Elemzők kiszámolták, mi történne, ha a húsfogyasztás terén élen járó országok 30 százalékban növényi élelmiszerekkel helyettesítenék a húst. Arra jutottak, hogy szinte a komplett légi közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás ellensúlyozható lenne ezzel.
Amennyiben a legnagyobb húsimádó országok a marha-, sertés- és csirkehúsfogyasztásuk 30 százalékát növényi alapú élelmiszerekkel helyettesítenék, azzal mintegy 7,5 millió olimpiai méretű úszómedence vízmennyiségét és 728 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Erre a megállapításra jutottak a Profundo elemzői új jelentésükben. A fenntarthatósági kutatásokkal és tanácsadással foglalkozó cég a Madre Brava nonprofit szervezet megbízásából készítette el elemzését.
A kutatók kiemelték, az így megtakarított károsanyag-kibocsátás már elegendő lenne ahhoz, hogy a globális légi közlekedésből származó kibocsátásnak szinte az egészét ellensúlyozza. Ráadásul a növényekben gazdagabb étrendre való áttérés egy India méretű földterületet szabadítana fel az állattenyésztés terhei alól. Ezt megműveletlenül, vadon lehetne hagyni, így ahelyett, hogy szenet juttatna közvetetten a légkörbe, inkább megkötné azt.
Az elemzés kizárólag azokra a régiókra és országokra összpontosított, amelyekhez a legnagyobb mértékű húsfogyasztás köthető globális szinten. Így képbe került például Észak- és Dél-Amerika mellett Európa is.
A jelentés szerint az európaiak átlagosan 1,4 kilogramm húst esznek hetente. Ez a kutatók szerint jócskán meghaladja a globális átlagot, amelynek mértékére azonban nem tér ki az elemzés. Az mindenesetre beszédes adat, hogy az etiópok mindeközben évente kevesebb mint egy kilogramm csirkehúst esznek meg.
Az európai húsfogyasztást a németek húzzák vissza
Üdítő kivételek ugyanakkor Európában is akadnak. Németországban például 2022-ben minden eddiginél alacsonyabb volt a húsfogyasztás, a németek csak átlagosan heti 1 kilogramm húst ettek fejenként.
A Mintel piackutató cég 2023-as elemzése, a Global Outlook on Sustainability is arra jutott, hogy a német lakosok továbbra is élen járnak a növényi étrend terén Európában. A tanulmány szerint a németek csupán 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy majdnem minden étkezéshez fogyaszt húst. A franciáknál ugyanez az érték 47 százalék, a briteknél pedig 51 százalék. Emellett az ország lakosainak 43 százaléka mondta, hogy csökkentette a húsfogyasztását 2022-ben, míg a nemzetközi átlag ezen a fronton csupán 28 százalék.
Az Egyesült Államok lakosai is felfelé húzzák a globális átlagot húsfogyasztás terén. Egy év alatt 58 kilogramm csirkehúst eszik meg az átlagos amerikai, és akkor a marhahúsfogyasztásról még szó sem esett. Mindeközben Brazíliában valamivel több mint 48 kilogramm baromfit esznek meg éves szinten fejenként.
A jelentés rámutat, a felsorolt csúcsfogyasztó országokban megvan a lehetőség a tudatosabb élelmiszer-választásokra.
Az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a vízhiány hármas válságának összefüggésében a növényi fehérjékre való részbeni átállásnak óriási előnyei lennének. A jelenlegi élelmezési rendszer a fenntarthatóbb, egészségesebb fehérjék helyett hatalmas mennyiségű ipari hús előállítására és értékesítésére ösztönöz. A saját és bolygónk egészségének érdekében meg kell fordítanunk ezt a helyzetet. A kormányok és az élelmiszer-kereskedők döntő szerepet játszhatnak annak biztosításában, hogy a fenntartható fehérjék a fogyasztók számára a legolcsóbb és legegyszerűbb választási lehetőséget jelentsék
– olvasható Nico Muzi, a Madre Brava ügyvezető igazgatójának nyilatkozata a cég közleményében.
