Az európai műanyaghulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása a jelenlegi formában önámítás – mutat rá egy közelmúltban elkészült tanulmány. Európa mindössze átpasszolja, exportálja a problémát, és becsukja a szemét, miközben a célországok nem megfelelően kezelik az átvett szemetet. Jó hír ugyanakkor, hogy a problémára már születőben van az uniós válaszlépés.
Az európai lakosság – egy része – szorgosan válogatja az újrahasznosítható szemetet – abban a hiszemben, hogy roppant környezettudatos módon jár el. A valóság azonban ennél lényegesen komplexebb. Az európai műanyaghulladék közel fele ugyanis ázsiai országokban köt ki, ahol újrahasznosítás helyett sokszor a természetben végzi – írja a One Green Planet.
Az Utrechti Egyetem kutatói csoportja a vietnámi Minh Khai Craft Village-ben vizsgálódott, amely újrahasznosítási csomópontnak tekinthető. Amit azonban ott találtak, a legkevésbé sem volt fenntartható vagy környezetbarát. Helyi megfigyeléseik szerint az olvadó műanyag füstje nyilvánvalóan veszélyezteti a lakosság egészségét.
Kaustubh Thapa, a kutatás vezetője rámutatott, hogy az újrahasznosítás valójában egy jövedelmező üzleti ág. A hulladékgazdálkodás felelősségének áthelyezése ezekre az ázsiai falvakra pedig jelentős károkat okoz a közösségeknek és a környezetnek egyaránt.
A hulladék újrafeldolgozás céljából történő exportja olyan célállomásokra, ahol nincs is megfelelő újrafeldolgozási kapacitás, méltányossági és fenntarthatósági kérdéseket vet fel
– olvasható a kutatócsoport tanulmányában.
A műanyaghulladék kérdésével aktívan foglalkozik az EU
Az Európai Unió több mint egymillió tonna műanyaghulladékot exportált 2022-ben olyan országokba, ahol a műanyaghulladék-importot nem megfelelően kezelik. Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár csak lerakják a természetbe vagy egyszerűen elégetik. Az uniós export 50 százalékát az OECD-n kívüli országokba, például Malajziába, Vietnámba, Indonéziába és Thaiföldre szállították, 33 százalékát pedig Törökországba.
A probléma, valamint az, hogy a szelektív hulladék exportja gyakorlatilag a zöldmosás egy fajtájának is tekinthető, feltűnt már az uniós döntéshozóknak is. Hosszasan egyeztettek arról, miként kezeljék a dilemmát. Tavaly novemberben pedig már megállapodott ezzel kapcsolatban az Európai Parlament és az Európai Tanács.
A hulladékszállítási rendelet keretében megtiltják a műanyaghulladék kivitelét – akkor is, ha az újrahasznosítási céllal történne. Erre persze sokan elkezdték már kongatni a vészharangot, köztük a Valipac, a kereskedelmi és ipari csomagolási hulladékok begyűjtéséért és újrahasznosításáért felelős belga ipari szervezet is. Mivel nincs lehetőség az összegyűjtött műanyag exportjára és nincs elegendő kapacitás az európai újrahasznosítására, fennáll a veszélye annak, hogy a kereslet összeomlik – jelezték.
A zöld gondolkodók és klímaaktivisták szerint egyébként ez nem is lenne hatalmas probléma. A lényeg ugyanis szerintük inkább a körforgásos gazdasági modell minél hatékonyabb átültetése az európai gyakorlatba.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.