A 2023-as év a valaha mért legmelegebb év volt a Földön – erősítette meg januárban több tudományos szervezet is.
Az Európai Unió Földmegfigyelési programja, a Kopernikusz szerint 2023-ban 1,48 Celsius-fokkal volt melegebb az ipari forradalom előtti időszak hosszú távú átlagához képest.
„A 2023-as globális átlaghőmérséklet 14,98 °C volt, ami 0,17 °C-kal több, mint a 2016-os legmagasabb éves érték” – írják.
A különböző mérési módszerek miatt kissé eltérő számadatokkal, de hasonló következtetésre jutott többek között az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet, az USA-beli Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, valamint a NASA is: a 2023-as évnél a mérések kezdete óta nem volt melegebb.
A rekordok éve
Nem csak a felszíni átlaghőmérséklet szempontjából volt rekordév a tavalyi. Az óceán felső részében mért hőtartalom sem volt még soha ilyen magas, az antarktiszi jég kiterjedését pedig soha nem mérték még ennyire alacsonynak.
A 2023-as év időjárása a korábbi éghajlati rekordokat dominóként döntötte le. Ez nemcsak a valaha mért legmelegebb év volt, de először fordult elő, hogy az ipari forradalom előtti időszaknál az év minden napja több mint 1 °C-kal melegebb volt. Valószínű, hogy a 2023-as év melegebb volt, mint bármely más időszak az elmúlt 100 ezer évben
– nyilatkozta Samantha Burgess, a Kopernikusz program igazgatóhelyettese.
A párizsi egyezmény szerint a hőmérséklet-emelkedést „lehetőleg” 1,5 ℃ alatt, illetve „jóval” 2 ℃ alatt kell tartani. A Kopernikusz által mért 1,48 ℃ ehhez képest igen vészjósló eredmény, még úgy is, hogy az egyezmény nem egy, hanem több év átlaghőmérsékletét veszi célba.
„Azok a szélsőséges jelenségek, amiket az elmúlt néhány hónapban megfigyeltünk, drámai bizonyítékokat nyújtanak arról, milyen messze kerültünk attól az éghajlattól, melyben a civilizációnk kialakult. Ennek súlyos következményei vannak a párizsi egyezményre és az emberi életre nézve is. Ha sikeresen akarjuk kezelni a klímakockázati portfóliónkat, akkor azonnali hatállyal dekarbonizálnunk kell a gazdaságot, a klímaadatokat és a tudásunkat pedig fel kell használnunk a jövőre való felkészüléshez” – jelentette ki Carlo Buontempo, a Kopernikusz program igazgatója.
Az idei év még melegebb lehet
Az nem teljesen tiszta, hogy a rekordmeleg mennyiben köthető a gyorsuló klímaváltozáshoz, és mennyiben az El Niño éghajlati jelenség visszatéréséhez.
Az El Niño jelenlétekor a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán keleti, trópusi részén legalább 0,5 °C-kal a hosszú távú átlag fölé emelkedik. Mind a meleget hozó El Niño, mint a lehűlést okozó La Niña-jelenség hatalmas befolyással van az éghajlatra.
Az El Niño a becslések szerint akár 2024 közepéig is tarthat, ami azt jelenti, hogy 2023 nagy eséllyel nem sokáig marad a valaha mért legmelegebb év.
James Hansen – A NASA egykori tudósa, aki először figyelmeztette a világot az 1980-as években a klímaváltozás veszélyeire – két tudóstársával írt hírlevele szerint még május előtt akár az 1,7 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedést is elérhetjük.
Ha a jelenlegi kibocsátási mutatókon nem változtatunk, akkor a 21. század végére 3 °C-kal fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Ez a Föld lakosságának nagy részét katasztrofális következményekkel sújtaná.
A levonandó következtetés a tudóstársadalom szerint nem az, hogy az újabb és újabb melegrekordok miatt akár fel is adhatjuk a küzdelmet. Hanem pont az, hogy minden egyes tizedfok, amivel vissza tudjuk szorítani az emelkedést, nagyon sokat számít a klímaváltozás elleni küzdelemben.
