A kontinens populációja igen jelentős, és habár egyes helyeken a népesség csökkenésével a kibocsátási értékek is csökkennek, vannak országok, ahol továbbra is rohamosan nő a népesedés, ezzel együtt pedig a húsfogyasztás is. Az előrejelzések szerint mindenképpen szükséges, hogy idővel a fehérjeszükséglet legalább fele alternatív forrásból származzon, ha kordában szeretnénk tartani a klímaváltozást.
A növényi húsalternatívák, sejtalapú készítmények vagy precíziós fermentációval előállított élelmiszerek egyik hatalmas előnye az állatok felhasználásával készült termékekkel szemben, hogy sokkal kisebb a környezeti terhelésük. Emiatt pedig kritikus szerepet fognak játszani a jövőben a klímaváltozás ellen vívott harcban. Erre jutott a szingapúri székhelyű Asia Research Engagement tanulmánya, amely szerint képtelenség lesz az 1,5 Celsius-fokos határ alatt maradni az élelmezési rendszer átalakítása nélkül.
A kutatás tíz, gazdaságilag igen jelentős ázsiai ország – Kína, India, Indonézia, Japán, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Thaiföld és Vietnám – kibocsátási értékeit vetítette előre a jelenleg működő fehérje-előállítási módszereket alapul véve. Megállapították, hogy nagyobb méretű kibocsátáscsökkenést alapul véve sem lehetséges elérni a szükséges értékeket, ez pedig elősegíti a klímaváltozás tovább erősödését és veszélyezteti az élelmiszer-ellátást.
Azokban az országokban, ahol a népességnövekedés továbbra is erős – Pakisztán és India –, a jelentés szerint 2060-ra a fehérjeszükségletek 85 százalékát kellene alternatív forrásból fedezni.
Van remény a változásra
A jelentés megemlíti, hogy a megszokott módszerektől történő eltávolodást elősegítő és támogató szabályozások, valamint komoly pénzügyi befektetésekkel elérhető a cél. Kalkulációik szerint például 730 milliárd dolláros beruházással Kínában 2020 és 2060 között elérhetők lennének a kitűzött célok. Az országban egyébként nemrég nyitotta meg sejtalapú tesztüzemét a CellX.
Tavaly novemberben a szingapúri Temasek befektetőcég elindította az Asia Sustainable Foods Platformot, amely célja, hogy a régióban megnövelje az alternatív fehérjeforrások gyártását, ezzel csökkentve az állati eredetű forrásokra való támaszkodást. A Food Frontiers egy friss jelentése pedig úgy találta, hogy Kínában, Japánban, Dél-Koreában, Szingapúrban és Thaiföldön nagy igény mutatkozik az alternatív fehérjeforrásokra, ami nagyszerű gazdasági lehetőségeket rejt magában.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.