Széles körű állatjóléti reformtervek bevezetését tervezte az Európai Unió az állatvédők unszolására, melynek része lett volna a ketreces állattartás betiltása. Most viszont úgy tűnik, az Európai Bizottság visszavonulót fújhat.
Az Európai Parlament képviselői 2021-ben szavazták meg elsöprő többséggel – 558 támogató és 37 elutasító vokssal –, hogy 2027-re tiltsák be a ketreces állattartást az Európai Unióban. A monumentális tervet természetesen lelkesen üdvözölték az európai állatvédők. Azonban egyre valószínűbb, hogy ha lesz is belőle valami, akkor sem az eredeti elképzelések valósulnak meg.
A legújabb jelentések szerint az Európai Bizottság – az EU végrehajtó szerve – azt fontolgatja, hogy visszavágja ezeket a jogszabályterveket. Ez a döntés számos tényezőre vezethető vissza, amelyek külön-külön is bizonytalanságot eredményeztek, együttesen pedig felerősítették egymás hatását. Idesorolható
- a húslobbi,
- a globálisan növekvő élelmiszerárak,
- a szélsőséges időjárási körülmények
- és a geopolitikai feszültségek, beleértve az ukrajnai háborút.
Mindezek azt eredményezték, hogy az Európai Bizottság még mindig nem nyújtotta be korábbi ígéreteihez híven az állatjóléti javaslatokat, így a ketreces állattartásnak sem lesz vége.
Nem csak a ketreces állattartást reformálták volna meg
Az év elején tette közzé az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, hogy az uniós csirketartás terén milyen állatjóléti reform lenne meglátásuk szerint indokolt. Javasolták például, hogy
- a húsukért tartott, úgynevezett brojlercsirkéket naponta maximum 50 grammal lehessen hizlalni, hogy „a madarak egészségesek és aktívak maradhassanak”;
- a tojótyúkok esetében pedig számolják fel a ketreces tartást;
- hagyjanak fel az eddig a sérülések elkerülése érdekében alkalmazott csonkolás gyakorlatával;
- optimalizálják a hőmérsékletet és a fényviszonyokat;
- valamint hogy kötelező legyen biztosítani a jó minőségű almot a csirkék alatt.
Ez a jelentés kifejezetten az Európai Bizottság megrendelésére készült, ám ezeknek a javaslatoknak az éles bevetése még várat magára.
Csak a szállítási szigorítást vállalja be az EU?
A „Farm to Fork”-stratégia keretein belül az EU a tenyésztési, szállítási és vágási gyakorlatokat is alaposan felforgatta volna. Jelen állás szerint azonban úgy fest, az ambiciózus elképzelések javarészt visszaszorultak, mindössze az élő állatok szállítására vonatkozó jogszabályokat szigorítanák.
Mélységesen megdöbbentett minket, hogy az Európai Bizottságban nem volt elég politikai akarat ahhoz, hogy beváltsa ígéretét, és hátat fordított a polgároknak és a tudománynak. Több évtizedes munka után számos párbeszédet folytattunk, hatásvizsgálatokat végeztünk és tudományos véleményeket gyűjtöttünk. A petíciók, az európai polgári kezdeményezések és a 2016-os Eurobarometer egyértelműen azt mutatják, hogy az európai polgárok állatjóléti lépéseket szeretnének, a nagyvállalatok azonban továbbra is fölényben vannak
– nyilatkozta Reineke Hameleers, az Eurogroup for Animals állatvédelmi szervezet főigazgatója.
Az állatjóléti reformtervek közül a legnagyobb felháborodást a ketreces tartás betiltása keltette az állattenyésztők körében. Azzal érveltek, hogy ez az élelmiszerárak növekedéséhez és a mezőgazdasági termelők jövedelmének csökkenéséhez vezetne.
A PETA állatvédő szervezet természetesen egészen más szemszögből közelítette meg a kérdést. Arra hívták fel a figyelmet, hogy – bár a ketreces állattartás felszámolása kétségtelenül jelentős állatjóléti reform lenne – „a legtöbb, amit meg lehet tenni az állatokért – itt és most –, ha nem esszük meg őket”.
