzal a tervvel, ami a nyugati erdeibagoly (más néven: északi foltosbagoly) megmentése okán közel félmillió szalagos bagoly elpusztítását javasolja – számolt be az NPR. A tervezett egyedritkítás mértékét hallva sokan megdöbbentek. Egyesek szerint cseppet sem etikus egy faj védelme érdekében egy másik faj egyedeit leölni. A vadvédelmi hivatal álláspontja szerint viszont semmilyen más megoldás nincs arra, hogy a kevésbé agresszív, emiatt versenyhátrányban lévő nyugati erdeibaglyot megmentsék.
A tavaly elkészült javaslat ellen március 25-én nyílt levélben számos szervezet tiltakozott. Levelükben többek között felhívják a figyelmet az esetleges hibás azonosítás miatti téves kilövésekre, a lövedékek által okozott ólommérgezésre, valamint a terv méretéből fakadó kivitelezhetetlenségre.
A listán szereplő 75 állatvédő szervezet nevében arra biztatjuk, hagyja figyelmen kívül az USFWS meggondolatlan tervét, hogy »vadászokkal« hajtsanak végre szisztematikus, tömeges pusztítást a szalagosbagoly-populációban, több millió hektárnyi erdős élőhelyen
– olvasható a levélben, melyet Deborah Haalandnak, az USA belügyminiszterének címeztek. Haaland minisztériuma alá tartozik az amerikai vadvédelmi hivatal is.
A levélben kiemelik, hogy a legtöbb éjszakai életmódot folytató bagoly sohasem volt vadászható az államokban, ezért semmilyen releváns tapasztalat nem áll rendelkezése egy ekkora méretű populációkontrollhoz.
A szalagos bagoly a kihalással fenyegeti vetélytársát
A korábban nyugati erdeibagoly által uralt területre kiterjeszkedő szalagos bagoly ráadásul nem tesz mást, mint alkalmazkodik a klímaváltozás és az egyéb emberi emberi hatások által okozott változó körülményekhez, mutatnak rá az állatvédő szervezetek.
A klímaváltozás hatására széles körben észlelhetünk majd mindenféle fajmozgást, és lehetetlenség lesz megítélni, mely fajok távolodtak el túlságosan mostani elterjedési területüktől. A területi terjeszkedés egyébként is természetesen előforduló ökológiai jelenség, ami számos faj alapvető jellemzői közé tartozik. Ez a folyamat vezetett a jelenlegi fajeloszlási mintákhoz is. Ahogy a történelemnek, úgy a fajok mozgásának sincs vége, teszi hozzá a levél.
Wayne Pacelle, a nyílt levelet jegyző Center for a Humane Economy elnöke szerint az ilyen végletes megoldások a zárt rendszerekben sikeresek lehetnek, de egy ekkora területen szinte kizárt, hogy eredményt érjenek el. Kétségeit viszont nem mindenki osztja.
Ha nem teszünk semmit a szalagos baglyok terjeszkedésének lassítása érdekében, elveszítjük a nyugati erdeibaglyokat. Nem sok választásunk van
– mondta Cameron Barrows, a University of California-Riverside nyugdíjas professor emeritusa. Hozzátette, hogy szerinte a nyílt levél lényegében annyit mond: „Szívesebben élnénk szalagos baglyokkal, mint nyugati erdeibaglyokkal.”
Claire Catania, a Birds Connect Seattle szervezet ügyvezetője is hasonló állásponton van. Elmondása szerint nagyon nem boldogok a javaslattól, de elismerik a szükségességét és támogatják azt. A javaslat előreláthatóan most tavasszal kapja meg a végleges formáját.
