Így néz ki a 26 emeletes sertéstelep Kínában, ahol évente több mint egymillió állatot vágnak le

sertéshotel

A csúcstechnológiával ellátott telepen évente 1,2 millió állatot fognak megölni élelmezési célból.

A világ legnagyobb ilyen jellegű farmja a kínai Wuhantól 80 km-re délkeletre, Ezhou város külkerületén, Hubei tartományban található. A termelés tavaly októberben indult körülbelül 4.000 koca érkezésével.

Kína legújabb húsüzeme kívülről egy teljesen átlagos, unalmas irodaépületnek tűnik, ám belül a legmodernebb felszerelések és berendezések biztosítják az éves szinten 1,2 millió disznó levágásához és feldolgozásához szükséges feltételeket.

A jellegtelen, disztópikus érzéseket keltő betonmonstrum egy cementipari vállalat, a Zhongxin Kaiwei legújabb üzleti dobása, akik eredetileg a készételek piacán kerestek éppen befektetési lehetőségeket. Ám miután a kínai építőipar nem volt túl jövedelmező, a modern állattenyésztésben rejlő lehetőségek és a cég meglévő infrastruktúrái miatt úgy döntöttek, inkább egy sertéstelepet építenek.

A cég azért is láthatott lehetőséget a sertéstenyésztésben, mert Kínában a sertéshús a legnépszerűbb állati fehérjeforrás. A globális sertéshúsfogyasztás több mint fele ebben az országban történik, és ha lehet hinni az előrejelzéseknek, a következő évtizedben az ország fogyasztása 51,77 millió tonnáról 60,77 millió tonnára fog növekedni ezen a területen.

Ráadásul az elmúlt években pusztító afrikai sertéspestis drasztikusan lecsökkentette az állatállományt, így kérdésessé vált az ellátottság biztosítása.

Az elkészült épület – amire sokan csak „malac hotel”-ként hivatkoznak – mögött egy második építmény is készülőben van. Amint a „hotel” építési munkálatai is befejeződnek, az elkészült épületekben együttesen 800.000 négyzetméteren folyik majd a disznók tenyésztése.

Ez 650.000 állatot jelent teljes kapacitás mellett, vagyis 1,2 négyzetméter jut minden egyes állatnak.

A két felhőkarcoló együttesen 1,2 millió sertés levágását teszi lehetővé éves szinten, ami naponta 3.287, percenként pedig 2,2 disznót jelent. Egyetlen állatra átlagosan 27 másodperc jut, ha az éves kapacitást vesszük alapul.

A szürreális látványt nyújtó, betonból emelt farmépületek és a csúcsra járatott hatékonyság még a kínaiak számára is nehezen emészthető.

 

„Egyszerűen felfoghatatlan. Amikor még én neveltem malacokat, úgy 30 évvel ezelőtt, nekünk csak néhány állatunk volt a disznóólban. Úgy hallottam, hogy a malacok ezeken a farmokon pár hónap alatt eladhatóvá válnak, az én időmben viszont egy évig is neveltük őket. De gondolom, ahogy a technológia fejlődik, ez egyre általánosabb jelenség lesz” – nyilatkozta az épületek közelében lakó helyi farmer a The Guardiannek, aki azt is elmondta, hogy fél a szagoktól.

Tényleg annyira zöld és biztonságos?

Vannak, akik a jövőt látják a vertikális állattenyésztésben. Az intelligens megoldások és a kevesebb földhasználat jelenti a fő érveket.

A modern berendezésekkel szigorú szabályok is járnak. A cég úgy tájékoztatott, hogy a dolgozókat nagyon komoly higiéniai procedúráknak vetik alá, és akár az is előfordulhat, hogy nem hagyhatják el az intézményt egy egész hétig, amíg véget nem ér a műszakjuk.

A telepen 30.000 különböző tápadagoló pont biztosítja az élelmet az állatoknak, akiknek az ürülékét felhasználják majd az intézmény fűtésére.

Jelenleg is zajlik az állatorvosok és a tenyésztési folyamatokban jártas szakemberek felvétele.

A legtöbben viszont az esetleges zoonotikus betegségektől tartanak, amelyek egy ilyen épületben és ekkora egyedszámnál nagyon komoly fenyegetést jelentenek állatra és emberre egyaránt.

Az intenzív állattartásra szánt telepek csökkenthetik ugyan a háziasított állatok és vadon élő társaik, valamint az általuk hordozott kórokozók közötti interakciókat, de ha valami bekerül egy ilyen telepre, akkor futótűzként terjed szét az állományban

– figyelmeztetett Matthew Hayek, a New York University professzora.

Minél több állat tömörül össze, annál nagyobb egy fertőző kórokozó elterjedésének, felerősödésének, vagy mutációjának a lehetősége

– mondta Dirk Pfeiffer, a City University of Hong Kong professzora.

Pfeiffer hozzátette, hogy ennél talán fontosabb kérdés, hogy milyen módon illeszthető be ez a kezdeményezés a húsfogyasztás csökkentésének folyamatába, aminek az elmulasztása látszólag elkerülhetetlen katasztrófával fenyeget.

(The Guardian)

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.