Most olvasott cikk
72 nap alatt járta körbe az országot a vegán túrázó – interjú Till Anillával

72 nap alatt járta körbe az országot a vegán túrázó – interjú Till Anillával

A „bolygóegészség retorikáját” kutató PhD-hallgató, Till Anilla nagy szerelmese a túrázásnak. Teljesített gyaloglásai közt ott szerepel a Camino is, de legutóbbi kalandja még a világhírű zarándokúton is túltesz – távolságban legalábbis biztosan. Anilla úgy határozott, hogy bő két hónap alatt körbejárja az Országos Kékkört, aminek teljes hossza két és félezer kilométer. Az elképesztő teljesítményről 2550 címmel film is készül, amit előreláthatóan november 25-én láthat a közönség.

A hazai túrák minden bizonnyal legismertebbje és legkedveltebbje az Országos Kéktúra, amely 1173 km hosszan nyúlik el Magyarország északi részén. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy létezik két másik kéktúra is. Az Alföldi Kéktúra – ez a legfiatalabb a három közül – hazánk észak-keleti tájairól kalauzol minket az Alföldön át egészen Szekszárdig, ahonnan a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát követve visszajuthatunk az Országos Kéktúra kiindulópontjáig. Ennek a három túrának az együttese jelenti az Országos Kékkört, amit a cikk írásának időpontjában mindössze 424-en teljesítettek a hivatalos lista szerint. Ezt a nem mindennapi megpróbáltatást tűzte ki célul maga elé Till Anilla, a Corvinus Egyetem PhD-hallgatója, aki hat éve vegánként él. Kíváncsiak voltunk, milyen tapasztalatokat szerzett egy ilyen embert próbáló megmérettetés alatt Magyarországon, ezért megkerestük, hogy meséljen az élményeiről a Prove olvasóinak.

Kőrösi Bogdán / Prove: A Kékkört bejelentő Facebook-bejegyzésedben megemlítetted, hogy már 6 éve vegán vagy. Mesélj kicsit arról, hogy milyen módon találkoztál ezzel az életmóddal, és mi vett rá, hogy te is vegánná válj.

Till Anilla: Hat éve egy húsvéti böjttel kezdődött a vegánságom – ekkoriban már kacérkodtam kicsit a vegaság és vegánság gondolatával, rendszeresen ugrottam be a Múzeum körúti VegaCitybe, mert pont az egyetemem és a munkahelyem között volt. Húsvét előtt pedig elhatároztam, hogy a böjttel kipróbálom, hogy milyen hús nélkül étkezni. Nem vallásos okból tettem ezt, de örömmel töltött el, hogy a világon sok-sok ember fogja velem ugyanezt végigvinni. A böjt után sem kezdtem el újra húst enni, de nekiláttam olvasni és filmeket, videókat nézni a témában. Hamarosan arra a következtetésre jutottam, hogy egyetértek a veganizmus szemléletével. Néhány hónap múlva, augusztus 14-én pedig hivatalosan is vegán lettem. Azóta is elsősorban az állatvédelem tart a vegánságban, de ezen kívül fizikailag is jobban érzem magam növényi étrenden, úgy gondolom, hogy az én szervezetem így működik a leghatékonyabban és a legegészségesebben.

Ez már nem az első hosszú távú túra, amit növényi étrenddel teljesítesz, de ez eddig a leghosszabb. Voltak, akik kételkedtek benned, vagy éppen aggódtak érted, amiért vegánként vágsz neki a Kékkörnek?

Szerencsére nem kételkedett a vegánság és a hosszú távú túrázás kapcsolatában senki, ha valaki aggódott, inkább azért, hogy eldugott pici falvakban vajon találok-e megfelelő élelmiszert. Mivel a mindennapokban is egészséges vagyok, keveset betegeskedem, és az is általában egy fesztiválon való éneklés vagy hidegben hazamenés miatt van, így nem kellett bizonyítanom senkinek, hogy növényi étrenddel is tudom teljesíteni a túrát. Illetve mind az 5 hosszú távú túrámat vegánként teljesítettem, így volt már abban tapasztalatom, hogy milyen típusú ételeket keressek, és hogy hogyan tudok elég kalóriát bevinni.

Gondolom, nem 72 napnyi élelemmel indultál útnak. Mennyire volt nehéz vegán utánpótlást szerezni az út alatt, és milyen módon oldottad meg a készletek feltöltését?

Ha valahol lehetett ételt kapni, akkor én ott vegán ételt is találtam, mindegy, hogy kisbolt volt vagy étterem. Sokat készültem a túrára abból a szempontból, hogy igyekeztem változatosan és sokat enni, kicsit súlyban is tartalékoltam előtte, hogy a két és fél hónap alatt semmiképp ne merüljön ki a szervezetem tápanyagokból. De tény és való, hogy kisebb településeken kevésbé változatosan tudtam étkezni, mint a mindennapjaim során. Ez abból is adódik, hogy általában maximum 1-2 napra tudtam előre vásárolni, hiszen a hátizsák miatt limitáltan fért el nálam élelmiszer, illetve a nap folyamán hűteni sem tudtam ezeket. Vásárlásnál így arra is figyelnem kellett, hogy csak annyi alapanyagot tudok venni, ami 1-2 nap alatt el is fogy. És ehhez jött az, hogy gyakran nagyon pici boltok választékából kellett megtalálnom a növényi hozzávalókat. De mindig sikerült!

A vegán sportolókat még mindig számos előítélet éri, pedig te is nagyszerű példa vagy rá, milyen kivételes teljesítményre képesek. Az interjúk és riportok alkalmával szóba került a veganizmusod, és ha igen, mi ilyenkor a reakció?

Az interjúk során gyakran szóba került a veganizmus, szerencsére ma már ezt inkább pozitívan fogadják az emberek, legalábbis az én tapasztalatom szerint. Egyre több ember nyit legalább részben a növényi étrend felé, és úgy látom, hogy az mindenképp jó példával szolgált, hogy egy 72 napos túrát is lehet vegánként abszolválni. Úgy vettem észre, hogy a közösségi médiában is szívesen kísérték figyelemmel az emberek a különböző vegán lelőhelyeket, ételeket, amiket ki tudtam próbálni a túra alatt. Én nagyon bizakodó vagyok ezzel kapcsolatban!

Mi a kedvenc ételed és mi volt az, amit a túra alatt a legtöbbször fogyasztottál?

Nehéz kiemelni a kedvenc ételeimet, de amiket talán a leggyakrabban fogyasztottam, azok a különböző zöldségpástétomos szendvicsek reggelire, chili sin carne, lecsó, lencsebolognai, zöldségraguk és az átlagos éttermekben fellelhető grillezett zöldségek és fűszeres burgonya kombinációi voltak. Ezen kívül szinte pár naponta ettem pizzát, de abból olyan sokszor ettem, hogy még egy kicsit ülepednie kell az élménynek, hogy újra kedvencemnek nevezhessem.

2550 címmel dokumentumfilm is készül a nem mindennapi teljesítményről egy videós barátod jóvoltából. Mikor és hol lehet majd megtekinteni a filmet?

A 2550 dokumentumfilm épp vágás alatt van és én is izgatottan várom az eredményt. Ha minden jól megy, november 25-én szombat este lesz az első mozis premier egy közönségtalálkozóval egybekötve, utána pedig meglátjuk, hogy milyen utat jár be a film. Érdemes követni a film Facebook- és Instagram-oldalát az információkért!

Gondolkodtál-e már azon, hogy mi lesz a következő túra, amit végig szeretnél járni?

Még készülőben van a következő túra terve, de valószínűleg egy északi országban lesz.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.