A globális hőmérséklet szeptemberben új rekordot döntött, ami megdöbbentette a tudósokat. A melegrekordért a kutatók szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása mellett az El Niño éghajlati jelenség visszatérése a felelős.
Az eddigi legmelegebb szeptember a legmelegebb augusztust és a legmelegebb júliust követte, utóbbi volt a valaha mért legmelegebb hónap. A magas hőmérsékleti értékek világszerte hőhullámokat és erdőtüzeket okoztak.
Melegrekord: a valaha mért legmelegebb szeptember
Az idei év szeptembere 0,5 ℃-kal megdöntötte az előző évi, erre a hónapra vonatkozó rekordot, ami a valaha mért legnagyobb hőmérsékletugrás. Ez a szeptember körülbelül 1,8 ℃-kal volt melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest. Az európai és japán tudósok mérései egyaránt megerősítik a hőmérsékletugrást.
A melegrekord a továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátás és a természetes éghajlati jelenség, az El Niño visszatérése miatt alakult ki. A legutóbbi, rendkívül ritka hosszúságú, három évig tartó La Niña-jelenség során a Csendes-óceánban a keleti-nyugati irányú szél megerősödik és a melegebb vizeket nyugatabbra tolja, ami néhány tized fokkal csökkenti a globális hőmérsékletet.
Azonban a mostanra visszatérő El Niño-jelenség során a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán keleti, trópusi részén legalább 0,5 °C-kal a hosszú távú átlag fölé emelkedik, ami tovább növeli a globális hőmérsékletet. Az eddigi mérések alapján szinte biztos, hogy 2023 lesz az eddigi legmelegebb év. Ráadásul a jövő év még ezt is meghaladhatja, mivel az El Niño csak az esemény kezdete után körülbelül egy évvel fejti ki hatását a globális hőmérsékletre.
Ahogyan a Meteorológiai Világszervezet is figyelmeztet rá, ezek a jelenségek óriási befolyással bírnak a globális éghajlatra. Az El Niño visszatérése még inkább biztossá teszi, hogy a következő öt évben újabb hőmérsékleti rekordok fognak születni, és ennek hatása csak rárakódik az ember által okozott klímaváltozás következményeire.
Ezt figyelembe véve különösen fontos a károsanyag-kibocsátás csökkentése, ugyanis a tudósok már régóta jelzik az éghajlatváltozás egyre súlyosabb hatásait. Ha nem történik változás, egy évtized múlva azok a folyamatok, amelyeket ma rendkívülinek vagy megdöbbentőnek nevezünk, akár hétköznapivá is válhatnak.
