A jövőben tilos lesz Kanadában olyan terméket használni állatok megölésére, amiben van sztrichnin. Az állatvédő szervezetek és aktivisták évek óta küzdenek a kegyetlen méreg betiltásáért, a mostani fordulatot mérföldkőnek tekintik. Azonban nem a sztrichnin az egyetlen méreg, ami komoly károkat okoz a vadvilágban.
A Pest Management Regulatory Agency (PMRA) korábbi véleményével ellentétben úgy döntött, betiltja azon szerek használatát, amelyek sztrichnint tartalmaznak – hívta fel a figyelmet a döntésre a Humane Society International. A kártevő-, rágcsáló- és ragadozóirtó szerek szabályozásáért felelős kormányügynökség 2022 augusztusában még úgy gondolta, hogy nincs gond a szer alkalmazásával. A döntést a közvélemény nagy felháborodással fogadta, talán ez is közrejátszhatott abban, hogy végül a tiltás mellett tették le a voksukat. A sztrichnin használatát 2024 szeptemberétől függesztik fel.
Ez a döntés hatalmas győzelem a vadon élő állatok számára Kanada-szerte. A sztrichnin a valaha létezett egyik legborzalmasabb méreg. Nagy öröm, hogy az állatok többé nem szenvednek majd a sztrichninmérgezéstől kanadai földön
– nyilatkozta Kaitlyn Mitchell, az Animal Justice jogi képviseleti igazgatója.
Az állatvédők azért tartják ekkora sikernek a sztrichnin betiltását, mert az közismerten az egyik legtöbb szenvedést okozó méreg. A leginkább izom-összehúzódással, erős görcsökkel, légzési nehézségekkel járó tünetek következtében az áldozat idővel megfullad. Ám akár egy teljes nap is eltelhet, mielőtt a méreg végez az állattal. A sztrichnin egyébként Agatha Christie regényeiben is rendre előkerül.
A szenvedéssel teli haláltusa mellett a másik nagy hátránya a méregnek, hogy válogatás nélkül szedi áldozatait. Évente akár több száz állat eshet áldozatul a más fajok számára kitett csaléteknek. Köztük ragadozómadarak, védett fajok, akár kutyák is, akik sétáltatás közben találkozhatnak a csalival. Ráadásul a mérgezés következtében elhullott állatok tetemei is potenciális veszélyforrást jelentenek a vadvilágra.
A sztrichnin nem csak azokat a farkasokat és prérifarkasokat, fekete medvéket és borzokat öli meg, akiknek szánták. Számtalan más állattal is végez, mint például szirti sasokkal, hiúzokkal, hollókkal, grizzly medvékkel és kutyákkal, csak hogy néhányat említsek. Az, hogy végre megszabadulunk ettől a válogatás nélkül gyilkoló méregtől, közelebb viszi az országot a a biodiverzitási céljaihoz
– mondta a hír kapcsán Hanna Barron, a Wolf Awareness konzervációs igazgatója.
Nem a sztrichnin az egyetlen problémás méreg
Habár a szervezetek jelenleg nagyon örülnek a sikernek, addig nem tekintik teljesnek a győzelmet, amíg a compound 1080 nevezetű méreg is tiltólistára nem kerül. A sztrichninhez hasonlóan ezt is leginkább farkasok és prérifarkasok elpusztítására használják. A tünetek között megtalálható a hányás, izomgörcsök, hallucináció és az erős fájdalom. Akár napokig is eltarthat, míg az áldozat légzési nehézségek vagy szívmegállás következtében elpusztul.
Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a nagy testű ragadozók elpusztítása, beleértve a mérgezést, nem hatékony módja a haszonállatokat érő támadások csökkentésének. A konfliktus megakadályozásának vannak jobban működő módjai is, amelyek ráadásul etikusabbak és a környezetnek sem ártanak. Sok kanadai sikerrel alkalmazza is ezeket
– osztotta meg gondolatai Sadie Parr a WeHowl-tól.
A Wolf Awareness, az Animal Alliance és az Animal Justice által megrendelt országos szintű felmérés alapján a kanadaiak 69 százaléka tartja elfogadhatatlannak, amit ez a két méreg okoz a vadvilágnak.
