Egy új kezdeményezés keretében arra buzdítják a francia lakosságot, hogy javításra szoruló ruhadarabjaiknak adjanak még egy esélyt. A fenntarthatóság jegyében változnak ugyanakkor a címkézési szabályok is.
Új kezdeményezéssel rukkolt elő a francia kormány, amelyet „javítási bónusz” néven ismertettek a nyilvánossággal. A program keretében a franciákat arra szeretnék rászoktatni, hogy lyukas, lefoszlott ruháikat ne dobják ki, inkább javíttassák meg.
Korábban indítottak már hasonló programot az országban. Tavaly a háztartási eszközök javíttatásáért járt bónusz – a fenntarthatóság és a hulladékcsökkentés jegyében.
Októbertől az országban 6 és 25 euró közötti összegben lehet majd visszatérítést igényelni a részt vevő javítóműhelyekben vagy cipészetekben a ruha- és cipőjavítás költségei után. Ennek az ötéves finanszírozására a kormány 154 millió eurós alapot hozott létre.
A kezdeményezésről Bérangère Couillard környezetvédelmi államtitkár egy párizsi divatközpontban tett látogatása során beszélt. Arra buzdított minden varrodát és cipészetet, hogy csatlakozzanak azon szolgáltatókhoz, akik részt vesznek a kezdeményezésben. Az államtitkár hangsúlyozta, a programnak dupla haszna van:
- a kabinet a tudatos ruházkodásra bátorítja vele az állampolgárokat,
- ráadásként pedig adhat egy kis löketet a munkaerőpiacnak is.
A „javítási bónusz” rendszerének kidolgozásával a kormány a Refashion nevű szervezetet bízta meg. Ez a ruhaiparon belüli ökoszervezetként definiálja magát, amely a körforgásos gazdaság felé való elmozdulást propagálja. Ennek érdekében kapcsolatban áll forgalmazókkal, válogató szolgáltatókkal, a hatóságokkal és az állampolgárokkal is. A rendszer minden szintjén törekednek arra, hogy elindítsák a szereplőket a tudatosság és a zöld átalakulás útján.
A Refashion szerint 2022-ben Franciaországban összesen 3,3 milliárd ruhaneműt, lábbelit és háztartási textíliát hoztak forgalomba. Az éves szinten kidobott ruhamennyiség pedig becslések szerint 700 ezer tonna – csak Franciaországban.
Nem mindenki a javítás híve
A kormány környezetbarát lépése – ahogy az várható is volt – nem nyerte el mindenkinek a tetszését. Üzleti csoportok például azt panaszolták, hogy ezzel stigmatizálnak egy fontos francia iparágat.
Eric Pauget ellenzéki képviselő pedig arról elmélkedett, hogy az államadósság 2022 végén már így is közel 3 ezer milliárd euró volt, a GDP 111,6 százalékát tette ki.
Ne dobálják ki a francia lakosság pénzét az ablakon
– kérte a jobboldali politikus a kabinettől az új program kapcsán.
Pascal Morand, a francia divatipari irányító testület, a Fédération de la Haute Couture et de la Mode ügyvezető elnöke pedig az intézkedés luxusmárkákra gyakorolt esetleges hatásai miatt aggódik.
„Egy selyemorganzát nem kellene kevésbé tartósnak bélyegezni pusztán a fizikai ellenálló képessége alapján, mint egy poliésztert” – nyilatkozta a francia Le Monde napilapnak.
Arról, hogy 1 kilogramm selyem előállításához körülbelül 6600 selyemhernyót ölnek meg, itt írtunk.
A címkézés is változik
A kormány egyéb módon is törekszik a divatipar zöldítésére. 2024. január 1-jétől például új címkézési szabályokat vezetnek be.
Az új szabályok értelmében a gyártóknak fel kell tüntetniük a címkén
- a ruhadarabok előállításához szükséges vízmennyiséget,
- a vegyi anyagok használatát,
- a mikroműanyag-kibocsátás kockázatát,
- valamint részletezniük kell, hogy a ruhadarab készítésekor felhasználtak-e újrahasznosított textíliákat.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.