Komoly járványügyi kockázat áll fenn öt kínai szőrmefarmon, jelentős veszélyt hordozva magukban az állatról emberre terjedő betegségek terén. Erre a konklúzióra egy állatvédő szervezet jutott most vizsgálatai során. Korábban azonban már sok virológus hívta fel a figyelmet ugyanerre a problémára. A szőrmeipari telepek felszámolására biztatják a kormányokat világszerte.
Virológiai szempontból kiemelten magas rizikófaktort jelentenek a Kínában vizsgált szőrmeipari farmok – számolt be a Reuters egy friss jelentésre hivatkozva. A felméréseket a Humane Society International (HSI) állat- és környezetvédelmi nonprofit szervezet 2023 végén készítette öt létesítményben. A vizsgált farmok Kína északi, északkeleti részén találhatók, Hopej és Liaoning tartományban.
Az érintett szőrmeipari farmokon
- rókákat,
- nyestkutyákat
- és nyérceket
tartanak, létesítményenként 2000-4000 állatot, intenzív gazdálkodási körülmények között, egyes esetekben baromfi közvetlen közelében. A látottak alapján pedig a HSI arra jutott, hogy ezek a farmok magas járványügyi kockázatot jelentenek az állatokról emberekre terjedő betegségek terén.
A különböző vírustörzsek gyors keringése és keveredése, ahogy állatról állatra terjednek, alkalmazkodóképesebbé teszi őket, elősegíti a mutációik kialakulását, növeli azok létrejöttének valószínűségét, ahogy azt is, hogy az emberekre is veszélyt jelentsenek
– hívta fel a figyelmet a magas állománysűrűségben rejlő virológiai veszélyekre Alastair MacMillan, a Surrey Egyetem Állatorvosi Iskolájának vendégprofesszora.
Az HSI márpedig arról számolt be, hogy az öt kínai szőrmefarmon az állatok kis ketrecekbe zsúfolva járkáltak fel és alá, ami állatorvosok szerint a stressz egyértelmű jele.
„A pszichésen zavart állatok, az ürülékkupacok, az ingerszegény ketrecek és az aggasztó zoonotikus – azaz állatról emberre terjedő – betegségek éles kontrasztban állnak a szőrmekereskedelem által felfestett pompás képpel” – mondta Peter Li, az HSI Kína-politikai szakértője.
A szőrmeipar járványügyi kockázata nem újdonság
Virológusok már több alkalommal is arra biztatták a kormányokat, hogy számolják fel a szőrmefarmokat, miután azok óriási járványügyi kockázatot hordoznak magukban. Egy kutatás szerint leginkább a nyércfarmok jelentenek ilyen szempontból veszélyt.
A nyércet nagyobb számban és több országban tenyésztik, mint bármely más, kifejezetten a szőréért szaporított állatot – írják a kutatók. A zsúfolt tartási körülmények között pedig megugrik a kórokozók terjedésének valószínűsége.
A virológiai kockázatot súlyosbítja, hogy a nyércek biológiai felépítésükből fakadóan meglehetősen fogékonyak azokra a vírusos kórokozókra, amelyek akár világjárvánnyá is duzzadhatnak. Különösen érzékenyek például a SARS-CoV-2-re, amely a Covid–19-et okozza. Ez egy „időzített bomba” a kutatók szerint. Főleg annak fényében, hogy a nyércekben még mindig találtak a SARS-CoV-2-törzsek közül olyat, amely az emberekben nincs jelen. Ez magában hordozza a kockázatot, hogy
a vírus ismét megjelenhet az emberekben, különösen, ahogy az idősebb népesség immunitása csökken, a korábban nem fertőződött fiatalok pedig a népesség egyre nagyobb hányadát teszik ki.
A koronavírus annak idején szintén Kínából indult el. Egyes kutatói eredmények alapján nyestkutyáról kerülhetett át az emberre. A kutatói csoport ezen megállapítását a kínai Vuhan városának Huanan piacán 2020 januárjában vett mintákra alapozza.
Nem sokkal azt követően vettek kenetet a falakról, a padlóról, a fémketrecekről és az állatketrecek szállítására használt kocsikról, hogy a kínai hatóságok bezáratták a piacot. Több koronavírusra pozitív mintában is kimutatható volt állati eredetű genetikai anyag, ezek jelentős része pedig bizonyítottan a nyestkutyákhoz köthető.
