ÁllatokEgészség

Lassíthatják-e a COVID-19 vakcina fejlesztését az állatkísérletek?

Állatkísérletek a covid-19 vakcina érdekébenPPK_studio / shutterstock.com

A tudományos világ egybehangzóan állítja, a koronavírus-járványt csak akkor fogjuk tudni valóban megfékezni, amikor az első hatásos és biztonságos oltás elérhetővé válik. Éppen ezért számtalan országban folynak jelenleg is gőzerővel az erre irányuló kutatások. A COVID-19 elleni oltás azonban tesztelés nélkül aligha kerülhet piacra. Ez pedig egy igen fontos kérdést is felvet. Vajon etikus-e állatokon kísérletezni a saját egészségünk megóvása érdekében? Gy. Szabó Csilla írása.

A szakemberek közel hatvan évnyi kutatás után sem biztosak abban, hogy az állatokon tesztelt gyógyszerek és oltások az emberi szervezet esetében is ugyanolyan hatékonysággal alkalmazhatóak.

Legjobb tudásunk szerint jelenleg több mint 150 COVID-19 vakcina áll fejlesztés alatt a világ laboratóriumaiban, írja a témával kapcsolatban a Sentient Media.

Egerek, majmok és más állatfajták ezreit használják fel nap mint nap a kutatást segítő kísérletekhez, hiszen az oltás hatékonyságát úgy vizsgálják, hogy a beoltott egyedeket megfertőzik a vírussal.

Az első próbák során megállapították, hogy a majmok fertőzéskor a betegség jeleit mutatták, miközben a görények, macskák és hörcsögök továbbadták a fertőzést a laboratórium többi állatának.

Egy 2004-es tanulmány ugyanakkor azt állítja, hogy az állatkísérleteken átment gyógyszerek több mint 90 százaléka megbukik az emberi klinikai vizsgálatok során. Az FDA ennek ellenére előírja, hogy az új termékeket állatokon teszteljék, mielőtt azokat az önkénteseken is alkalmaznák.

Pedig lenne más megoldás is. Legalábbis a Kortárs Tudományos Központ (CCS) elnök-vezérigazgatója, dr. Aysha Akhtar neurológus szerint, aki határozottan állítja a következőket:

„Az a baj, hogy a kutatások és tesztelések legnagyobb finanszírozójának számító kormányzati ügynökségek továbbra is az állatok felhasználását részesíti előnyben, az új, emberalapú módszerek kifejlesztése helyett.”

A szakember véleményét támasztja alá, hogy becslések szerint az amerikai egészségügyi intézet (NIH) mintegy 14,5 milliárd dollárt költ évente az adófizetők pénzéből a különböző állatkutatásokra.

Ez a szám azonban csak becslés, a kiadásokat a megbetegedések, valamint a kutatások igen tág feltételrendszerének meghatározásával bontják részekre, így az egyes projektekre költött pénzösszegekről nem lehet tudni, mennyit fordítottak ténylegesen az állatkísérletek finanszírozására.

Ám az szinte biztos, hogy a 41,7 milliárd dolláros összköltségvetés jelentős részét erre költötték. Ez az adat ráadásul nem is veszi figyelembe más szövetségi testületek gyógyszerfejlesztési költségeit.

A meglévő rendszer támogatói azzal érvelnek, hogy az orvostudomány eddigi fejlődésében elengedhetetlen érdemei voltak az állatkísérleteknek, ezért ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kell. A betegség által az emberi testben okozott elváltozásokat szerintük csak úgy érthetik meg a tudósok, ha előbb állatokon tanulmányozzák a mechanizmust.

Nem túl drága árat fizetnek-e mindezért az állatok?

A Faunalytics becslései szerint az Egyesült Államokban évente 25 millió állatot áldoznak fel a tudomány oltárán. A konkrét számadatok ismeretét azonban nagymértékben akadályozza, hogy nem kell jelenteni a felhasznált patkányok, egerek és madarak pontos számát, jóllehet a kísérletek során felhasznált egyedek 95 százalékát teszik ki.

A márciusi laboratórium-bezárások több ezer állat meggyilkolását eredményezték, ám ez a gyakorlat korántsem írható pusztán a pandémia számlájára. A koronavírus-járvány egyszerűen csak láthatóbbá tette ezt a kegyetlen gyakorlatot.

Egy tanulmány erről így ír:

„Egyes kutatáshoz használt állatokba mérgező anyagokat fecskendeznek vagy fájdalmas eljárásoknak vetik őket alá, mindaddig, míg bele nem rokkannak a kínzásokba vagy el nem pusztulnak tőlük. Erre az egyik legjobb példa a rákterápia során felhasznált halálos dózisú sugárterhelés. De van, hogy csak azért veszik el az egyedek életét, hogy egy kutatáshoz nélkülözhetetlen szervét megszerezzék, s azon további vizsgálatokat hajtsanak végre. Megint másokat elaltatnak, kísérleti stádiumban lévő eljárásoknak vetik alá, anélkül, hogy valaha is magukhoz térnének.”

Hiteles állati modellezés

A világjárvány fojtogatásában azonban a kutatóknak is változtatniuk kellett szokásaikon, ezért a Moderna elnevezésű vakcinát már az állatkísérletek befejezése előtt embereken is tesztelték.

A The New York Times szerint később mégis az állatkísérletek eredményeit hozták nyilvánosságra, amely szerint a beoltott, majd megfertőzött majmok fertőzöttek maradtak ugyan, ám bizonyos mértékig képesek voltak leküzdeni a vírust.

Egyes orvosszakértők a válsághelyzet ellenére is óva intenek az állatkísérletek mellőzésétől. A McGill Egyetem orvosbiológiai etikai csoportjának vezetője, Jonathan Kimmelman szerint a járványok és a vészhelyzetek gyakran provokálják ki az etikus viselkedés addig megszokott és elfogadott normáinak felrúgását. Ez a döntés azonban utólag igen gyakran bizonyul tévesnek.

A laboratóriumi állatkísérletek fő indoka, hogy az emberen végzett próbákat megelőzően meg kell bizonyosodni a gyógyszer, vagy oltóanyag biztonságosságáról. A CCS munkatársa, dr. Jarrod Bailey szerinte azonban ez az érv gyakran nem állja meg a helyét. Az állatkísérletek szerinte korántsem olyan megbízhatóak, mint azt gondoljuk.

Elsősorban azért nem, mert az eredmények nem minden esetben egyeznek a humánkísérletek végkövetkeztetéseivel. Másodsorban a különböző fajtájú tesztelést igen gyakran egyidőben hajtják végre, ahogy az a COVID-19 vakcina esetében is történik.

Ez pedig azt bizonyítja, hogy nem az emberi teszteket megelőzően akarják az állatokon bizonyítani azok biztonságosságát. Utóbbi tény pedig felveti az egyértelmű kérdést: miért is van akkor szükség állatkísérletekre?

A párhuzamos tesztelésekre az éppen folyó kísérletek szolgáltatják a legjobb bizonyítékot. Az AstraZeneca, a Johnson&Johnson, a Merck és a Pfizer jelenleg közösen dolgozik egy COVID-19 oltáson.

Utóbbi júliusban 100 millió adag leszállítására kötött szerződést az amerikai kormánnyal a kidolgozást és jóváhagyást követően. S bár a vállalat elutasította a Sentient Media interjúkérését, a globális médiakapcsolatokért felelős igazgató, Jerica Pitts kijelentette, mind a hagyományos állati, mind pedig a klinikai modellvizsgálatokat elvégezték a BNT162-es elnevezésű vakcinaprogram kapcsán, s közülük kettőnek heteken belül megkapják az eredményeit.

A világ egyik legnagyobb gyógyszeripari cége, a Pfizer 2019-ben, 51,8 milliár dolláros árbevételt produkált. A COVID-19 vakcina kidolgozásában szintén résztvevő Johnson&Johnson nem válaszolt az állatkísérletekkel kapcsolatos megkeresésre.

Az Egyesült Államokban már meghaladta az ötmilliót a bizonyított koronavírus esetek száma, a világon pedig több mint 820 ezer halálos áldozatot követelt a járvány. A biztonságos oltás előállítása éppen ezért egyre inkább sürgető. Még akkor is, ha ez a folyamat általában húsz évig is eltartott korábban, hiszen az egyes szakaszok végigvitele akár ötéves munkát is igényelhet.

Éppen ezért egyes szakemberek a jelenlegi helyzetben egyenesen időpocsékolásnak tartják az állatkísérleteket. Szerintük a laboratóriumban vagy nem természetes úton fertőzték meg a különböző egyedeket, vagy egyáltalán nem mutattak az emberihez hasonló tüneteket, tehát nem adhatnak reális támpontot.

A kutatók által létrehozott hiteles állati modellezés sem létezik, hiszen nem az emberi szervezet biológiájára épült. Emiatt pedig egyszerűen késlelteti a hatásos oltóanyag kifejlesztését.

A nagy tapasztalattal rendelkező amerikai szakember, dr. Akhtar szerint az állatkísérletek ugyan jelentős okai annak, hogy eddig nem sikerült megtalálni a hatékony oltásokat, kezeléseket és gyógymódokat, ám nem ez az egyetlen hátráltató tényező ebben a folyamatban.

Nem véletlen tehát, hogy a Gyógyszerszabályzó Hatóság Szövetség már március 18-án kijelentette, hogy nem kötelező állatokat használni a tesztelés során.

A kutatók COVID-19 vakcinát kísérleteznek
C.Lotongkum / shutterstock.com

Hol vannak az alternatívák?

A vakcinakutatás eddigi gyenge eredményei jónéhány kutatót elbizonytalanítottak. Egyáltalán nem látják bizonyítottnak ugyanis azt a tételt, hogy az állatkísérletek valóban modellezni tudják a COVID vakcina hatékonyságát és biztonságát az emberi szervezetre nézve.

Akadémikusi körökben éppen ezért egyre általánosabbá válik az a nézet, miszerint számos betegség elleni hasznos emberi oltóanyag előállítása az állati kísérleteken bukik meg.

S bár pillanatnyilag egyetlen tesztelési módszer sem tökéletes, dr. Akhtar szerint léteznek már olyan technikák, amelyek valóban megmutatják, milyen hatást gyakorol majd az emberi szervezetre egy adott vakcina vagy gyógyszer, elkerülve azt a problémát, amellyel akkor szembesülünk, amikor biológiai értelemben teljesen különböző fajok reakcióit próbáljuk összevetni.

Az egyik ilyen új technika, az „csipben az ember” nevet kapta, a kutatók ugyanis egy csipre párolják le az emberi szervezet mikrokomponenseit. Egy csipen lévő tüdő például a szerv élő, háromdimenziós keresztmetszete, amely éppen úgy lélegzik és működik, mint egy átlagos emberi tüdő.

A COVID-19 lehetséges kezeléseinek kidolgozása során már ki is próbálták a technikát, a The New York Times beszámolója szerint a Wake Forest Orvostudományi Intézet nagy erőfeszítéseket tett az emberi tüdő és vastagbél miniatűr változatának létrehozására, s ezeket már el is küldte a George Mason Egyetemre tesztelés céljából.

„Egyetlen módszer nem lesz elegendő a megoldáshoz”

– teszi hozzá dr. Akhtar, hangsúlyozva, hogy a képalkotástól, a patológiától és a boncolási tanulmányoktól kezdve az „csipben az ember” modellekig és a nagy adatbázisokig, sokféle eszközre lesz szükség a korrekt válaszok megtalálásához.

Ennek lényege pedig nagyon is egyszerű: az orvosi kutatásoknak az emberi biológia megismerésével kell kezdődnie és zárulnia.

Amikor az állatkísérletek kudarcot vallanak

A hatékony HIV-vakcina kifejlesztése már évtizedek óta zajlik, s az eddigi körülbelül 80 oltás hiába bizonyult hatékonynak és biztonságosnak különféle állatfajokon, a csimpánzokat és más főemlősöket is beleértve, az ember számára egyik sem volt megfelelő.

Egy 2008-as tanulmány szerint a csimpánzok jelentősége az AIDS elleni vakcina megalkotásában teljes mértékben megalapozatlan, rámutatva arra a tényre, hogy más oltóanyagok, mint például a Hepatitis C vagy a malária elleni sem vált be az embereken.

Többek között ezért is mond egyre több ország és hatóság búcsút az állatkísérleteknek. Két évvel ezelőtt az európai gyógyszerészeti bizottság vonta ki az oltásbiztonsági követelmények alól azokat a túlzó toxikológiai vizsgálatokat, amelyek során egerekbe és tengerimalacokba emberi oltások tucatjait fecskendezték.

Az állatvédő szervezetek legnagyobb örömére, idén júliusban India is betiltotta ezt a módszert, az állatkísérletmentes oltóanyag fejlesztés felé vezető út első lépéseként jellemezve a döntést.

A tudományos kutatás jövője éppen ezért nem az állati megközelítésben, hanem a csúcstechnológiában keresendő, amely a már említett „csipben az ember” módszer mellett a következő generációs számítástechnika vívmányait is használná az egerek, majmok és más állatfajták mérgezése, boncolása vagy genetikai módosítása helyett.

Egy Dél-Koreában elvégzett közvélemény-kutatás szerint az ázsiai ország lakosságának elsöprő többsége tette le voksát az állatmentes tesztek mellett. A válaszadók 83,4 százaléka értett egyet abban, hogy a koreai kormánynak növelnie kell az alternatívák kifejlesztéséhez szükséges forrásokat és 66 százalékuk támogatta az állatoknak fájdalmat okozó kutatások módszereinek javítását.

A rendelkezésünkre álló új, emberspecifikus technikákkal folyamatosan csiszolhatók, javíthatók és egyre biztosabbá tehetők a kutatási eredmények, amelyek az állatkísérletek esetében egyáltalán nem így vannak.

Bizonyára ez a tény is közrejátszik abban, hogy az Egyesült Államokban is határozott elmozdulás tapasztalható a kérdésben. A Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 2021-es költségvetésének részeként olyan munkacsoportot hozott létre, amely reményeik szerint megfelelő választ ad majd az állatkísérletek szigorúságával és megismételhetőségével kapcsolatos egyre növekvő aggodalmakra.

A csoport arról ugyan nem nyilatkozott, hogy ezek az erőfeszítések hatással lesznek-e COVID-19 vakcinákat fejlesztő vállalatokra, ám az már most biztosan megállapítható, az állatvilág és az emberiség egyaránt haszonélvezője lesz annak, ha a tudomány a mostaninál etikusabban működik a jövőben.

Gy. Szabó Csilla

Gy. Szabó Csilla

Újságíró
Írok, futok, meditálok és vegán vagyok. Csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekben hiszek, ezért a növényi étrendre is etikai okokból tértem át. Döntésemet a mai napig nem bántam meg, a maratonokat is pontosan úgy futom, mint korábban.

Írd le a véleményed!

Mindjárt kész vagy!

Ide fogjuk küldeni a napi útmutatókat, ezért kérlek pontos adatokat adj meg.