Tavaly november és december között rendezte meg Dubajban az ENSZ éves klímakonferenciáját. A rendezvényt ért számos kritika mellé most érkezett még egy vád. Két tudós állítja, hogy kutatásuk eredményeit, amit a konferenciára készített FAO-jelentéshez felhasználtak, súlyosan torzítva mutatták be. Szerintük a tanulmányuk egyértelműen rámutat a húsevés elhagyásának klímaváltozásra gyakorolt hatalmas pozitív hatására, a jelentés azonban ezt egyáltalán nem így mutatja be.
Levélben követeli két tudós az ENSZ állattenyésztéssel kapcsolatos kibocsátásokról szóló jelentésének visszavonását – számolt be a The Guardian.
A jelentés az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO égisze alatt jelent meg. A két kutató, Paul Behrens a Leideni Egyetemről és Matthew Hayek a New York Egyetemről állítja, hogy a jelentés hamisan ábrázolta tanulmányuk eredményét az állati eredetű élelmiszerek elhagyásával kapcsolatban.
Kutatásuk szerint az étkezés megváltoztatása az egyik legnagyobb lehetőség a kibocsátások csökkentésére, ezeket az eredményeket a FAO-jelentés azonban súlyosan torzítja. A szerzők szerint a FAO súlyos módszertani és adatértelmezési hibákat követett el, aminek következtében
a tudomány jelen állásához képest az elkészült jelentés 6-40-szer alacsonyabbra becsüli az állati eredetű élelmiszerek elhagyásának pozitív hatását a klímaváltozásra.
Szándékosan torzíthatott a FAO-jelentés
A vádak azért rendkívül súlyosak, mert egyrészt a FAO, másrészt a szóban forgó jelentés is kiemelt jelentőséggel bír.
A FAO tekinthető a világ legfontosabb mezőgazdasági adatszolgáltatójának. Jelentéseinek eredményeit az olyan, szintén kiemelt fontosságú szervek is használják, mint az IPCC.
A kutatók által kritizált dokumentum pedig a FAO éves flagship jelentéseinek egyike. Vagyis az a dokumentum, ami a döntéshozóknak hivatott iránymutatást adni arról, milyen lépéseket kell tenniük a kibocsátások csökkentése érdekében.
A FAO céljai között azonban főszerepe van a mezőgazdasági termelékenység – beleértve az állattenyésztést – növelésében is. Nem meglepő módon ez érdekütközést és az egyes mezőgazdasági ágazatok környezeti hatásának hamis ábrázolását vonhatja maga után.
A két kutató szerint a FAO jelentése rendkívül torzított értelmezését közvetíti több tanulmánynak, többek között az övéknek is. Szerintük ezen torzítás miatt jutott a jelentés a tudományos konszenzustól drasztikusan eltérő eredményre az állattenyésztés hatásával kapcsolatban.
A FAO számos, igen szembeötlő fogalmi hibát követett el, aminek eredményeképp sokkal alacsonyabbra becsülték az étrendbeli változtatások kibocsátás-csökkentési potenciálját, mint kellett volna. Egyetlen hibájuk sem a felülbecslés irányába történt
– nyilatkozta a két kutató a The Guardiannek, utalva a torzítás szándékosságára.
Súlyos módszertani hiányosságnak vélik a kutatók azt is, hogy a mezőgazdaság alól kikerült területek szénmegkötő képességét a jelentés nem számolta bele a kibocsátás-csökkentési potenciálba. A módszertani hiányosságokon túl pedig kifogásolták azt is, hogy a FAO-jelentés idejétmúlt étkezési ajánlásokat vesz alapul, amit azóta a kormányok már megváltoztattak.
Nemcsak az a baj, ami belekerült, hanem az is, ami nem
A levél nem csak a kutatások félreértelmezését problematizálja. A szerzők szerint a jelentés figyelmen kívül hagyja azt a terjedelmes mennyiségű tudományos bizonyítékot, ami rámutat a húsevés csökkentésének előnyeire. Ilyen például a Nature Food folyóiratban tavaly megjelent, 55.000 ember étkezési szokásait vizsgáló tanulmány, amely szerint a növényi alapú étrend környezeti hatása mindössze 30%-a a húsban gazdag étrendének.
„A tudomány jelen állása szerint az étrendbeli változtatások alkalmazása a legnagyobb kezünkben lévő eszköz a kibocsátás és az élelmezési rendszerünket érő egyéb károk csökkentésére. De a FAO a lehető legrosszabb, legkevésbé helyénvaló megközelítést választotta a becsléseihez. És mindezt úgy keretezte, hogy az minél hasznosabb legyen azoknak az érdekcsoportoknak, akik azt akarják mutatni, a növényi alapú étrendnek valójában kicsi a csökkentési potenciálja más alternatívákhoz képest” – mondták a kutatók.
A szóban forgó FAO-jelentés a klímakonferencián részt vevő húsipari lobbisták körében nagy népszerűségnek örvendett. „Zene füleinknek, hogy a jelentés a termelés hatékonyságára és nem a húsalapú fehérje csökkentésére koncentrál” – nyilatkozta egy amerikai húslobbicsoport vezetője.
Az ENSZ dubaji klímakonferenciáját nem most először éri érdekütközéssel és korrupcióval kapcsolatos vád. Tavaly november végén kiszivárogtatott dokumentumok szerint a szervezők több országgal terveztek olajügyleteket nyélbe ütni, amik valóságtartalmát ugyan hivatalosan nem sikerült megerősíteni. A klímakonferencia vezetője egyébként Sultan Ahmed Al Jaber volt, aki egyben az Egyesült Arab Emírségek állami olajcégének vezetője is.
Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.