Volt már olyan kommentelő, aki azon elmélkedett, csoda, hogy életben van a magzat, születendő gyermeke. Antal Évit, a Vászonzsákoslányt azonban nem bizonytalanítják el ezek a hangok. Fel sem merült benne, hogy ne vegán kismama legyen, vagy hogy ne vegán gyermeknevelést tervezzenek a férjével. A növényi étrend melletti babavárásról, az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól és terveiről beszélgettünk vele.
Antal Évát a Vászonzsákoslány néven ismerte meg az ország 2019-ben, az Index mutatta be őt és zero waste életmódját. Évi akkor még cheddar sajtot kért a dobozába a piacon, és nem sokkal később elindított Youtube-csatornáján is vegetáriánus és környezettudatos tartalmakat tett közzé. De nem sokáig, hamarosan ugyanis vegán életmódra tért át, így a zöld tippek mellett már a növényi alapú étrenddel, veganizmussal kapcsolatos tapasztalatait osztotta, osztja meg követőivel.
Megmutatta, miként szervezték meg párjával környezetbarát és vegán esküvőjüket. Most pedig – aktuális élethelyzetéből fakadóan – arról szól a legtöbb poszt a közösségi oldalain, milyen impulzusok érik vegán kismamaként.
Csernik-Varga Adrienn / Prove: Csodásak a kismamaruháid, hol szerezted be őket?
Antal Évi: Nagy részük a Vintedről származó, használtan vásárolt darab. Van köztük olyan is, ami vintage, 80-as évekbeli kismamaruha. Hagyományos turkálóban is válogattam, de sok olyan is van, amit megörököltem. Utóbbiak nagy része Boob Design márkájú. Ez egy etikus, kismamákat és szoptatós anyukákat célzó márka. Minden általuk gyártott ruhadarab címkéjébe bele van írva, hogy ha már nincs rá szükséged, add tovább. Ennek tett eleget az a rokonom is, akiktől ezeket a ruhákat kaptam.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egyértelmű, hogy kismamaként is fontos szempont számodra a környezettudatosság. A posztjaidból az is kiderül, hogy a veganizmus úgyszintén. Miként reagált erre a környezeted?
A családom nem is számított másra. Tizenkét éves korom óta vegetáriánus vagyok, arra tehát már bőven volt idejük, hogy megszokják, nem eszem húst. Ráadásul nem pusztán arról van szó, hogy megszokták, hanem nagyon támogatóak is ezzel kapcsolatban. Anyukám, ha átmegyünk hozzájuk, rendszerint vegán étellel vár.
Ha édesapámmal találkozunk, olyan étterembe megyünk, ahol egyértelmű, hogy én is tudok enni, és nem csak salátát. De minden más rokon, az anyósom és az apósom is nagyon támogatóak ezzel kapcsolatban. Fel sem merült senkiben, hogy ez másképp lesz a várandósság alatt, ahogy az sem, hogy emiatt esetleg hátrány érhetné a kisbabát vagy engem.
Az orvos ilyenre nem kérdezett rá, nem is firtatjuk az evés témakörét. A várandósság megállapítása után leültetett, és elmondta, miket ne fogyasszak, de csak állati eredetű dolgokat sorolt fel. Nyers tojás, nyers hús, nyers tej, nyers hal – én meg csak ültem, és arra gondoltam, tök jó, ezeket eddig sem ettem.
Mindig nagyon meg van elégedve a laboreredményeimmel, a terheléses cukorvizsgálati eredményem is tökéletes lett. A védőnőnek pedig csak annyit mondtam, hogy mi húsmentesen étkezünk. Arról már nem számoltam be, hogy vegánok vagyunk, mert nem akarom, hogy félreértés legyen ebből.
Sok egészségügyi dolgozó sem tudja még azt, hogy miből is áll a növényi étrend, pontosan hogy néz ki. A védőnő pedig alapvetően egy szociális gondozói szerepet lát el, amennyiben azt látja, veszélyeztetnek egy gyereket, az ő feladata, hogy közbelépjen. Nem gondolom, hogy mi veszélyeztetnénk ezzel a gyermekünket, és nem akarok feleslegesen aggodalmakat kelteni benne, ezért maradtam annál, hogy húsmentesen étkezünk. Erre pedig az volt a válasza, hogy ez szuper, amíg egészséges vagyok, addig ő ebbe nem fog beleszólni.
Digitális tartalomgyártóként ellenben a legkevésbé sem kertelsz, nyíltan felvállalod, hogy vegán kismama vagy, aki vegán gyereknevelést tervez. Milyen reakciókkal szembesültél ezzel kapcsolatban a közösségi felületeiden?
A közösségi médiában szeretek beszélni azokról a dolgokról, amelyek aktuálisan érintenek. Amikor házasodni készültünk, beszámoltam róla, miként szervezünk ökotudatosan vegán esküvőt. Úgy próbálok tartalmakat készíteni környezettudatosságról vagy éppen veganizmusról, hogy megmutatom, az aktuális élethelyzetemmel miként kompatibilisek ezek. Tudtam előre, hogy valamilyen szinten a várandósságról is fogok beszélni.
Például megmutatom, miket főzök, miket eszik egy átlagos vegán kismama. Hát, kaptam hideget-meleget ezzel kapcsolatban. Többségben pozitív hozzászólások érkeztek. Sokan leírták, hogy ők is vegánok, azok voltak a várandósság alatt is, a gyermekük is így eszik, és ez semmilyen hátrányt nem okozott nekik az életben. Sokszor tippeket, tanácsokat osztanak meg egymással a kommentszekcióban.
Néha persze előfordul egy-egy negatív hozzászólás is, leginkább a TikTokon. Ott azért akadtak megbotránkozó reakciók: hogy tehetek ilyet a gyerekemmel; ugye, a gyerek azért kap majd húst.
A rejtett kommentek között – a TikTok ki tudja szűrni a nagyon agresszív, negatív hozzászólásokat – találtam olyat is, hogy hogyan lehet még egyáltalán életben a magzat.
Szóval előfordul az ilyen, de a hozzászólások maximum 5-10 százalékát teszik ezek ki. A döntő többség pozitív, és én is ezekre próbálok inkább koncentrálni.
Várandósan az emberben erősen dolgoznak a hormonok, a gyermekvárással párhuzamosan az aggodalmak is növekednek a szülők többségében. Volt, hogy úgy érezted, megingatnak ezek a negatív reakciók abban, tényleg vegán kismama szeretnél-e lenni, tényleg növényi alapokon tervezed-e a gyermeked táplálását?
Soha nem tudtak elbizonytalanítani azzal kapcsolatban, valóban biztonságosnak tartom-e a vegán gyereknevelést. Öt év tartalomkészítés hatására gyakorlatilag az agyamba is beépült a kommentszűrő, amelyet a TikTok használ. Engem ezek már nem tudnak meghatni.
Őszintén szólva a negatív hozzászólásokon látszik, hogy alulinformált emberek írták őket, így nem tudom ezeket a reakciókat komolyan venni. Magyarországon sokak fejében még mindig az van a vegánság kapcsán, hogy mi csak salátát eszünk, fénnyel táplálkozunk vagy legelünk. Ha ez igaz lenne, jogos lenne a félelmük. De nem igaz. Amire lehet, próbálok kulturáltan válaszolni, amire meg nem érdemes, mert csak a rosszindulat szülte, azt igyekszem ignorálni.
Törekszem hiteles forrásokból tájékozódni, a hozzátáplálásról például dietetikus anyukák könyvét vettem meg, The Plant-Based Baby and Toddler: Your Complete Feeding Guide for the First 3 Years a címe. Nem gondolom, hogy a döntésünkből bármi rossz származhatna. Magukért beszélnek a labor- és ultrahangeredményeim, a vérnyomásom, a súlyom, a gyerek aktivistása is. Én ezeknek hiszek, nem holmi kommenteknek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A negatív hozzászólások tehát nem érintenek érzékenyen. Mit gondolsz, hogyan tudod majd kezelni azt, ha a gyermeketek esetleg idővel állati eredetű ételeket is szeretne fogyasztani?
Az az elképzelés, hogy ha ebben nő fel, ezt látja tőlünk, ez lesz számára a természetes gondolkodásmód. Minden gyerek lázad persze valamilyen szinten a szülei ellen, én is ezt tettem. Talán még a vegetarianizmusom is egyfajta lázadás volt, bár akkor kissé kudarcos, ugyanis a szüleim ezt elég támogatóan kezelték. Amikor benyögtem édesanyámnak, hogy ezentúl nem eszem húst, neki annyi volt a reakciója, hogy akkor veszünk vegetáriánus szakácskönyveket. Elvitt a gyerekorvoshoz, hogy vele is egyeztessünk erről.
Hozzáteszem, anyukámnak addigra volt egy olyan közeli barátja, aki addigra húsz éve vegetáriánus volt. Jól láthatóan nem lett zöld, nem hullott ki a haja, nem lett még egy füle; így édesanyám is tudhatta, hogy semmi baj nem származhat ebből. Biztosan lesz majd valami, amivel a mi gyerekünk is próbál majd lázadni ellenünk. Egy dolog biztos: a mi háztartásunkba nem kerülhet be semmilyen állati, kizárólag élve – olyan formában szívesen látom.
Azt mondtad, jók a laboreredményeid, láthatóan jól is érzed magad. Van bármi, ami a várandósság előtti állapothoz képest megváltozott az étkezésedben?
Nem változtattam a táplálkozási szokásaimon. Mindennap eszem hüvelyest – szóját valamilyen formában, lencsét, babot vagy csicseriborsót. Mondjuk már öt éve növényi alapú étrendet követek, beállt már erre a szervezetem. Annak viszont, aki a várandósság előtt nem volt vegán, semmiképp nem ajánlott babavárás közben áttérni erre, nemrég beszélgettem is erről egy dietetikussal. Nem ez az az időszak, ami ideális lenne arra, hogy elkezdjünk kísérletezni. Kivéve, ha ezt kifejezetten az orvos javasolja valami miatt.
Apróságok persze változtak: várandósan a savanyú ételeket kívánom leginkább. Volt idő, amikor napi fél kiló narancsot simán megettem, de a savanyú káposzta is gyorsan fogy most nálunk. Ahogy a citrom is – bármilyen citromos étel vagy ital. Ezenkívül a cukros lében úszó konzervbarack vonz még borzasztóan.
Kismamavitaminból találtál vegánt?
Körülnéztem a magyar piacon, csak egyet találtam, ami vegán, de annak az összetételével nem voltam elégedett. Ezért én külföldről, az Egyesült Államokból rendeltem egy jó nagy adagot, amivel nagyjából ki is húzom a várandósság végéig. Az orvos is felírhat még ezt-azt, sok kismamának kell például szednie vasat. Ebből azért Magyarországon is bőséggel találni vegán változatot. Gyakran ajánlják a magnézium szedését is, leginkább a görcsök ellen. Ezek a görcsök az első trimeszterben elsősorban menstruációs fájdalomra hajaznak, míg a harmadikban inkább lábgörcs formájában mutatkoznak meg. Utóbbival én is küzdök, és ezen a nagy dózisú magnézium és kalcium segíthet. Ezek szintén elérhetők a magyar piacon vegán verzióban is.
Vannak még a tarsolyodban tippek, amiket tapasztalataid szerint sikerrel vethetnek be a várandós panaszok ellen a vegán kismamák?
Szerencsés vagyok, mert nem szenvedtem nagyon komoly rosszullétektől eddig a babavárás alatt. A gyömbér mindenesetre nagyon sokat segített a gyomorsavtúltengésen és a hányinger feloldásában is. Utóbbi megelőzésében hasznos volt még a sok folyadék fogyasztása. Akkor pedig, ha már elviselhetetlennek éreztem a rosszullétet, megittam egy pohár kólát.
