Jakab Viktor erősember nem az egyetlen, mégis egy kiemelkedő hazai példája annak, hogy húsfogyasztás nélkül, színtisztán növényi étrenden is fel lehet építeni masszív fizikumot. Ez persze tudatosságot igényel, és mellé sziklaszilárd elveket, olyan motivációt, ami túlmutat az önös érdekeken. Az igazi sikerhez nem csak kemény munkára, sokkal inkább példamutató életútra van szükség, amit Viktor bátran meglépett. A ma 125 kg-os sportoló – civilben pedig tetoválóművész – alapjaiban kérdőjelezi meg a társadalmi normákat és gondolkodtat el mindannyiunkat: valóban szükséges állatokat ennünk?
Vida Raul / Prove.hu: Évek óta követem a munkásságod, láttam a növekedésed és azt, hogy mára két lábon járó mítoszromboló lett belőled. Mióta élsz növényi étrenden, és mi volt a váltás oka?
Jakab Viktor: Mint szinte mindenkinek, nekem is az addigi életemben természetesnek tűnt a húsevés. Nem tudatosult bennem, hogy ezért ténylegesen állatokat bántanak. Egyetlen ismerősöm vagy rokonom sem volt, aki akár csak vegetáriánus lett volna.
A váltás gondolatát a párom idézte elő, aki ma már a feleségem. Öt évvel ezelőtt, 2018-ban ismerkedtünk meg, ő akkor már vegán volt egy ideje. A gyors összeköltözést követően körülbelül két héttel már bennem is megfogalmazódott, hogy adni akarok egy esélyt ennek az életmódnak. Tényleg csak egy próba volt, nem vártam tőle semmit. Egyik napról a másikra váltottam, kihagytam a vegetáriánus étrendet és a fokozatosságot is.
Hajtott a kíváncsiság, hogy mit lehet kihozni ebből az étrendből, és hamar ráeszméltem, hogy ez nekem nagyon bejön. Nem lehettem nagy ragadozó, ha ilyen könnyen lemondtam róla. Azt viszont hosszabb idő alatt értettem meg, hogy a veganizmus többről szól, mint az étkezés. Ez a felismerés mélyebb értelmet adott ennek az életmódnak és sokat hozzátett a személyiségemhez is.
Előtte is edzettél már, vagy ez egy teszt volt, hogy mire vagy képes, ha növényi étrenden vágsz bele a sportba?
Már a váltás előtt is jártam konditerembe, volt egy vágyam, hogy naturál testépítő szeretnék lenni. Ez később módosult arra, hogy valódi erőt akartam képviselni, nem csak mutatós külsőt elérni. Ezért másfelé indultam, így jutottam el a hatalmas súlyok mozgatásáig. Bár az előbbi lehet, hogy divatosabb, de én mindig is szerettem kilógni a sorból, a külsőmmel és a személyiségemmel is.
Nem tapasztaltam nehézséget vagy hátráltató tényezőt azóta sem, növényi étrenden is jól teljesítek.
Mennyire fontos számodra a vegán életmód etikai vagy környezetvédelmi oldala?
A bolygó védelme fontos, de ebben még van hova fejlődnünk, egyelőre az étkezésünk megváltoztatásával és szelektív hulladékgyűjtéssel járulunk hozzá a kollektív változáshoz. Sokan lenézik, ha valaki csak az étkezését változtatja meg, pedig ha megnézzük, hogy az állattenyésztésben mennyi vizet vagy földterületet használnak fel, akkor azért látszik, hogy az egy igen jelentős lépés a környezettudatosság felé, ha nem eszünk állati eredetű termékeket.
Az etikai oldalra viszont nagy hangsúlyt fektetünk a feleségemmel, ez túlmutat az étrenden: nincs bőrcipő, bőrkanapé, állatkísérletes kozmetikum és hasonlók. Még a tetováláshoz használt festékek is vegán minősítéssel vannak ellátva.
Ugyanakkor bizonyos vegán aktivisták jelenlegi módszerei szerintem nem túl hatékonyak. Hiába toljuk az arcukba az embereknek ezt az életmódot a metrón vagy az utcán, ha sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy mit eszünk, vagy hogy fehérje a növényekben is van, nem csak a húsban. Amíg ezek az alapok nem közismertek, addig hiába látják a horrorvágóhidakat, hamarabb zárkóznak el a váltás gondolatától, mintsem nyitnának felénk.
Van egy pécsi dietetikus ismerősünk, gyakran beszélünk is vele. Egyetlen konzultációval hamarabb győzne meg bárkit a vegán életmódról, mint a kiabálós utcai aktivizmusok. De ilyen téren egyébként felétek húzok, mert a Prove jó kajafotói, tartalmas, érdekes cikkei jó forrásnak bizonyulnak.
Hogy néz ki egy vegán erősember étrendje? Mit eszel egy nap? Vannak kedvenc ételeid?
Amikor versenyidőszak van – egyébként éppen a napokban vettem részt a legutóbbi versenyemen –, akkor a minél nagyobb kalóriabevitel a cél. Ilyenkor nagyon sok tésztás ételt fogyasztok a szénhidrátbevitel miatt, de vannak más bevált fogásaim is. Ebben az időszakban naponta akár hét-nyolc alkalommal is eszek, hiszen az edzések is sokkal intenzívebbek és megerőltetőbbek. Emellett számomra prioritást élvez az, hogy sok kalóriadús ételt válasszak és csak másodlagos az, hogy ezek mennyire egészségtudatosak. Biztosan lehet profibban is csinálni, de én nem követek egy előre megírt tervet, a saját tapasztalataimra hagyatkozom. Természetesen ilyenkor is csak vegán ételeket választok. Versenyidőszakon kívül a szervezetemre hagyatkozom, csak akkor étkezem, amikor megéhezem.
De hogy egy kicsit konkrétabb legyek: reggelire rendszeresen fogyasztok zabkását és egy-két banánt vagy három-négy darab mandarint. Később, amolyan második reggeliként néhány tofus szendvicset sok zöldséggel, például paprikával, paradicsommal, uborkával. Ebédre egy kiadós chilis bab mindig nyerő számomra, amit két etapban fogyasztok el, ugyanis az első ebédet egy kőkemény, másfél-kétórás edzés követi.
Időnként délután is az ebédet folytatom, vagy akár sült szejtánt készítek, ami eléggé fehérjedús, köretnek jöhet sok krumpli hozzá. Késő este lecsúszik néha egy kakaós zabkása, de olyan is előfordul, hogy vegán gumicukrot vagy chipset eszem. Az utóbbi kettő természetesen nem egészségtudatos étel, de kalóriadús nassolnivaló szempontjából előnyös számomra.
Ahogy mondtam, nekem nincs kidolgozott étrendtervem. Anno 100 kilogrammos súlynál 3800 kilokalóriát vittem be naponta, ma már ezt sem mérem olyan szigorúan, de valószínű, hogy az 5000 kilokalóriát is eléri a napi étkezésem, így vagyok már 125 kilogramm. Az, hogy kinek mennyi az ideális, genetikától is függ, és attól, hogy egyáltalán mennyit képes fizikailag enni. Nem pártolom az egészségtelen túlfogyasztást sem, néha én is megállok egy szintnél, mert nem akarok ártani a testemnek.
Ha profi étrendterved nincs is, van-e valamilyen elved, szokásod, amit mindig betartasz?
Az a helyzet, hogy én eléggé önromboló életet éltem korábban. Alkohol, dohányzás, bulizás ment minden mennyiségben. Aztán kaptam egy pofont a sorstól, amikor egy műtét után közölték, hogy vesedaganatom alakulhat ki, ha nem változtatok az életmódomon. Ekkor kezdtem el először edzeni az egészségem megőrzéséért, ami mára fanatizmussá alakult át, folyamatosan próbálok jobb és több lenni. Így jött az életembe a vegán étrend is, ami ebben a célomban sokat segített.
Azóta igyekszem, hogy rendszer legyen az életemben. Időben alszom, időben kelek. Az alkoholról és a dohányzásról szinte teljesen lemondtam, utoljára talán egy éve ittam meg egy sört. Tetoválóként dolgozom, a délelőttök általában a szalonban telnek, amit edzés követ heti 4-5 alkalommal. A többi napon regenerálódom, a napjaim egyéb részeit általában főzés, étkezés vagy egyéb programok teszik ki. Most elégedett vagyok magammal, mert a korábbi életmódom nem vezetett volna semmi jóra.
Ezek mindegyike nagyon inspiráló, gyakorlatilag komplett szemlélet- és életmódváltás történt egyszerre. De volt-e negatív hatása a vegán életmódnak, amikor úgy érezted, mindezek ellenére mégis feladnád?
Erre határozott nemmel tudok válaszolni, gondolkodnom sem kell rajta. Egyetlen olyan pillanatot sem tudok felidézni, amikor le akartam volna mondani az új életmódomról. Soha semmiben nem hátráltatott, és őszintén, nem is értem azokat, akik szerint ezt lehetetlen kivitelezni. A hús megvásárlása, elkészítése, panírozása, sütése, tálalása is ugyanannyi, ha nem több időt vesz igénybe, mint mondjuk a tofué. Ha zöldségeket eszünk, nem pedig drága, vegánlogós készételeket, akkor nem is drágább a növényi étrend a vegyes étrendnél. Ezek csak téves elképzelések a vegán életmódról.
Az egyetlen nehézség talán az lehet, hogy néha például kettő bolt helyett háromba kell elmenni, hogy az összes alapanyagot összeszedjük, mert Magyarországon még nem olyan fejlett a választék, mint máshol. De ez is változni fog idővel. Éltem Spanyolországban, a mentalitás és a kínálat is teljesen más. Ha valaki meg akarja oldani, az meg tudja oldani, főleg, ha van egy erős motiváció, ami előreviszi.
Ha már tévhitek: mik a leggyakoribbak, amiket hallasz a növényi étrenddel kapcsolatban?
Tőlem azt szokták a leggyakrabban megkérdezni, hogy „mégis hogy a fenébe tudsz ekkora súlyt megmozgatni?”, és „mit eszel, hogy ekkora vagy?”. Miután elmondom, a legtöbben csak értetlenül néznek, mert akkor derül ki számukra, hogy létezik növényi sajt, húsmentes virsli, szejtán, és a tofu sem ördögtől való, ha jól készítjük el. Amíg ezzel sincsenek tisztában sokan, addig érthető, hogy el sem tudják képzelni, hogy mit esznek a vegánok, ha nem állatokat.
Egy másik előítélet például, hogy amikor a Prove magazin idei Veganuár-kampányában szerepeltem, és sok emberhez eljutott a közösségi oldalakon a rólam készült stúdiófotó, számtalan ember megvádolt, hogy szteroidozom, vagy csak nevettek a képen, hitetlenkedtek, mert szerintük ez lehetetlen és csak egy átverés. Nos, ezeket sosem merik a szemembe mondani, csak kommentben leírni.
Én viszont tudom, hogy megfelelő edzéssel és étkezéssel jó fizikumot lehet elérni vegánként is, nem számít, hogy te fizikai munkát végző melós, úszó, testépítő, futó vagy erősember vagy. Időt és energiát kell rászánni, de megéri. Ma már annyi leírás, dokumentum, videó van az izomépítésről, hogy csak hozzáállás kérdése, hogy valakinek sikerül-e, vagy csak kifogásokat keres.
Sokan tekinthetnek rád jó példaként. Mit javasolnál azoknak, akik most kezdenek bele a sportba, ráadásul vegánként tennék ezt?
A legjobb tanácsom az, hogy vegyék körbe magukat hasonló gondolkodású emberekkel, mind étrend, mind elérni kívánt sportcélok terén. Ez nagyon fontos nulladik lépés, mert sokat tudnak segíteni abban, hogy a nehézségek könnyebben leküzdhetőek legyenek.
Ha viszont ez a lehetőség nem adatik meg valakinek, akkor kitartást, bátorságot, erős elveket javasolok. Nem szabad feladni, a kitűzött cél lebegjen a szemük előtt, amit el akarnak érni és akkor könnyebb lesz.
És mit javasolnál azoknak, akik már komoly sportolók, akár erősemberek, mint te, és azért nem lesznek vegánok, mert félnek az izomveszteségtől?
Élő példa vagyok, a sokadik a világon, hogy nem válik kárára az embernek, ha növényi étrendre vált. Sőt, talán még pozitív hatásai is lesznek, hiszen nem minden az erő, az egészségünk megőrzése is fontos. Ha öt év alatt nem lett bajom, és időközben 125 kg-ig feltornáztam magam, akkor azt hiszem, ez bizalomgerjesztő jele annak, hogy lehetséges, ha valaki akarja.
Nekem az egész életmódváltás, az alkohol és dohányzás letétele, a növényi ételek fogyasztása, a több pihenőidőszak beiktatása mind segített visszanyerni az egészségemet és az életminőségemet egy jó irányba terelte. Azt gondolom, nem is igazi sportoló az, aki edz, de közben rombolja magát, például egy egész hétvégét végigbulizik. Az számomra komolytalan.
Sokszor ezek az emberek mondják azt, hogy nem tudnak fogyni vagy rosszul érzik magukat, miközben rengeteg húst fogyasztanak, egész hétvégén buliznak és rendszeresen alkoholt isznak, dohányoznak. Ez nem tudatosság, ez egy ördögi kör, ami hosszú távon megbosszulja magát.
Sok mindent elmondtál az életedről és annak gyökeres változásáról. Hogyan foglalnád össze röviden, hogy mit is adott neked tulajdonképpen a veganizmus és a növényi étrend?
Másképp látom a világot, és annak problémáit. A klímaváltozás hatásait, az állatok elleni agressziót, a természeti katasztrófák okait és következményeit. Már akkor megérintett az állatok elleni kegyetlenség, amikor még nem voltam vegán, azóta ez még tovább nőtt.
Bár nem függ össze a vegánná válásommal, az évek során kissé túlzottan antiszociálissá váltam. Sokat csalódtam az emberekben, míg az állatokban soha. Nem sok emberrel tartom a kapcsolatot, pedig régen nagy bulizó voltam, társasági életet éltem, de ma már más dolgok fontosak: az utcáról és menhelyről mentett állataink, a családom és a saját fejlődésem. Javítom a hibáimat, feszegetem a határaimat és igyekszem kihozni magamból a legtöbbet.
