Tóth Viktor vegán sportolóként bizonyítja életmódja előnyeit, edzőként azonban nem elvárás nála a növényi étrend követése. Mégis sokakat inspirál erre.
Gyermek- és fiatalkorában sokféle sportot kipróbált Tóth Viktor vegán sportoló és edző. Úszott, ejtőernyőzött, de végül a legnagyobb sporteredményeket triatlonban sikerült elérnie, egy részüket már vegánként. 2002-ben például az egri Tereptriatlon OB. I. első helyezettje lett. Ugyanebben az évben az XTERRA GB Európa-bajnokságon korosztályában a második, összetettben a 14. lett. A 2004-es hollókői Terepduatlon OB-n összetettben pedig a harmadik helyet szerezte meg.
Csernik-Varga Adrienn / Prove.hu: Vegán sportoló vagy, de edzői minőségedben mennyire nyilvánul meg ez az életmód, a tanítványaid vegánok?
Tóth Viktor: A nálam edző, környékbeli – többségében Solymáron, Pesthidegkúton, Pilisborosjenőn, Pilisvörösváron élő – gyerekeknek nagyjából kétharmada vegán. Nem előfeltétel nálam, hogy növényi étrendet kövessen egy gyerek, vagy már eleve arrafelé tartson. Inkább arról van szó, hogy sportolói közegben már ismernek, tudják rólam, hogy vegán vagyok. Organikus módon is terjed a hírem: ismerősök továbbadják az ismerőseiknek, ők is az ismerőseiknek, és így tovább. Így sok vegán család keres fel az életmóddal, étkezéssel, sporttal kapcsolatos tanácsokért, vagy azért, hogy eddzem vegán szellemben nevelt gyermeküket. Felnőtt sportolóim is vannak az ország minden részéről, náluk nagyjából fele-fele az arány. Vannak időszakok, mikor több a vegán sportolóm, van, mikor kevesebb.
Tapasztalataid szerint elsősorban a vegánságod vagy a sportteljesítményed miatt keresnek?
Utóbbi, mivel edző vagyok, nem életmód-tanácsadó. Sokaknak fontos persze a kettő kombinációja, hogy vegánként sportolok, vegánként érem el a sporteredményeimet. Bár edzői minőségben segítek a táplálkozásban, a természetgyógyászatban, a különböző terápiákban is. Ezekben a kérdésekben azonban inkább csak az induláshoz adok tanácsokat, a folytatáshoz pedig szakembereket ajánlok.
Szoktad javasolni a tanítványaidnak, hogy térjenek át a növényi alapú étrendre?
Inkább csak beszélgetni szoktunk ezekről a dolgokról. Nem rejtem véka alá, mi a véleményem a vegánsággal kapcsolatban, de nem szoktam ezt ráerőltetni senkire. A gyerekek engem mint sportolót, versenyzőt néznek elsősorban. Étkezés terén inkább egymásra vannak hatással. Hoz valaki egy szendvicset, amely történetesen vegán. Megkóstolják, és megérinti őket, ha finomabb, mint mondjuk a nagymama túrós pitéje. A felnőtteknél tudatosabb ez az egész. A többség abszolút érdeklődő ezekben a kérdésekben. Nyitottak arra is, ha azt mondom, „oké, te nem vagy vegán, de jó lenne, ha figyelnél arra, hogy ne egyél annyi húst, ezeket a húsokat hagyd ki, tejtermékből is csak ilyenkor és ennyivel kevesebbet fogyassz”. Aztán persze az is hasznos, ha látják, a saját egészségük, sportteljesítményük javulása mellett ezzel a környezetüknek is jót tesznek.
Találkoztál már merev elutasítással, mikor szülőknek vagy felnőtt sportolónak a vegánságról beszéltél?
Akik hozzám kerülnek, nem kötekednek a vegánsággal kapcsolatban. Ha valakinek ez már eleve nagyon nem tetszik, az nem engem választ. Vannak nálam megrögzött húsevő szülők is, ők sem zárkóznak el, sok év tapasztalata, hogy ha nem is vegánná válnak, de idővel jelentős mértékben tisztul az életük. Sok állati termékről lemondanak, és azokat, amelyek mellett kitartanak, jobban megválogatják. A felnőtt sportolóim közül is sokan állnak át a pozitív hatásokat tapasztalva a javarészt növényi alapú étrendre. Ez történt például Száraz Dénes színésszel is, aki – ha nem is teljesen vegán, de – kisebb-nagyobb „állati” kitérőkkel tarkított növényi étrendet követ.
Milyen hatással van a növényi alapú étrend a sportteljesítményre?
Jelentős mértékben változik a regenerációs, a pihenésre fordítandó idő és a sérülékenység is. Azok is, akik maradnak vegyes táplálkozásúak, de elkezdenek több zöldséget és gyümölcsöt, kevesebb húst, tejterméket és tojást enni, mind arról számolnak be, hogy hamarabb kipihenik magukat, kevésbé sérülnek meg, és ha mégis megtörténik, akkor is gyorsabban felépülnek. Az állóképességre egyértelműen pozitívan hat a vegánság, de már az is, ha elindul valaki ezen az úton. Alacsonyabb pulzussal, jobb oxigénfeldolgozó-képességgel lehet növényi étrendet követve sportolni hosszabb távon. Fontos azonban leszögezni, hogy robbanékonyság és gyors erő terén nem szabad hirtelen változást várni attól, hogy valaki átáll a vegán életmódra. Ezeken a területeken hosszabb idő kell, hogy az ember szervezete átálljon és teljes mértékben hozzászokjon a vegán táplálkozáshoz.
Van összehasonlítási alapod? Sportoltál mindenevőként is?
Versenyzőként álltam át a vegán életmódra 1999-ben, ráadásul a váltás viszonylag éles is volt. A feleségemmel együtt döntöttünk így, miután a témában magyarul, angolul és német nyelven akkor elérhető minden szakirodalmat átrágtunk. Szerencsés helyzet, hogy nem egészségügyi probléma kényszerített bele ebbe a döntésbe, hanem egy természetgyógyász felvetése. Ettől függetlenül nagyon is tudatos döntés született bennünk, és onnantól kezdve sportolóként és edzőként is árgus szemmel figyeltem a bennem végbemenő változásokat. Vizsgáltam, hogy csökken vagy nő az energiám, hogy változik az izomzatom, az állóképességem, a sebességem, mivel lehet összefüggésben mindez. Mivel matematikatanár vagyok eredetileg, nem okozott gondot ezeknek az elemzése.
Hogy látod, sportolói berkekben hogyan változott az elmúlt több mint húsz évben a vegánok megítélése?
Láttam, hogy néznek egy vegán sportolóra 1999-ben, és látom, hogy néznek most – óriási a különbség. Ma már egy vegyes táplálkozású, húsorientált ember is beismeri azt, hogy ez működik, csak ő nem tudja, nem akarja vállalni. De már nem azt mondja, hogy ez butaság. Ebben biztosan nagy szerepet játszik az is, hogy egyre többen vállalják fel az elveiket, azt, hogy vegánok, kockáztatva akár azt is, hogy hülyének nézik őket. Szembemennek sok orvossal, nagyszülőkkel, rokonokkal, de tartják magukat a vegánsághoz. Ez a fajta állhatatosság pedig sokaknak feltűnik, egyre többen látják be, hogy ebben akkor mégis lehet valami. A vegán sporteredmények is beszédesek tudnak lenni. A közelmúltban lett például Beda Szabolcs a 48 órás ultrafutás világbajnoka.
Megjelenik szerinted ez a változás már a médián belül is?
Sajnos nem, a mainstreammédia a vegánságot még mindig szektadolognak kezeli, és amint jön egy negatív hír, nyomban belerúgnak az egész mozgalomba. Ha valaki kevésbé tudatosan táplálkozott növényi alapokon, és meghalt, egyből kiemelik, hogy vegán volt. Ha viszont egy elhízott ember hal meg, aki világ életében mindenevő volt, soha nem említik, hogy húst evett. Jó hír, hogy még ezek ellenére is sokan vágnak bele a vegánságba divatból, én pedig – sokakkal ellentétben – örülök az ő elhatározásuknak is. Előfordulhat ugyanis, hogy megtetszik neki ez az étrend, megragad mellette, és az egész életmódját, látásmódját is ehhez igazítja végül.
