Az Európai Bizottság megrendelésére készített a csirketartás megreformálására állatjóléti javaslatokat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. Az uniós cél, hogy 2027-re egyáltalán ne használhassanak ketreceket az állattartók.
Csirkéket érintő állatjóléti intézkedések bevezetését tanácsolta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). A javaslat értelmében:
- a húsukért tartott, úgynevezett brojlercsirkéket naponta maximum 50 grammal lehetne hizlalni, hogy „a madarak egészségesek és aktívak maradhassanak”;
- a tojótyúkok esetében pedig fel kellene számolni a ketreces tartást a szervezet szerint;
- a csonkolás gyakorlatával is fel kellene hagyni, amit eddig a sérülések elkerülése érdekében alkalmaztak;
- optimalizálni kellene a hőmérsékletet és a fényviszonyokat, valamint
- biztosítani kellene, hogy legyen jó minőségű alom a csirkék alatt.
Az EFSA arra is felhívta a figyelmet, hogy a madaraknak biztosítani kellene egy „fedett verandát”. Ezzel ugyanis a dokumentum szerint változatosabb körülményeket és a természetes táplálékszerzés lehetőségét biztosítanák a csirkéknek.
Ezen javaslat megvalósítása azonban jelen körülmények között kivitelezhetetlennek tűnik. A madárinfluenza rohamos terjedésével ugyanis számos országban kénytelenek beltéren tartani a csirkéket.
Hosszú távú cél a ketrec teljes elhagyása
Az EFSA az Európai Bizottság utasítására készítette el a csirkékkel kapcsolatos – két részletben nyilvánosságra hozott – tanulmányt. Hasonlót kért a hatóságtól az Európai Unió végrehajtó testülete, akkor a sertéstartással kapcsolatban kértek javaslatokat.
Az Európai Bizottság célja, hogy az állatjóléti uniós törvényeket a legfrissebb tudományos eredményeknek és felfedezéseknek megfelelően módosítsák az év végére.
Az Európai Parlament képviselői 2021-ben szavazták meg elsöprő többséggel – 558 támogató és 37 elutasító vokssal –, hogy 2027-re tiltsák be a ketreces állattartást az Európai Unióban.
Fenntarthatóbb agrárrendszer
A ketrechasználat felszámolása kétségtelenül előrelépést jelenthetne állatjóléti szempontból. A PETA azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy
a legtöbb, amit meg lehet tenni az állatokért – itt és most –, ha nem esszük meg őket.
A legtöbb szakértő ráadásul ma már egyetért abban, hogy a haszonállattartás használja fel az erőforrások és mezőgazdasági területek jelentős részét, rengeteg környezeti problémát okozva. A haszonállattartás visszaszorítása tehát nemcsak etikai, hanem klímavédelmi érdeke is az emberiségnek.
