Soha nem látott korábban napfényt vagy füvet az a tizennégy lesoványodott, kizsigerelt tojótyúk, akiket a Junior Kisállat Rezervátum mentett meg a tojásiparból. Az üzemekben ez sokszor általános állapotnak tekinthető. Az Európai Unió pedig az állatjóléti intézkedésekkel kapcsolatban még mindig hezitál.
Csont és bőr – sokszor nevezik így azokat, akik nagyon soványak. A Junior Kisállat Rezervátum most megmutatta, mennyire szó szerint érthető bizonyos esetekben ez a kifejezés.
A közelmúltban tett közzé közösségi oldalán a csoport egy videót, amelyben újabb csapat, tojásiparból mentett tyúkot mutatnak meg.
Van, akinek nem ismeretlen a látvány, de a legtöbben azt sem tudják, hogy így »készül« a tojás. Soványak, sápadtak, kopaszok és mégis naponta tojtak egy-egy tojást
– írja az egyébként macskamentésre specializálódott alapítvány.
Ezúttal összesen tizennégy – 13+1, ahogy ők fogalmaztak – tojótyúkot fogadtak be, akik még „sosem láttak napot, füvet, szelet”. A Junior Kisállat Rezervátum mindenesetre azt ígérte, náluk „király életük lesz”.
Mosolyogva figyeljük a fejlődésüket, és ahogy felfedezik a világot
– írják.
Az állatok származási helyéről annyi derült ki, hogy Törökszentmiklós mellől érkeztek az alapítvány gondozásába. Ezzel kapcsolatban azonban nem szerettek volna bővebben nyilatkozni.
A horrorisztikus körülmények közt sínylődő tojótyúk esete nem egyedi
A Junior Kisállat Rezervátum tyúkjai nem egyedi esetek, hanem az általános tojásipari állapotokat mutatják. Tavaly például egy lengyel tojástermelő üzemben, a Fermy Drobiu Woźniak létesítményeiben találkozott egy állatvédő szervezet az uniós előírásoknak nem megfelelő, kegyetlen körülményekkel. A tojásipari cég Európa, Ázsia és Afrika összesen 60 országába exportál.
Az Anima International állatjogi szervezet szerint sérült és beteg tyúkokat hagytak kezelés nélkül meghalni a ketrecekben. Az üzemi mindennapokba beépült aktivisták rendszeresen fedeztek fel elhullott tyúkokat, ráadásul már a bomlás előrehaladott stádiumában. Súlyos higiéniai kérdéseket vet fel az is, hogy a tojások sokszor érintkezésbe kerültek az elhullott állatokkal. A tyúkok összezsúfolva élnek, ez pedig agressziót és kannibalizmust eredményezhet az állatok között.
Az Európai Parlament képviselői 2021-ben szavazták meg elsöprő többséggel – 558 támogató és 37 elutasító vokssal –, hogy 2027-re tiltsák be a ketreces állattartást az Európai Unióban. A monumentális tervet természetesen lelkesen üdvözölték az európai állatvédők. Azonban egyre valószínűbb, hogy ha lesz is belőle valami, akkor sem az eredeti elképzelések valósulnak meg, így nagy eséllyel a tojótyúkok helyzete sem javulhat a közeljövőben.
Ugyanakkor a tojásiparban is tapasztalható állatjóléti problémákat a ketrecmentesség sem számolná fel varázsütésre. Hogy miért, azt jól példázza az Animal Justice Project akciója.
Az állatvédő szervezet utánajárt, hogy milyen körülmények érvényesülnek a ketrecmentes baromfifarmokon. Az aktivisták által vizsgált telepek mind a Brit Szabadtartású Tojástermelők Szövetségének vezetőihez köthetők. Az állatvédők által talált állapotok szinte semmiben nem tértek el a ketreces tartásban tapasztalhatóktól.
A tojásfogyasztás felpörgetésére azért rábólintott az EU
Az egy főre jutó tojásfogyasztás Magyarországon 2022-ben 242 darab volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Fontos, hogy ebben a számban nem kizárólag a tojótyúkoktól, hanem bármely más baromfitól származó tojás is benne van.
A belföldi tojástermelés ebben az évben összesen 2,508 milliárd darab tojást produkált, ebből 237 milliót exportáltak. 679 millió darab baromfitojást pedig behoztak az országba.
A Nemzetközi Tojásszövetség (International Egg Commission, IEC) szerint 2018-ban az Európai Unióban az egy főre eső átlagos tojásfogyasztás 210 darab volt. Ez az érték ebben az évben
- Spanyolországban 273,
- Dániában 248,
- Magyarországon 240,
- Portugáliában 146 és
- Lengyelországban 145 volt.
A magyar Baromfi Termék Tanács mindenesetre még így is kevesli a lakosság tojásfogyasztását, ezért a spanyol INPROVO (Tojás és Tojástermékek Szakmaközi Szervezete) és a francia SNIPO szakmaközi szervezetekkel együttműködve létrehoztak egy három országra kiterjedő európai kampányt Tojás Kihívás néven.
A 2023-tól 2025-ig tartó kampány célja a tojásfogyasztás népszerűsítése, valamint a tojás fogyasztói megítélésének javítása. Az állatjóléti kérdések és fenntarthatóság miatt aggodalmaskodókat is igyekeztek megnyugtatni.
Az EU-ban termelt tojás nem »akármilyen tojás«: maximális garanciát nyújt az élelmiszer-biztonságra, a nyomonkövethetőségre, a minőségre, a fenntarthatóságra, az állategészségügyre és az állatjólétre, mindazon kérdésekre, melyek iránt a fogyasztóink nagyon érdeklődnek, és amelyekkel azonban gyakran nincsenek tisztában
– olvasható a Tojás Kihívás honlapján.
Az uniós tojásokat az Európai Termelési Modell szabványai szerint termelik, amelynek keretein belül borítékolhatóak a megfelelő körülmények minden tojótyúk számára – legalábbis az európai tojásszövetségek szerint.
