Az Európai Parlament mai plenáris ülésén elutasították azt a módosító javaslatot, amely megtiltotta volna a húsokra vonatkozó utalást sejtető burger, steak vagy kolbász szavak használatát a tisztán növényi alapú termékek esetében. A tejtermékeknél ugyanakkor egy a mostaninál szigorúbb korlátozás lép életbe, és a jövőben már nem lehet az alternatív élelmiszerek csomagolásán a tejhez, sajthoz, vajhoz hasonló kifejezéseket feltüntetni. Gy. Szabó Csilla írása.
A képviselők elé kerülő két indítvány felemás fogadtatása, valamint a szavazati eredmények kiegyensúlyozottsága pontosan mutatja, az Európai Unió új Közös Agrárpolitikai (KAP) programjával kapcsolatban a szokásosnál is nagyobb viták alakultak ki a szakemberek között. A lobbistákról már nem is beszélve.
A zöld civil szervezetek, köztük a Greenpeace már a hét folyamán kontinens-szerte tiltakoztak a program ellen, ugyanis az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Szövetsége és Renew Europe nagykoalícióban akadályozta meg, hogy az EU agrárpolitikája természet- és klímabarát legyen.
Az EU mezőgazdasági biztosa, Janusz Vojciechoski egyenesen visszalépésként értékelte ezt a fajta politikát, mert szerinte ellentétes az Európai Zöld Megállapodás (Európai Green Deal) kitűzött céljaival.
De térjünk vissza a vegánokat érintő két módosító javaslatra a 165-ös és 171-es számúra, amelyet nagyon erős lobbitevékenység csempészett be a mezőgazdasági csomagba.
Megtévesztő címkék
Az előzetes szócsaták során, a gazdák és a húsipar lobbistái egyenesen „kulturális megtévesztéssel” vádolták a növényi eredetű élelmiszereket előállító vállalatokat a „vegánburger”, a „vegánkolbász”, vagy éppen a „szójasteak” kifejezések használatáért.
A tejtermékek növényi alapú alternatívái esetében ugyanakkor a „joghurt” és a „sajtféle” megnevezéseket kifogásolták.
Az ilyen és ehhez hasonló címkékkel futó termékek értékesítésének gyors növekedése, legalábbis a gazdák és a húslobbisták szerint, nemcsak a vegánoknak köszönhető, de bizony azoknak a “félrevezetett embereknek” is, akik azt hiszik, hogy valóban burgert, kolbászt vagy sajtot vesznek, netán állati tejet isznak.
Hiába ugyanis az egyértelmű növényi, vagy vegán előtag, azon sokaknak gyorsan átsiklik a tekintete. Különösen akkor, ha mondjuk sietve kell bevásárolniuk.
A törvény ellenzői, köztük olyan nagy élelmiszeripari vállalatok, mint az Unilever és a Nestlé, ugyanakkor nevetségesnek tartják, hogy a fogyasztók zavartságának tulajdonítsák a növekedés egy részét. Szerintük a tiltás megszavazása az EU azon törekvéseinek is ellentmondana, amely segítené a fogyasztókat a fenntarthatóbb élelmiszerek kiválasztásában, s ezzel a klímakatasztrófa ellen is lépéseket tennének.
De mit is szerettek volna elérni a húslobbi képviselői? Elsősorban azt, hogy a jelenleg használt, jól megszokott húsokra vonatkozó elnevezések, mint például a steak, a kolbász vagy a hamburger kizárólag húst tartalmazó termékeken szerepelhessenek, s ez alól a növényi alapú csirkealternatívák sem lettek volna kivételek.
A tejtermékek esetében már eddig is létezett a tiltás és a növényi alapú készítmények csomagolására nem lehetett konkrétan tejet, tejszínt, vajat, sajtot vagy joghurtot írni. Most azonban szigorodni fog a törvény és már a „hasonló” vagy „ízű”, vagy „helyettesítő” szavakkal együtt sem használhatóak ezek a kifejezések.
A Copa-Cogeca, vagyis az Európai Gazdák Kereskedelmi Testülete képviseletében Jean-Pierre Fleury fogalmazott úgy, hogy ez a kulturális megtévesztés nyilvánvaló esete, és bizonyos marketing ügynökségek ezt a fogyasztók szándékos megzavarására használják.
Fleury azt is hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben dolgozó milliók munkáját. Ezzel pedig meg is érkeztünk a konfliktus valódi és igen mély gyökeréhez.
Az európai mezőgazdaság a második világháború óta, valóban generációk megélhetését biztosította kontinens-szerte. Csak példaként említsük meg az íreket, a hagyományos állattenyésztésükkel, vagy a francia tejipari gazdákat, akik számtalan alkalommal öntötték már a számukra aranyat jelentő fehér italt az európai vezetők irodaépületei elé Brüsszelben.
Azon kevesen csodálkoznak tehát, hogy a hagyományokat tiszteletben tartó néppárti, valamint a munkahelyek elvesztéséért aggódó szocialista képviselők egyaránt szimpatizáltak a tiltó javaslattal.
A kérdés érzékenységét azonban egyértelműen árnyalta, hogy a liberális pártcsalád egyes képviselői is inkább hazájuk érdekeit tarották szem előtt. Az előzmények tükrében tehát bátran kijelenthetjük, erős üzenete van annak, hogy legalább a húskészítmények esetében a tiltás ellen szavaztak az európai honatyák.
Több százezren tiltakoztak
A ProVeg International még a szavazás előtt kampányt indított a javaslat ellen, s több mint 200.000 aláírást sikerült összegyűjteniük. Értesüléseik szerint a vegán burgereket zöldségkorongokra, a vegán kolbászokat pedig zöldségcsövekre kellett volna átkeresztelniük a gyártóknak.
A nagyszámú aláírás összegyűjtésére hivatkozva utasította el a tiltást támogatóinak a megtévesztésre vonatkozó érveit Jasmijn de Boo, a ProVeg International alelnöke. Szerinte szó sincs megtévesztésről, hiszen ezek a termékek egyes országokban akár százéves múltra is visszatekinthetnek és soha senki nem panaszkodott az elnevezésükre.
A javaslat ugyanakkor közvetlenül ellentmond az EU azzal a célkitűzésével, hogy megkönnyítsék a fogyasztók számára a fenntartható és egészségesebb ételek kiválasztását.
A szavazást követően Jasmijn de Boo üdvözölte a húsokra vonatkozó tiltás elutasítását, miközben elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a növényi tejtermékek esetében mégiscsak sikerült átvinni a javaslatot. Szerinte az első esetben az eszére hallgatott az EP, míg a másodikban teljesen felesleges korlátozásnak adott zöld utat.
Jasmijn de Boo most a tagállamokban bízik, hogy háromoldalú egyeztetések során végül csak elutasítják a második javaslatot is, oldalukon éppen ezért még mindig megtalálható az erre vonatkozó petíció.
Az európai fogyasztóvédelmi szervezet (BEUC) vezető élelmiszerpolitikai tisztviselője, Camille Perrin elsőként reagált a szavazást követően, s miközben üdvözölte a húsokkal kapcsolatos döntést a tejtermékek esetében életbe lépő tiltással kapcsolatban azonban sajnálkozásának adott hangot.
„A fogyasztókat semmiképpen sem zavarja meg a szójapecsenye, vagy a csicseriborsó-kolbász elnevezés, feltéve, ha egyértelműen vegetáriánus vagy vegán címkét kap az áru. A burger és steak kifejezések viszont megkönnyítik a vásárlók tájékozódását. A tejtermékekkel kapcsolatban viszont arra számítunk, hogy az Európa Tanács ellenezni fogja a korlátozó döntést, hiszen semmi köze a fogyasztók érdekeinek védelméhez ”
− jelentette a fogyasztóvédelmi szakember.
Camille Perin nyilatkozatában elismerte, hogy az egészségünk és a bolygónk szempontjából az európai polgárok számára is a növényi étrendre való áttérés jelenti a jövőt.
Éppen ezért a fogyasztók számára vonzó, megfizethető és kényelmes alternatívát kell nyújtani az állati eredetű fehérjeforrások helyett. Ezeknek természetesen meg kell felelniük az egészséges élelmiszerek kívánta feltételeknek, s a szakember éppen a húsmentes burgerek kínálatában látja a fejlődés lehetőségét.
A pénteki szavazás eredménye:
- 165-ös javaslat (húsfélék megjelölése): 162 igen, 501 nem, 29 tartózkodó – elutasítva.
- 171-es javaslat (tejtermékek megjelölése): 386 igen, 290 nem, 16 tartózkodó – elfogadva.
