Most olvasott cikk
Luxusnak nyoma sincs: nyomorúságosak a körülmények a finn szőrmefarmokon

Luxusnak nyoma sincs: nyomorúságosak a körülmények a finn szőrmefarmokon

Sebesült fehér bundájú róka a szőrmeiparban

Állatjóléti hazugságok, apró ketrecek – ezekkel szembesültek az ANINOVA állatvédő szervezet aktivistái két finnországi szőrmefarm leleplezése közben. A prémjükért tartott állatoknak alig van helyük a mozgásra, sokuk ízületi és szemgyulladásoktól szenved.

„Gyönyörű, selymes és tartós bunda finn szőrmefarmokról. Fektessen a finn vidékről származó időtlen luxusba” – olvasható a vásárlásra ösztönző szöveg a FashionFinFur weboldalán. A szőrmekereskedő büszkén hangoztatja, hogy csak a legfinomabb, legjobb minőségű bundákkal dolgoznak, amelyeket kizárólag finnországi szőrmefarmokról szereznek be.

Finnország Európa legnagyobb prémelőállító államának számít. Miközben az Európai Unióban a tagállamok többsége már teljesen vagy részben betiltotta a prémtenyésztést, az észak-európai országban még mindig majdnem ezer szőrmefarmon tartanak állatokat.

Számos luxusmárka azt hirdeti, hogy szőrmetermékei „felelős gazdaságokból” származnak, ahol „magas szintű állatjóléti normák” érvényesülnek. A Fendi, a Max Mara és a Woolrich is előszeretettel hangoztatja, hogy finnországi farmokról szerzi be a szőrmét. Rendszerint hozzáteszik, hogy erre azért is különösen büszkék, mert az állatok ott jobb körülmények között élnek, mint a világ bármely más pontján lévő szőrmefarmokon.

A szőrmefarm valósága: rácsok és gyulladások

Az ANINOVA állatvédő szervezet egy beépített csapat segítségével belesett két finnországi szőrmefarm kulisszái mögé is. Lefilmezték az ott látottakat, amelyek a legkevésbé sem feleltek meg a luxusmárkák által leírt képnek.

A helyzet pikantériája, hogy az egyik farm még Saga Furs-minősítést is kapott. Ez a tanúsítvány hivatalosan arra lenne garancia, hogy az adott szőrmefarmon különleges állatjóléti kritériumok teljesülnek. Az aktivisták azonban arra jutottak, hogy a látottak alapján a Saga Furs valójában csak csúfot űz az állatokból a minősítéssel.

Az általuk leleplezett, Saga Furs-tanúsítvánnyal rendelkező farm az ígéretek alapján több helyet biztosítana a rókáknak, mint a többi hasonló intézmény. Az ANINOVA állatvédői azonban kiderítették, ez finoman szólva is túlzás. A rókák ugyanúgy apró ketrecekben szoronganak ezen a telephelyen is, annyi különbséggel, hogy az itt használt ketrecek emeletesek. Szaladgálni azonban ezekben sincs helyük az állatoknak, valójában megmoccanni is csak alig.

A tanúsítvánnyal nem rendelkező szőrmefarm pedig még ennél is messzebb ment. Speciális tenyésztési módszerrel érik el, hogy minden egyes állatból a lehető legnagyobb hasznot húzhassák. A gigantikusra duzzasztott rókák gyakran szenvednek

  • szemgyulladástól,
  • súlyos elhízástól,
  • fájdalmas ízületi gyulladástól.

Az ANINOVA közleményében leszögezte, vállalásuk nem volt éppen veszélytelen. A szervezet szerint a finn szőrmeipar különösen agresszívvá válik, ha az érdekeiket kell megvédeni. Állításuk szerint több alkalommal is fenyegettek már meg állatjogi aktivistákat, esetenként fegyverrel is.

Nem vállalta be a szőrmeipari satuféket az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB) civil kezdeményezésre foglalkozott tavaly szőrmeipari kérdésekkel. Arról kellett határozniuk, kezdeményezik-e annak tilalmát, hogy kizárólag a bundájukért tartsanak és öljenek le állatokat az Európai Unióban. A bizottság azonban elhatárolódott az ügyben a határozott fellépéstől.

Nem sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben

– mondta Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság állatjóléti biztosa.

Az EB tehát hárított, és az EU Élelmiszerbiztonsági Hatóságának (EU Food Safety Authority, EFSA) passzolta a labdát, 2025 márciusáig várják tőlük a szakvéleményt ebben az ügyben. „Az EU szakpolitikai döntéshozatalát ebben a kérdésben határozottan a tudomány fogja vezérelni” – szögezte le Kiriakídisz.

A bizottság csak jóval a hatósági értékelést követően dönt arról, indokoltnak látják-e a tilalom bevezetését. Legkorábban 2026 márciusában nyilatkozhat a testület ezzel kapcsolatban.

„Mélységesen elkeserítő és aggasztó, hogy az EB kibújik azon felelősség alól, hogy határozott lépéseket tegyen az elavult és szükségtelen szőrmekereskedelem felszámolása érdekében” – reagált a bizottsági lépésre Joanna Swabe, a Humane Society International állatjóléti szervezet európai részlegének igazgatója.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.