Az évente esedékes brit pillangómegfigyelés, amely a pillangók helyzetével kapcsolatos legátfogóbb kutatás a világon, tavalyi felmérése vegyes eredményekkel zárult. A közel hatvan vizsgált faj fele az átlagosnál jobban, másik fele viszont rosszabbul élte meg a 2023-as esztendőt. Vannak olyan fajok is, amelyek komoly veszélybe kerültek. A szakértők szerint az okok az éghajlatváltozásban keresendők.
A Brit-szigeteken minden évben mérik a pillangópopuláció egészségi állapotát. A UK Butterfly Monitoring Scheme a világon legrégebb óta zajló ilyen jellegű adatgyűjtés, amely a brit szigetek több mint 3000 pontján vizsgálja a fajok állapotát.
A tavalyi felmérés eredményei vegyes képet mutatnak a brit szigeteken megtalálható 58 pillangófajról – számolt be a The Guardian. Voltak olyanok, amelyek az átlagosnál jobb évet tudhatnak maguk mögött, de nagyjából ugyanennyi faj teljesített az átlagosnál rosszabbul.
Az egykoron gyakori, kertekben rendre felbukkanó kis rókalepke például az eddigi legrosszabb évét zárta Angliában. Számuk 82 százalékkal csökkent a mérések 1976-os kezdete óta. Hasonlóan rosszul teljesített Walesben, ahol a második legrosszabb éve volt a tavalyi. Észak-Írországban viszont nagyon jól érezte magát, itt a második legeredményesebb évet produkálta. A tudósokat régóta foglalkoztatta, hogy mi lehet az oka a mérések kezdete óta megfigyelhető drasztikus egyedszámcsökkenésnek. A legtöbben a klímaváltozást tartják felelősnek.
A pillangók indikátorfajok, vagyis a populáció állapota pontos képet nyújthat nekünk tágabb környezetük egészségi állapotáról is. Emiatt az éves pillangómegfigyelés elengedhetetlen a vidék és általánosságban véve a környezet állapotának felmérése szempontjából. A vegyes eredmények tovább hangsúlyozzák a megfigyelés, valamint a konzervációs kezdeményezések szükségességét
– mondta Marc Botham pillangóökológus.
Nem minden pillangófaj számára rossz a felmelegedés
Annak ellenére, hogy a vizsgálat alapján vannak nagy vesztesei az egyre melegedő éghajlatnak, olyanok is akadnak, akik számára kedvező a változás. Ilyen például az atalantalepke, egy költöző lepkefaj, amely az egyre melegedő éghajlat miatt rászokott, hogy a Brit-szigeteken tölti a telet. Számuk az 1976-os első mérések óta 318 százalékkal növekedett.
A pillangók egyedszáma természetes módon hullámzik évről évre, nagyrészt az időjárás függvényében. De a brit pillangók számának régóta fennálló trendjeit az emberi tevékenység alakítja, mint az élőhelyük megrongálása vagy elpusztítása, a növényvédőszerek használata, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás. Megfigyelve ezeket a hosszú távú trendeket, megismerhetjük az éghajlatváltozás hatásait és a természetes vadvilágunkra gyakorolt egyéb tényezőket
– mondta Richard Fox, a Butterfly Conservation tudományos vezetője.
A fajvédelmi kezdeményezések sikerére példa a nagyfoltú hangyaboglárka és a kockás busalepke. Mindkét lepkefaj kihalt a Brit-szigeteken még a hetvenes években, tavaly viszont egyaránt a legjobb évüket tudhatták magukénak a visszatelepítési kezdeményezések óta. A nagyfoltú hangyaboglárkát a nyolcvanas években, a kockás busalepkét viszont csak 2018-ban telepítették vissza a Brit-szigetekre.
