Komoly következményei lehetnek, ha a szülő határozott ellenállással megpróbálja csírájában elfojtani gyermeke vegán ambícióit, meg sem hallva az érveit – hívta fel a figyelmet a Prove.hu-nak nyilatkozó pszichológus. Hozzátette, inkább rugalmas együttműködést, közös internetes kutatómunkát javasol azoknak a családoknak, ahova a gyerek viszi be a növényi étrend kérdését.
Olyan korszakot élünk, mikor a nagyobbacska, iskoláskorú gyerekeket a szülő ha akarja, sem tudja eltiltani a digitális eszközöktől. Ha a gyereknek nincs saját telefonja vagy laptopja, számítógépe, gond nélkül használhatja az osztálytársaiét, barátaiét. Így akár az is könnyen előfordulhat, hogy előbb találkozik olyan tartalmakkal, amelyek a vegánság előnyeire, állatjogi kérdésekre hívják fel a figyelmet, mint a szülő.
Tegyük fel, hogy megragad benne a gondolat! Hazabattyog vele, forgatja magában, majd a szülei elé tárja. Mi történik, ha a szülő mereven elzárkózik, igyekszik rövidre zárni a témát és ismételgeti a bevett mantrákat (A hús kell a szervezetnek, abban van a vitamin! Mindenevő a fogazatunk, ez is bizonyítja, hogy nem fanyalodhatunk csak salátára.)?
Komoly töréspont lehet ebből
Ez nagyon érzékenyen tudja érinteni a gyereket. Összezavarhatja, hogy van egy értékítélete, amiről azt kapja visszacsatolásként, hogy hibás. Ráadásul az elzárkózás mindig rossz pedagógia, ezt követően nem kell csodálkozni, ha kamaszként elzárkózik a gyerek a szülőtől, hiszen pont az utóbbi tanította neki, hogy az ellenvéleményektől elhatárolódik
– nyilatkozta Prove.hu-nak Vasas Éva gyermekpszichológus.
Hozzátette, ez bizalomvesztéssel járhat a gyerek részéről, elbizonytalanodással, először saját magában, aztán minél öntudatosabb, minél közelebb jár a kamaszkorhoz, annál inkább csalódást élhet meg a szüleivel kapcsolatban is. Legrosszabb esetben akár szégyent is – és nem is elsősorban a vegánság kontra húsevés témában, hanem a nyitottság és a hozzáállás mentén. A kategorikus elzárkózásnál az is jobb, ha a szülő utánaolvas, tájékozódik, próbálja megérteni, majd azt követően utasítja el gyermekét.
A gyerek persze több fronton is szembesülhet ellenállással, kritikával, ha a vegánság témájával hozakodik elő: a szülő mellett a nagyszülő, a rokonok vagy akár a tanárai reakciói is érzékenyen érinthetik. Hogy melyik vélemény mennyire hatja meg, az attól függ, „ki mennyire áll hozzá érzelmileg közel, a kapcsolat mennyire szoros, mennyire referenciaszemély számára az illető.
Másrészt az is kérdés, hogy mennyire tudja ő azt magában lekeretezni, hogy a véleményt megformáló személy életkorából fakadóan is lehet rugalmatlan. A nagyszülőktől például sokkal könnyebben elfogadjuk általában, ha ragaszkodnak a húst hússal típusú étrendhez, és nem néznek utána a növényi étrendnek. A szüleink, tanáraink, barátaink esetében ez már nehezebb dolog.
Fontos minden résztvevőnek különválasztania, hogy attól, hogy valamiben nem értünk egyet, még szerethetjük, tisztelhetjük egymást. Eltérő értékek mentén is lehet valaki jó ember, nem érdemes elmenni egészen a személyeskedésig” – mondta a szakértő.
Okkal terel a szülő?
A gyermekpszichológus szerint nem véletlen, hogy a hagyományos étrendű szülő élénken tiltakozik, ha felmerül a növényi alapú étrend kérdése. „Darázsfészek tud lenni ez a téma, mert mindenkit érint, hogy mit fogyaszt, hiszen mindenki eszik” – jelentette ki a pszichológus.
Elmondta, ilyenkor a szülő kognitív disszonanciát él át, kínos feszültséget. „Kognitív disszonancia akkor alakul ki, mikor van valamilyen, az én tudásommal ellentétes információ, amely még elgondolkodtató is, ez pedig eredményez egy belső feszültséget. Hogy egyeztetem össze a környezetvédő identitásomat azzal, hogy egy környezetre rettentő káros ételt eszem?” – magyarázta.
Miután kialakult ez a belső feszültség, érkezik is az elme erre adott reakciója: a kognitívdisszonancia-redukció. Ez azt jelenti, hogy „a feszültséget megpróbáljuk ügyes kis valóságferdítésekkel csökkenteni, legvégső esetben pedig hárítunk”.
Rugalmasság, elfogadás, konfliktuskezelés
Vasas Éva a szülőknek inkább
- rugalmas együttműködést,
- élni hagyást és
- a gyerekkel közös internetes kutakodást javasol a témában, forráselemzéssel.
Annyi mindenre lehet ezzel indirekt módon edukálni egy gyereket: árnyalt gondolkodásmódra, hogy miként kezeljük jól a konfliktust, a nézeteltéréseket, hogyan kezelem a saját magam hibáit, nehéz érzéseit. Ehhez az kell, hogy a szülő merjen beszélni erről, és tudjon teret adni a gyerek gondolatainak, felvetéseinek
– mondta.
Azoknak a gyerekeknek, akik hagyományosan étkező családjukba próbálják bevinni a növényi alapú étrendet, azt tanácsolja, ha elég nagyok már hozzá, kezdjenek el főzni. Így megkóstoltathatják a családdal, milyen is az, ha nem mindig csak hús van körettel, néha egy kis szósszal.
A „hittérítéstől” azonban érdemes tartózkodni – hangsúlyozta a szakértő. „Fogadja el, hogy a szülei talán soha nem fogják tudni igazán megérteni vagy meghallani az érveit ebben a témában. Adjon időt erre a családjának, a környezetének. Ha kérdezik, nem baj, ha vannak válaszcsomagjai, amelyek mutatják, hogy kellőképpen tájékozott, de a nagymonológoktól óva inteném őket is.”
Tapasztalatból beszél
Vasas Évának a magánéletben sem ismeretlen téma a vegánsággal kapcsolatos kérdések kezelése, kommunikációja, hiszen ő maga ezt az életmódot követi, elsősorban állatvédelmi okokból. Mire a gyermeke kinőtt a pépekből, ő alaposan kiművelődött táplálkozástudomány terén, és addigra már a növényi alapú étrendet követte.
Ő már ebben nőtt fel, igyekeztem érzékenyíteni arra, hogy az állatok ugyanúgy szeretnek élni, mint mi. A döntés szabadsága most is az övé, itthon nincs hús, de amikor máshol van, azt eszik, amit akar. Ettől függetlenül alapvetően kerüli a húst, tejterméket, mert tudja, hogy mivel jár: tud környezeti terhelésről, az állatok szenvedéséről és az egészségi oldalról is. Ha megtanítjuk a gyerekeknek az állatok szeretetét, onnan már csak egy lépés az állatok tisztelete. De fontos a kettős mércéről való közös gondolkodás is: a malac vagy éppen tehén ugyanúgy érez, kötődik, mint egy kutya, akkor is, ha »haszonállatként« eltárgyiasítjuk. Ez a fajta tudatosság az élet egyéb területein is körültekintő és reflektív gondolkodásra tanít
– mesélte a szakértő.
