Az üvegházhatású gázok kibocsátása és az El Niño-jelenség visszatérése precedens nélküli melegedést hozhat az elkövetkező öt évben – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a közeljövőben a világ éghajlata egyre távolabb fog kerülni a megszokottól: a szervezet júniusi jelentése alapján 98 százalék rá az esély, hogy az üvegházhatású gázok és az El Niño éghajlati jelenség miatt a következő öt év melegebb lesz az eddig valaha mért hőmérsékleteknél.
A jelentés szerint továbbá 66 százalék az esélye annak, hogy 2023 és 2027 között az éves átlagos felszíni hőmérséklet legalább egy évig több mint 1,5 °C-kal meghaladja majd az iparosodás előtti szintet – ez azt jelenti, hogy már az elkövetkező években túlléphetjük a párizsi megállapodás 1,5 °C-os célkitűzését.
Mi az az El Niño éghajlati esemény?
Az El Niño az ENSO nevű természetes éghajlati jelenségkör egyik része. Ilyenkor a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán keleti, trópusi részén legalább 0,5 °C-kal a hosszú távú átlag fölé emelkedik; ez az ENSO ciklusának melegebb szakasza.
Az ENSO másik része az El Niñóval ellentétes La Niña-jelenség: ilyenkor a keleti-nyugati irányú szél megerősödik és a melegebb vizeket nyugatabbra tolja; ez az ENSO hűvösebb szakasza.
A legutóbbi, rendkívül ritka hosszúságú, három évig tartó La Niña után most ismét az El Niño szakaszába léptünk. Ahogyan a Meteorológiai Világszervezet is figyelmeztet rá, ezek a jelenségek óriási befolyással bírnak a globális éghajlatra – az ember által okozott klímaváltozáson felül az El Niño visszatérése még inkább biztossá teszi, hogy a következő öt évben új globális hőmérsékleti rekordok fognak születni.
Tényleg túllépjük a hőmérsékleti rekordokat az elkövetkező öt évben?
„Ez a jelentés nem azt jelenti, hogy véglegesen túllépjük a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 °C-os szintet, ami hosszú távú, évekig tartó felmelegedésre utal” – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkár-professzora.
A WMO azonban megkongatta a vészharangot, hogy bár átmenetileg, de egyre gyakrabban át fogjuk lépni a 1,5 °C-ot.
A WMO előrejelzéseinek fő intézménye, az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala szerint jelenleg 32 százalék az esély arra, hogy a következő öt év átlaghőmérséklete meghaladja ezt a küszöböt.
„Az előrejelzések szerint a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik és egyre távolabb kerülünk a megszokott éghajlattól” – mondta Dr. Leon Hermanson, a Meteorológiai Hivatal szakértője, aki egyben a WMO jelentésének vezető kutatója is.
El Niño és az éghajlatváltozás – mi a kapcsolat?
Bár az El Niño és a La Niña természetes jelenségek, nem zárható ki, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás felerősíti őket, ezzel kapcsolatban azonban egyelőre nincs tudományos konszenzus.
Az viszont biztos, hogy az éghajlatváltozás fokozódásával e jelenségek hatásai súlyosabbak lesznek. A növekedő hőmérséklettel ugyanis a levegő több vizet képes megtartani, tehát az El Niño alatt szinte biztosan extrémebb esőzésekre számíthatunk majd.
A WMO szerint a kivételesen hosszú, három évig tartó La Niña átmenetileg mérsékelte a klímaváltozást, azonban idén márciustól újra a globális hőmérsékleti trendeket még inkább növelő El Niño szakaszába léptünk át.
Az El Niño azonban csak az esemény kezdete után körülbelül egy évvel fejti ki hatását a globális hőmérsékletre, ami azt jelenti, hogy igazán majd csak 2024-ben fogjuk látni a következményeit.
A WMO főtitkár-professzora, Petteri Taalas szerint ez az ember által okozott klímaváltozással kombinálva precedens nélküli szintre fogja emelni a globális hőmérsékletet.
„Ennek messzemenő következményei lesznek az egészségre, az élelmezésbiztonságra, a vízgazdálkodásra és a környezetre is. Fel kell készülnünk” – tette hozzá.
Figyelmeztető rendszerekre van szükség
2022-es adatok szerint a WMO-tagállamok mindössze fele – főként a Globális Észak országai – rendelkezik a veszélyes időjárási viszonyokról tájékoztató rendszerekkel, ami az állampolgárokat és a kormányt segíteni tudná az erre való felkészülésben.
A WMO szerint ezek a rendszerek elengedhetetlenek a megfelelő irányelvek és kommunikáció kialakításához, valamint a katasztrófaelhárítási tervekhez is. A tavalyi ENSZ-klímakonferencia egyik fő célja volt ezeknek a tájékoztató-figyelmeztető rendszereknek a létrehozása.
A döntéshozók szerint ezeknek a hiányosságoknak a felszámolása emberéleteket menthet meg, főleg a Globális Dél országaiban.
