Most olvasott cikk
Horvátországban mostantól börtönbüntetés járhat egy állat elhagyásáért

Horvátországban mostantól börtönbüntetés járhat egy állat elhagyásáért

Szomorú macska egy ketrecben örökbefogadásra vár

Immár bűncselekménynek számít Horvátországban egy állat elhagyása, egy év szabadságvesztést kaphat az, akit vétkesnek találnak ebben. Emellett súlyosbította a horvát parlament az állatkínzásért adható büntetéseket is.

Szigorították az azokra kiszabható büntetést Horvátországban, akiket állat elhagyásával vádolnak meg. Az április 2-án életbe lépett változtatások értelmében azok, akik az út szélén – vagy bárhol máshol – magukra hagynak egy állatot, akár egyévnyi börtönbüntetéssel is szembesülhetnek – írta meg a One Green Planet.

Ha az elhagyott állat – legyen az háziállat, addig fogságban tartott vadállat vagy bármely más állat, akiért az illető felelősséggel tartozik – elpusztul, a büntetés akár két évre is nőhet. Ugyanez lehet az eredménye annak is, ha valaki nemcsak egy, hanem több állatot is a sorsára hagy.

A szigorítás az Animal Friends Croatia horvát állatjóléti szervezet kezdeményezésének köszönhetően valósulhatott meg. 2021-ben ugyanis ők indítottak petíciót, azt kérve, hogy az állatok elhagyása számítson bűncselekménynek az országban. Javaslatuk nagy sikert aratott: a lakosság 80 százaléka támogatta az ötletet.

Az új jogszabályok értelmében immár a rendőrségen vagy a helyi ügyészségen kell feljelentést tenni, ha valaki magára hagyott állatra talál. Korábban első körben állatorvoshoz kellett fordulni, az Animal Friends Croatia szerint azonban most végre egyszerűsödhet és felgyorsulhat a folyamat. Ez pedig azt jelentheti, hogy könnyebben rátalálhatnak arra, aki a bűncselekményt elkövette. Abban is bíznak, hogy a módosításnak elrettentő hatása is lesz, hiszen az elkövetők „tudják, hogy most már börtönbüntetést is kockáztatnak”.

A felelős állattartás általánossá tétele a cél

Horvátországban évente több mint tízezer állatot hagynak el az Animal Friends Croatia adatai szerint. Az áldozatok legtöbbször macskák és kutyák, de gyakran hagynak sorsukra teheneket és juhokat is. Utóbbiak esetében gyakran

állami támogatás a legnagyobb beszerzési motiváció, hogy aztán később elhagyják őket. Ez különösen problémás, mert számukra nagyobb kihívást jelent megfelelő szállást találni, és jelentős pénzügyi terhet ró az önkormányzatokra.

A állatjóléti szervezet tagjai abban bíznak, hogy az új jogszabályok mellett már mindenki alaposabban megfontolja, rendelkezik-e a szükséges erőforrásokkal egy állat hosszú távú gondozásához. Mindezt pedig még azt megelőzően teszi meg, hogy befogadna vagy épp beszerezne egyet.

„A cél az, hogy elősegítsük a felelős állattartást, és olyan intézkedéseket ösztönözzünk, mint az ivartalanítás, a sterilizálás és a mikrochipek beültetése, csökkentve az állat elhagyásának kockázatát.”

Akár eltiltás is járhat érte

A horvát parlament tovább is ment a börtönbüntetésnél. Törvénybe foglalták azt is, hogy a szabadságvesztésen túl megtilthatják az elkövetőknek bármiféle állat birtoklását akár öt évre is. Ez azokra vonatkozik, akik korábban elkövettek már jogsértést, és magas a kockázata annak, hogy ismét hasonlót tesznek.

Növelték továbbá az állatkínzásért és az állatoknak okozott felesleges fájdalomért, szenvedésért kiszabható büntetéseket is. Korábban ezért egy év szabadságvesztés járhatott, de április 2. óta már kettő. Amikor pedig bebizonyosodik, hogy az elkövetőt pénzszerzési vágy hajtotta, háromévnyi börtönbüntetésre is ítélhető.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.