Állatjóléti hazugságok, apró ketrecek – ezekkel szembesültek az ANINOVA állatvédő szervezet aktivistái két finnországi szőrmefarm leleplezése közben. A prémjükért tartott állatoknak alig van helyük a mozgásra, sokuk ízületi és szemgyulladásoktól szenved.
„Gyönyörű, selymes és tartós bunda finn szőrmefarmokról. Fektessen a finn vidékről származó időtlen luxusba” – olvasható a vásárlásra ösztönző szöveg a FashionFinFur weboldalán. A szőrmekereskedő büszkén hangoztatja, hogy csak a legfinomabb, legjobb minőségű bundákkal dolgoznak, amelyeket kizárólag finnországi szőrmefarmokról szereznek be.
Finnország Európa legnagyobb prémelőállító államának számít. Miközben az Európai Unióban a tagállamok többsége már teljesen vagy részben betiltotta a prémtenyésztést, az észak-európai országban még mindig majdnem ezer szőrmefarmon tartanak állatokat.
Számos luxusmárka azt hirdeti, hogy szőrmetermékei „felelős gazdaságokból” származnak, ahol „magas szintű állatjóléti normák” érvényesülnek. A Fendi, a Max Mara és a Woolrich is előszeretettel hangoztatja, hogy finnországi farmokról szerzi be a szőrmét. Rendszerint hozzáteszik, hogy erre azért is különösen büszkék, mert az állatok ott jobb körülmények között élnek, mint a világ bármely más pontján lévő szőrmefarmokon.
A szőrmefarm valósága: rácsok és gyulladások
Az ANINOVA állatvédő szervezet egy beépített csapat segítségével belesett két finnországi szőrmefarm kulisszái mögé is. Lefilmezték az ott látottakat, amelyek a legkevésbé sem feleltek meg a luxusmárkák által leírt képnek.
A helyzet pikantériája, hogy az egyik farm még Saga Furs-minősítést is kapott. Ez a tanúsítvány hivatalosan arra lenne garancia, hogy az adott szőrmefarmon különleges állatjóléti kritériumok teljesülnek. Az aktivisták azonban arra jutottak, hogy a látottak alapján a Saga Furs valójában csak csúfot űz az állatokból a minősítéssel.
Az általuk leleplezett, Saga Furs-tanúsítvánnyal rendelkező farm az ígéretek alapján több helyet biztosítana a rókáknak, mint a többi hasonló intézmény. Az ANINOVA állatvédői azonban kiderítették, ez finoman szólva is túlzás. A rókák ugyanúgy apró ketrecekben szoronganak ezen a telephelyen is, annyi különbséggel, hogy az itt használt ketrecek emeletesek. Szaladgálni azonban ezekben sincs helyük az állatoknak, valójában megmoccanni is csak alig.
A tanúsítvánnyal nem rendelkező szőrmefarm pedig még ennél is messzebb ment. Speciális tenyésztési módszerrel érik el, hogy minden egyes állatból a lehető legnagyobb hasznot húzhassák. A gigantikusra duzzasztott rókák gyakran szenvednek
- szemgyulladástól,
- súlyos elhízástól,
- fájdalmas ízületi gyulladástól.
Az ANINOVA közleményében leszögezte, vállalásuk nem volt éppen veszélytelen. A szervezet szerint a finn szőrmeipar különösen agresszívvá válik, ha az érdekeiket kell megvédeni. Állításuk szerint több alkalommal is fenyegettek már meg állatjogi aktivistákat, esetenként fegyverrel is.
Nem vállalta be a szőrmeipari satuféket az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság (EB) civil kezdeményezésre foglalkozott tavaly szőrmeipari kérdésekkel. Arról kellett határozniuk, kezdeményezik-e annak tilalmát, hogy kizárólag a bundájukért tartsanak és öljenek le állatokat az Európai Unióban. A bizottság azonban elhatárolódott az ügyben a határozott fellépéstől.
Nem sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben
– mondta Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság állatjóléti biztosa.
Az EB tehát hárított, és az EU Élelmiszerbiztonsági Hatóságának (EU Food Safety Authority, EFSA) passzolta a labdát, 2025 márciusáig várják tőlük a szakvéleményt ebben az ügyben. „Az EU szakpolitikai döntéshozatalát ebben a kérdésben határozottan a tudomány fogja vezérelni” – szögezte le Kiriakídisz.
A bizottság csak jóval a hatósági értékelést követően dönt arról, indokoltnak látják-e a tilalom bevezetését. Legkorábban 2026 márciusában nyilatkozhat a testület ezzel kapcsolatban.
„Mélységesen elkeserítő és aggasztó, hogy az EB kibújik azon felelősség alól, hogy határozott lépéseket tegyen az elavult és szükségtelen szőrmekereskedelem felszámolása érdekében” – reagált a bizottsági lépésre Joanna Swabe, a Humane Society International állatjóléti szervezet európai részlegének igazgatója.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.