A Second Hand September lényege, hogy a szeptember a használt ruhákról szóljon. Antal Évivel, a Vászonzsákoslánnyal beszélgettünk a kezdeményezésről.
A többség számára valószínűleg nem ismeretlen fogalom a műanyagmentes július. Számos cég bátorítja vásárlóit ebben a hónapban arra, hogy minimalizálják a fogyasztásukból származó műanyaghulladékot. A Second Hand September („Másodkézből szeptember”) azonban még nincs annyira a köztudatban, mint júliusi párja.
A használt termékek vásárlására bátorító szeptemberi kihívás 2019 óta létezik, és azóta több ezren vettek már részt rajta. Antal Évi, akit az ország jelentős része valószínűleg Vászonzsákoslány néven ismer, azonban kiemelte, fontos, hogy helyén kezeljük a Second Hand Septembert is. Könnyen át lehet esni ugyanis a ló túloldalára a használt termékek mértéktelen vásárlásával. Így ebben az esetben is lényeges szem előtt tartani azt az elvet, miszerint csak akkor vásárolunk, ha valóban szükségünk van rá. Ellenkező esetben továbbra is a túlfogyasztást erősítjük – még akkor is, ha éppen másodkézből vásárolunk.
Évi Facebook-posztjában arra mutatott rá, hogy talán a ruhák terén a legfontosabb arra törekedni, hogy ne új termékeket szerezzünk be. „A divatipar a második legszennyezőbb iparág az olajipar után” – írta.
Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy a használtruha-iparnak is megvan a maga ökológiai árnyoldala. Olyan higiéniai előírásoknak kell megfelelni, és olyan tisztítószereket kell ennek keretében használni, amelyek nem kifejezetten környezetbarátak. Azonban még ezzel együtt is
sokkal fenntarthatóbb használtan vásárolni, hiszen így nem támogatunk a pénzünkkel közvetlenül semmilyen gyártót, amivel azt jeleznénk feléjük, hogy gyártsanak még többet abból az adott termékből
– nyilatkozta Antal Évi a Prove.hu-nak.
Az Oxfam nonprofit szervezet legújabb kutatása is azt támasztja alá, hogy még a használtruha-ipar hátulütőivel együtt is fenntarthatóbb másodkézből vásárolni, mint fast fashion üzletekből. Az Oxfam szerint az Egyesült Királyságban egy átlagos ember ruhája 118 ruhadarabot tartalmaz, ezeknek pedig mindössze 10 százaléka nem újonnan vásárolt. A szervezet szerint ha az Egyesült Királyságban minden felnőtt az elmúlt évben a nem viselt ruháit jótékonysági boltoknak adományozná, akkor 4,9 milliárd kilogramm szén-dioxid légkörbe jutását lehetne megelőzni.
A francia kormány is zöldítené a ruhaipart
Az új ruhák kiváltására persze jó megoldás lehet az is, ha régi, kilyukadt, lefoszlott ruháinkat mentjük meg. A francia lakosságot is arra buzdítja egy új kezdeményezés keretében a kormány, hogy javításra szoruló ruhadarabjaiknak adjanak még egy esélyt.
Októbertől a „javítási bónusz” nevű program keretében az országban 6 és 25 euró közötti összegben lehet majd visszatérítést igényelni a részt vevő javítóműhelyekben vagy cipészetekben a ruha- és cipőjavítás költségei után. Ennek az ötéves finanszírozására a kormány 154 millió eurós alapot hozott létre.
Etikus márkák is jól megférnek a használt ruhák mellett
Vannak persze helyzetek, amikor már menthetetlen egy adott ruhadarab, ekkor pedig dönteni kell, honnan pótoljuk ruhatárunk hiányzó elemét. Antal Évi szerint azoknak, akik ódzkodnak a használt ruháktól, jó alternatíva lehet, ha etikus márkák termékei közül válogatnak.
Etikus divatmárkáktól vásárolni is messze jobb döntés, mint a fast fashiont támogatni, mivel ezek a cégek általában odafigyelnek a megfelelő munkakörülmények és bérezés biztosítására az alkalmazottaik számára, a ruháik készülhetnek használt anyagokból (upcycling) és fenntartható textíliákból (pl. OEKO TEX) is. Ráadásul ezek a darabok sokkal időtállóbbak, mint a silány minőségű fast fashion ruhák
– mondta.
Elárulta, a képlet nála hozzávetőlegesen a következő:
- 80 százalékban használtan szerzi be a ruháit,
- 10 százalékban etikus divatmárkáktól és szintén
- 10 százalékban fast fashion forrásból.
Utóbbira javarészt olyan kényes darabok miatt van szüksége, mint például a fehérneműk. Bár arra is volt már példa, hogy fürdőruhát vegyen használtan. „Bármilyen ruhát is vásárol az ember, az első, hogy kimossa. De a turkálókba érkezés előtt a ruhák egy erős fertőtlenítésen esnek át, így nincs ok az aggodalomra higiéniai szempontból, még akkor sem, ha fürdőruhát veszünk.”
Évi használt ruhák után online rendszerint Vinteden, Jófogáson, Vaterán vagy MarketPlace-en kutat. Ezeken kívül rajong a turkálókért is, a menyasszonyi ruhájára például a Práter utcai vintage boltban talált rá, valamint gyakran jár adományboltokba is.
A Vászonzsákoslány csatorna indulásakor Évi még vegetáriánus volt, közben azonban átváltott a vegán életmódra. Elmondta, eredendően fenntarthatósági megfontolásból próbálta ki a növényi alapú étrendet, de aztán a Dominion című dokumentumfilm és a demonstrációs tapasztalatok átrendezték a motivációs listát. Immár etikai okokból, az állatok miatt vegán.
A tehenek, malacok és tyúkok pont ugyanolyan érző lények, mint a kutyám, Mangó, akinek sosem okoznék bántódást, ráadásul ma már elképesztően sok növényi alternatíva kapható a boltokban, egész egyszerűen nem látom szükségét, hogy állati eredetű termékeket fogyasszak
– jelentette ki.
