Egyre több család igyekszik etikai vagy egészségügyi megfontolásból növényi alapú étrendet folytatni. A szülők döntését a társadalom alapvetően elfogadja, a vegán gyereknevelés azonban még mindig komoly ellenérzéseket válthat ki sokakból. Vajon nyugodt lehet-e az a szülő, aki gyermekét is növényi alapokon táplálja?
Mi van, ha a húsok és a tejtermékek fogyasztása nem is ösztöneinkből fakad, hanem elsősorban a környezetünkben élőktől lessük el? Vajon tényleg természetellenes-e lemondani róluk? Hogyan döntenének a nem vegán gyerekek, ha megkérdeznénk őket?
A kicsiknek gyakran velük született fenntartásaik vannak az állatok elfogyasztásával szemben, míg a zöldségek, a gyümölcsök, a gabonák és a magvak sorsa nem vet fel bennük etikai kérdéseket. A szakértő szerint a nem vegán gyereknevelés mellett döntő, mindenevő szülőknek is fontos jól kezelni, ha táplálkozással kapcsolatos etikai kérdéseket vet fel a gyerek. Ha merev elutasítás – pláne gúnyolódás – a szülői reakció,
az nagyon érzékenyen tudja őt érinteni. Összezavarhatja, hogy van egy értékítélete, amelyről azt kapja visszacsatolásként, hogy hibás
– nyilatkozta a Prove-nak Vasas Éva gyermekpszichológus.
A vegán gyereknevelés traumatizáló lenne?
Sok hagyományosan táplálkozó felnőtt automatikusan felszisszen, ha egy beszélgetés során nyilvánvalóvá válik, hogy a vegán szülő nem titkolja saját gyermeke előtt, mi miatt döntött úgy, hogy száműzi életéből az állati eredetű termékeket és az állatok kihasználására épülő szolgáltatásokat.
„Összetöröd a lelkét, sokkolod” – fogalmazódik meg sokszor az ítélet. Szakács Liliána, a KidLife klinikai gyermek-szakpszichológusa szerint azonban ez egyáltalán nem törvényszerű.
Az elsődleges kérdés ebben az esetben, hogy mi miatt lett vegán a szülő, de mindenképp át lehet ezt adni úgy a gyereknek, hogy az érdekes legyen, ne sokkoló. Nyilván figyelembe kell venni azt is, hogy mennyi idős gyerekről van szó, és milyen az ő kognitív fejlettségi szintje. Ha a szülő hitelesen tudja a saját meglátását közölni a gyerekkel, az alapvetően még jobb is, mint a bizonytalanság
– nyilatkozta a Prove-nak.
A vegán közösségi csoportok alapján egyes egészségügyben dolgozókat – védőnőket és gyermekorvosokat – is aggasztja, ha vegán gyerekneveléssel találkoznak. Közülük sokan hatósági eljárás indítását helyezik kilátásba, ha a szülő kitart a gyerek vegán étkeztetése mellett. A lapunknak nyilatkozó jogi szakértő szerint azonban ettől semmiképp nem kell megijedni. Nem tartja valószínűnek, hogy egy gyermekvédelmi eljárás során arra jutna a gyámhatóság, hogy a szülő veszélyezteti a növényi alapú étrenddel a gyerekét.
Takács Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint az eljárás elindítása megelőzhető, ha a szülő előzetesen igyekszik megértetni az orvossal vagy a védőnővel, hogy
éppen az ellenkezője történik annak, amivel vádolják őket: az átlagnál jobban odafigyelnek arra, hogy mit eszik a gyermek.
Felmerül a kérdés, hogyan kell „jól figyelni” a gyerek étkeztetésére. Tápanyagok és nyomelemek szempontjából milyen az ideális vegán gyereknevelés?
A lényeg röviden
- A vezető dietetikai szervezetek átfogó tanulmányai szerint a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban, minden ember számára megfelelő.
- A vegán gyerekek étrendjének alappilléreit a teljes értékű gabonák, a zöldségek, a gyümölcsök, hüvelyesek és a diófélék alkotják.
- Az anyának is helyesen kell táplálkoznia: érdemes kifejezetten változatos növényi étrendet követni a szoptatás időszaka alatt, amely hatással lesz a tej ízére és tápanyagtartalmára.
- Az időnként felmerülő álhírekkel ellentétben az emberi anyatej igenis vegán – soha nem akarták betiltatni a vegánok, és soha nem is fogják.
- Amennyiben az anyatejes táplálást egyéves kor előtt kell befejezni, donortejjel vagy tápszerrel kell pótolni. A növényi tejek egyéves kor alatt nem alkalmasak az anyatej helyettesítésére. Biominőségű, nem génmódosított, szójafehérje-alapú tápszer bevezetéséről gyermekorvossal kell konzultálni.
- A kicsiknek születéstől kétéves korig magasabb kalóriasűrűségű ételekre van szükségük a növekedés gyors üteme miatt, és az energia nagyobb részének kell zsiradékból származnia.
- A cikk lentebbi szakaszában a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlását idézzük a napi ajánlott kalcium-, fehérje-, zsír-, jód- és egyéb tápanyagbevitelre vonatkozóan. A teljes változat elolvasása ajánlott.
Ami etikus, az lehet tápláló is
A szülőnek nemcsak joga, hanem felelőssége is a lehető legmegfelelőbb étrend biztosítása a gyermek számára.
Egészséges gyermekből lesz az egészséges felnőtt
– mondja Dr. Jackie Busse amerikai gyermekgyógyász, a gyermekek növényi alapú táplálásának neves szóvivője.
Mi döntjük el, hogy mi kerüljön gyermekeink tányérjára. Kiváló lehetőségünk van arra, hogy megismertessük és megszerettessük velük azokat az ételeket, amelyek jót tesznek nekik egy életen át.
A világ legnagyobb táplálkozástudományi intézete, a több mint 100 000 szakembert számláló Academy of Nutrition and Dietetics szerint a megfelelően összeállított húsmentes és vegán étrend egészséges, hozzájárulhat különböző betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez.
Tápanyagtartalom szempontjából minden életkorban megfelelő, beleértve a terhességet, a szoptatás időszakát, a csecsemő-, a kisgyermek-, a fiatal- és az időskort, valamint a sportolók számára is alkalmas.
Állati eredetű tápanyagok nélkül is fejlődhet megfelelően a gyermek. A születésüktől fogva vegán csecsemők étrendjét mindenevő kisbabákéval összehasonlító brit kutatók is arra a következtetésre jutottak, hogy fokozott tudatosság mellett a növényi étrend biztosíthatja a megfelelő növekedést és fejlődést.
Ugyanez lett az eredménye egy több száz gyermek körében végzett német vizsgálatnak is: a növényi étrend a gyermekkor korai szakaszában is elegendő energiával és tápanyaggal látja el a fejlődő szervezetet.
Ha a növényi táplálkozás bizonyítottan képes meghosszabbítani az életet, miért ne érvényesülhetnének ezek az előnyök már egészen kicsi kortól? Kellő tájékozottsággal és körültekintéssel könnyedén összeállíthatjuk gyermekünk számára is az egészséges, változatos és ízletes vegán étrendet.
A következő pontokban összeszedünk pár fontos szempontot, amelyekre mindenképpen figyelnünk kell, ha családunk legfiatalabb tagjai vegánként nőnek fel.
Az éltető anyatej
Egy újszülött első ideális tápláléka természetesen az anyatej. Éppen ezért ajánlják az egészségügyi szakemberek világszerte a négy-hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást, majd – a kiegészítő táplálékok fokozatos bevezetése mellett – az anyatej megtartását legalább 12 hónapig, de akár kétéves koron is túl.
Az anyatej nemcsak a baba megfelelő testi és szellemi fejlődését, de immunrendszerét is erősíti. Minden szükséges tápanyag ideális arányban fordul benne elő, mennyisége és összetétele a gyermek igényei és kora szerint változik. Könnyen emészthető, s olyan antitesteket is tartalmaz, amelyek megvédhetik a fertőzésektől.
A szoptatás ideje alatt az anyának különösen oda kell figyelnie arra, hogy saját étrendje megfelelő mennyiségben tartalmazzon fehérjét, folsavat, vasat, omega-3 zsírsavat, jódot, kalciumot, cinket és más nyomelemeket.
Ezeket a tápanyagokat persze a legjobb az elfogyasztott ételekből fedezni, és csak szükség esetén kiegészíteni vitaminkészítményekkel. Ez alól kivétel a B12-vitamin, amit növényi étrend mellett pótolni kell. Ameddig az anyatej fedezi a csecsemő kalóriabevitelének jelentős részét, addig az anya által bevitt B12-vitamin a kisbaba számára is elegendő.
Az édesanya étrendje nemcsak a tápanyagokat biztosítja, hanem a kis utód ízlelését is alakítja. Az anyatej aromáját ugyanis befolyásolják az elfogyasztott ételek. Minél változatosabb ízekkel találkozik a csecsemő, annál nyitottabb lesz a különlegesebb fogásokra, amikor már saját maga kísérletezhet velük.
Ha az anyatejes táplálást egyéves kor előtt kell befejezni, pótanyától szerzett anyatejjel vagy tápszerrel kell pótolni. A növényi tejek egyéves kor alatt nem alkalmasak az anyatej helyettesítésére. Biominőségű, nem génmódosított, szójafehérje-alapú tápszer bevezetéséről gyermekorvossal kell konzultálni.
Hozzátáplálás vegán gyereknevelés keretében
Nem véletlen, hogy a szilárd ételek bevezetését a világ minden táján gabonákkal, zöldségekkel és gyümölcsökkel, azaz nem hússal vagy tejtermékkel szokták kezdeni.
Utóbbiak ugyanis jobban megterhelik a babák fejlődésben lévő emésztőrendszerét. Egy nem vegán, mégis természetesen és helyesen táplált kisgyermekkel is könnyen előfordulhat, hogy egyéves koráig tisztán növényi étrenden él.
A hozzátáplálást a baba fejlődési igényeihez igazítva, kizárólag szoptatott és jól fejlődő babák esetében hat hónapos kortól kell megkezdeni.
A kicsiknek születéstől kétéves korig magasabb kalóriasűrűségű ételekre van szükségük a növekedés gyors üteme miatt, és az energia nagyobb részének kell zsiradékból származnia, mint a későbbiek során. A kisgyerek egyéves korára fokozatosan kezdheti követni a család többi tagjának megszokott étrendjét, apróbb változtatásokkal.
Egyéves korban megismerkedhet a növényi tejekkel, és ekkorra már önálló B12-vitamin-pótlást is kapnia kell. A kétévesnél idősebbek gyakorlatilag a felnőttekéhez hasonló táplálkozást folytathatnak.
A vegán gyermek étrendjének alappilléreit a teljes értékű gabonák, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és diófélék alkotják. Ezekből fedezhető az alapvető szénhidrát-, fehérje-, zsír- és egyéb tápanyagszükséglet.
A magokból készült vajakat már a hozzátáplálás elején is bevezethetjük, kezdetben kis mennyiségben. A legújabb ismeretek szerint ugyanis ez csökkentheti a későbbi allergia kialakulásának esélyét.
A zöld leveles növények, mint például a spenót, viszonylag magas nitráttartalmuk ellenére is biztonsággal adhatók négy hónaposnál idősebb csecsemőknek. A rizsfogyasztást azonban esetleges arzéntartalma miatt legfeljebb napi egy adagban érdemes korlátozni.
Vigyázat, energiavámpír!
Mivel a növényi étrend sok magas víztartalmú zöldségből és gyümölcsből áll, továbbá ideális esetben mentes az iparilag feldolgozott, finomított alapanyagoktól, oda kell figyelni arra, hogy az egyes étkezések kalóriasűrűsége megfelelő legyen.
A fejlődésben lévő gyermekek esetében egyébként is problémát okozhat az elegendő energiabevitel, mivel az örökmozgó étvágya csekély, hamar elvonják a figyelmét az élet egyéb csodái az asztal örömeitől. Ugyanakkor 6 és 24 hónapos kor között a WHO ajánlása szerint a napi energiamennyiség 30-40%-a kell zsírból származzon.
Az olyan zsírsavakban gazdag táplálékok, mint a magvak, magból készült vajak és az avokádó, fontos szerepet töltenek be a kicsik étrendjében. Egyéves korig a félrenyelés megelőzése szempontjából biztonságosabb a magvaj, egyéves kor felett pedig a legjobb választás a frissen őrölt lenmag. Az elkészült ételekhez, salátákhoz keverhetünk lenmag-, dió- vagy algaolajat is.
Több energiához juthat a gyermek úgy is, hogy növeljük az étkezések számát. Ha a totyogó éppen csak éhségét csillapítja pár falattal, egyszerűen kínáljuk meg gyakrabban.
Fehérjepótlás magas fokon
Az elegendő fehérjefogyasztásra szintén fokozott figyelmet kell fordítani, mivel ez is a növekedés és a fejlődés kulcsfontosságú tápanyaga. A WHO ajánlása alapján a totyogóknak napi 14-15 g proteinre van szüksége. Ez a mennyiség fedezhető növényi forrásokból is, hiszen egy tányérnyi főtt spenót 7, ugyanennyi zöldbab pedig 13 grammot tartalmaz.
A vitaminokban és ásványi anyagokban különösen gazdag quinoában is csészénként 9 grammnyit találunk, a lencséről már nem is beszélve, amelynek 10 dekagrammja nagyjából 23 gramm fehérjével gazdagítja szervezetünket. Ráadásul a növényi fehérjeforrások antioxidáns-, rost-, valamint vitamintartalma is nagyon magas.
Kalcium lépésről lépésre
Noha sokáig azt hittük, hogy a magas kalciumfogyasztás az erős csontok záloga, ez mára meghaladottnak tekinthető: átfogó tanulmány cáfolja azt, hogy a magasabb kalciumfogyasztás akár a legcsekélyebb mértékben is hozzájárulna a csontok ásványianyag-tartalmának optimalizálásához. A gyerekek kalciumszükséglete egyébként a WHO ajánlása szerint a következő:
6 hónapos kor alatt: 500 mg
7-12 hónap: 600 mg
1-3 év: 400 mg
4-6 év: 450 mg
Ezt a mennyiséget sötétzöld leveles és keresztesvirágú zöldségek, hüvelyesek és a szójatermékek, esetleg kalciummal és D-vitaminnal dúsított növényi tejek révén fedezhetjük. Jó forrás lehet továbbá a mandula és az aszalt gyümölcs is. Fontos, hogy a jobb felszívódás érdekében a kalciumban gazdag élelmiszereket mindig C-vitamin-tartalmú alapanyagokkal együtt fogyasszuk.
Hazánkban a csecsemők orvosi javallatra életmódtól függetlenül is D- és K-vitamin-pótlásban részesülnek, ez megegyezik a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlásaival is. Ezek a vitaminok pedig bizonyítottan hozzájárulnak a csontok egészségéhez.
Vasból építkezünk
A vörösvértestek képződéséhez elengedhetetlenül fontos az olyan, vasban gazdag élelmiszerek fogyasztása, mint a hüvelyesek (bab, lencse, borsó, szója), a sötétzöld leveles zöldségek (brokkoli, spenót, vízitorma, saláták, okra), a teljes kiőrlésű kenyerek és lisztek, a dió vagy a szárított gyümölcsök (aszalt sárgabarack, szilva vagy füge).
Utóbbiak fogyasztása után fordítsanak figyelmet a fogmosásra, hiszen magas természetes cukortartalmuk elősegítheti a fogszuvasodás kialakulását.
A vasfelvételt is kedvezően befolyásolja a C-vitamin jelenléte, ezért egy reggeli gabonához bátran adhatunk narancsszeleteket, babfélékhez nyers kaliforniai vagy zöldpaprikát. A vas napi ajánlott mennyisége 6-12 hónapos korban 11 mg, 1-3 éves korban 7 mg, 4-8 éves korban 10 mg.
Omega-3 zsírsavak
Az esszenciális zsírok létfontosságúak többek között az agy fejlődéséhez és optimális működéséhez, így kiemelt figyelmet kell szentelni arra, hogy a csecsemők is elegendő mennyiségben fogyasszák.
A legjobb növényi források közé tartozik a lenmag, a chiamag, a kender, az alga és a dió. Ajánlott bevitele a WHO szerint 2-4 éves kor között napi 100-150 mg, 4-6 éves kor között 150-200 mg.
B12-vitamin és jód
A B12-vitamin elengedhetetlen az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, hiányban súlyos fejlődési rendellenességek léphetnek fel. Azonban ezt a vitamint csak bizonyos baktériumok képesek előállítani, ezért növényi étrend mellett mindenképpen pótlásra szorul az anyatejes táplálás megszűnését követően, de legkésőbb egyéves korban. Adagja 1-15 éves kor között napi 50 mcg vagy heti 500 mcg.
A jódbevitel döntő jelentőségű, hiszen Magyarországon a felnőtt lakosság jelentős része jódhiányban szenved, ez pedig terhes és szoptató nők, illetve gyermekek esetében fejlődési rendellenességeket okozhat.
A jód ajánlott napi mennyisége a WHO szerint 4-6 hónapos kor között 40 µg, 7-12 hónapos kor között 50 µg, 1-6 éves korban pedig 70-120 µg.
Rostok
A magas rosttartalmú ételek fogyasztása hozzájárul az egészséghez és elősegíti más fontos tápanyagok bevitelét is.
Gyakran kell olyan rostos ételeket választani, amelyek kellőképpen kalóriadúsak is, mint például az avokádó, a dió és a szárított gyümölcsök.
A vegán gyereknevelés lelki oldala
A megfelelő táplálkozás mellett természetesen arra is kellő figyelmet kell fordítani, hogy a gyerek értse, mi a probléma az állatok kizsákmányolásával. A vegán gyereknevelésnek ez éppúgy része, mint a megfelelő, egészséges növényi alapú táplálás.
Az etikai okok bemutatására alkalmasak lehetnek a mesekönyvek, amelyekből a magyar piacon sajnos meglehetősen szűkös a kínálat. Az érzékenyítésre ugyanakkor alkalmasak lehetnek a videók is. Akadnak bőven olyan csatornák, amelyek alkalmas lehetnek a vegán érzékenyítésre. Ezeket böngészve garantáltan találnak a szülők olyan videókat, amelyek segítségével rávezethetik a gyereket arra, hogy az állatoknak is vannak érzelmeik, fájdalmaik. Számos olyan animációs film is létezik, amely ha nem is tudatosan, de részben vagy egészben a vegán értékeket hirdeti.
