A kissé morbid légköri jelenség kialakulásáról megkérdeztük az Országos Meteorológiai Szolgálatot is.
Az egyik legismertebb és legtöbb felhasználót számláló internetes fórumon, a Redditen bukkant fel SoDakZak felhasználó bejegyzése, ami a képet látva nem több egy havas táj előtt készült, mosolygós szelfinél, de a cím elolvasása után biztosan sokan érzik majd úgy, hogy kavarog a gyomruk.
A jókedélyű fiatalember azt írta, hogy lakhelyén (Sioux Falls, Dél-Dakota) „malachó” esett. Ez azért volt különös, mert az előrejelzés nem említett várható havazást a térségben.
A leírás szerint az 1900-as évek eleje óta a városban üzemelő Smithfields vágóhíd okozta az érdekes légköri jelenséget. A sertésfeldolgozó üzemből felszálló gőz hatására nemcsak ködbe borult a környék, de hó is hullott, innen a gyomorforgató elnevezés.
Kiegészítésként a kép feltöltője megjegyzi, hogy milyen szépen néztek ki a fák, bár a kiváltó ok ismeretében úgy gondolom, sokan nem ezt a jelzőt használták volna.
Tényleg a vágóhíd okozta a havazást?
A jelenség pontos megértéséhez felkerestük az Országos Meteorológiai Szolgálatot, akik megerősítették, hogy a bejegyzés nem egy rosszul sikerült tréfa, létező jelenségről van szó, ami Magyarországon is előfordul.
„A jelenség a hazai szóhasználatban »ipari havazás« néven ismert. Hazánkban is kialakulhat, pl. Miskolc, Kazincbarcika, Budapest, Százhalombatta térségében ún. hidegpárnás helyzetekben.
A gyárkéményekből felszálló hő hatására megindul a feláramlás (konvekció), ugyanis a felszálló »füst« környezeténél melegebb légelemek sokasága. Ez a kibocsátott hő nedvességben gazdag, a benne lévő kémiai anyagok, szemcsék jégképző (kondenzációs) magvakként szolgálnak, amelyeken – alkalmas meteorológiai feltételek mellett – csapadék képződik, és a földfelszínt hó formájában éri el.
Az ipari havazás a hőerőművek és más ipari létesítmények néhány kilométeres körzetében alakulhat ki” – válaszolta Kiss Friderika, az OMSZ meteorológusa.
A Smithfields Foods sertésfeldolgozó üzeme gyakorlatilag a város közepén található, vagyis tényleg valószínűnek tűnik, hogy ez váltotta ki az ipari havazást.
„A különbség [a rendes és az ipari havazás között] a kialakulásukban keresendő, a jégképző magvak ebben az esetben antropogén anyagok, míg más esetben aeroszolok. A hópelyhekben szembetűnő különbség szabad szemmel nem állapítható meg” – tette hozzá Kiss Friderika arra a kérdésünkre, hogy van-e bármilyen lényegi különbség az így keletkezett hó és a természetes úton létrejött havazás között.
Sok kommentelő hangot adott az általuk érzett undornak
A bejegyzésben számos szóviccet és könnyed tréfálkozást lehet olvasni. Sokan arra kíváncsiak, hogy szalonnaillatú-e a hó, vagy hogy olyan íze van-e, mint a disznóhúsnak. De olyanokból sincs hiány, akik elszörnyednek azon, hogy egy ilyen téma kapcsán mások sokkhatás helyett inkább poénkodnak.
A topicban lévő emberek száma, akik nevetgélnek és szóvicceket gyártanak az állatkínzás kapcsán, elképesztő. Ha egy kutyafeldolgozó üzemből szállna fel a füst, mindannyian őrjöngenétek
– mondja Wacky_Bruce.
Ismerve a kiváltó okot, ez egyszerűen undorító (és megrémiszt, hogy sokan úgy gondolják, ez egy könnyed, viccelődésre alkalmas téma). Sokaknak közületek rémálmai lennének, ha meg kellene néznetek, mi zajlik ezekben a koncentrációs táborokban – de persze éljen, havazik!
– írja StrixCZ.
A Keloland portál szerint a különös hóban nem találhatók állatoktól származó maradványok.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.