Leginkább a flexitáriánus étrend felé próbálja terelni a fogyasztókat a WWF friss jelentésében. Az állatvédelmi szervezet szerint a fenntartható táplálkozás döntően növényi alapú, de beleférnek a „bakik” is.
„Érdekes ellentmondás, hogy miközben igyekszünk gondoskodni önmagunk élelmezéséről, éppen azokat a rendszereket tesszük tönkre, amelyektől az élelmiszer-termelésünk függ. Ilyen rendszerek például a stabil éghajlat, az egészséges talaj, a tiszta folyók és a működő szárazföldi és tengeri ökoszisztémák” – mutat rá a WWF állatvédelmi szervezet jelentése.
A Tányérunkon a változás – a WWF jelentése a fenntartható táplálkozásról Közép-Európában című dokumentum a fenntartható táplálkozás fontosságára hívja fel a figyelmet. Tévhiteket igyekszik lerombolni, és felvázolni, milyen sarkalatos pontokon érdemes módosítani az étkezési és vásárlási szokásokon a környezettudatosság jegyében.
Az európai lakosság étrendje nem pusztán feszegeti, de át is lépi bolygónk becsült tűrőképességének határait. A jelentés szerint ez egyértelműen visszavezethető
- a hús és egyéb állati eredetű termékek, valamint
- az egészségtelen, hozzáadott cukrokban, sóban és telített zsírokban gazdag, ultrafeldolgozott élelmiszerek
nagymértékű fogyasztására. Ezeknek a bevitelét mérsékelni kell. És hogy mi mindent ajánlanak helyettük? Zöldségek, gyümölcsök és a telítetlen zsírsavforrást jelentő magvak fogyasztását.
Csúcsra járatjuk a takarmánytermelést
A fenntartható táplálkozás nem kizárólag a bolygó, hanem az emberek egészségére nézve is létfontosságú – hangsúlyozzák a jelentés készítői.
Régiónkban a várható egészséges élettartam lerövidülésének legfőbb okai közé tartoznak a táplálkozással összefüggő betegségek, főleg a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések. Az elhízottak aránya minden korcsoportban folyamatosan emelkedik.
Ezek az egészségügyi problémák pedig végül többféle szempontból is megbetegítik az egyes országok gazdaságát is. Elég csak az állami egészségügyi rendszerre nehezedő terhekre vagy a termelékenység visszaesésére gondolni.
Ahhoz, hogy az élelmezési rendszer egészségesebbé, fenntarthatóbbá váljon, alapjaiban kellene módosítani az aktuális agrártendenciákon. Ma ugyanis az Európai Unióban a megtermelt gabona közel kétharmadát fordítják haszonállatok takarmányozására. Ha pedig „a szántóföldet takarmánytermelésre, és nem az emberek táplálására használjuk, az azt jelenti, hogy egy adott területen megtermelt kalóriából sokkal kevesebb jut az embereknek” – írja a WWF.
Azt, hogy a haszonállattartás használja fel véges mennyiségű erőforrásaink és mezőgazdasági területeink jelentős részét, Szöllősi Réka élelmiszer-politikai elemző is kiemelte a Prove-on megjelent cikkében. Hozzátette, ennek nyomán kijelenthető, hogy a környezeti problémáink nagy hányadát is ez a tevékenység okozza. „A haszonállattartás visszaszorítása ezért – az állatok szenvedésének megakadályozása mellett – nem csupán az üvegházhatású gázkibocsátás, hanem az állatok tartásához és a takarmánytermeléshez felhasznált területek elképesztő nagysága miatt is szükséges” – fogalmazott.
A fenntartható táplálkozás építőkövei
A WWF jelentésében ugyan nem használja ezt a kifejezést, de gyakorlatilag a flexitáriánus étrend követésére buzdítja a fogyasztókat. Ez a mindenevő, de túlnyomórészt a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztására épülő táplálkozás. Ezt ajánlja már a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is.
Bármilyen táplálkozási elvet vallunk magunkénak, bármilyen étrendet is követünk, környezetünk megóvásáért mindannyian tudunk tenni. A döntően növényi alapú, változatos étrendnek összességében előnyösebb környezeti hatása van, mint a húsalapú táplálkozásnak, de azok is csökkenthetik az étkezésükből adódó ökolábnyomukat, akik nem szeretnének teljesen lemondani a húsevésről. Ne becsüljük alá a kis lépéseket és a fokozatosságot a fenntarthatóbb étrend felé vezető úton!
– olvasható Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatójának nyilatkozata a szervezet sajtóközleményében.
A szervezet a következő tippeket adja az átlagfogyasztónak ahhoz, hogy környezettudatosabbá tegye táplálkozását:
- A táplálkozás és fenntarthatóság terén nincs egyetlen egységes, univerzális modell. Mindenkinek magának kell kitapasztalnia a számára megfelelő élelmiszereket és mennyiségeket.
- Vedd figyelembe az életkorodat, az egészségi állapotodat, és hogy mennyi testmozgást végzel!
- Figyeld a fejlődésed, és ennek megfelelően változtass!
- Az életmódod és a táplálkozási döntéseid folyamatosan változnak, ami gyakran összefügg az életedben bekövetkező egyéb fontos változásokkal is.
- Nem baj, ha alkalmanként letérsz a fenntartható és egészséges útról.
- Számolj azzal, hogy lelkileg is nehéz helyzetekbe kerülhetsz! Érdemes lehet ezért korlátozni az egészségtelen rágcsálnivalók és egyéb, fenntarthatóság szempontjából problémás élelmiszerek mennyiségét otthon.
- Mindig tervezz előre – különösen a sűrű időszakokban és utazások során.
- Tájékozódj! Első lépésként ismerkedj meg a kiegyensúlyozott, fenntartható étrend alapelveivel, valamint azzal, milyen előnyökkel jár, ha hetente többször fogyasztasz növényi alapú ételt. (Erre egyébként alkalmasak lehetnek például a Prove útmutatói és elemzései is.)
- Élvezd az ételeket; legyél tudatos és kíváncsi!
A szervezet szerint az is fontos, hogy leszámoljunk a tévhitekkel. Ide sorolták például azt a hiedelmet, miszerint a helyben termelt élelmiszer minden esetben a legfenntarthatóbb alternatíva.
„Ez az állítás általánosságban igaz, hiszen a helyben termelés és eladás (amit rövid ellátási láncnak hívunk) a szállítással járó karbonlábnyomot csökkenti, míg a szezonalitás abban segít, hogy ne magas energiaigényű – ezért magas karbonlábnyomú – üvegházas élelmiszert együnk. De a fenntarthatóságnak fontos eleme az is, hogy hogyan termeltük meg az élelmiszert, mennyi műtrágyát és vegyszert használtunk, mennyire pazarlóan bántunk a vízzel. Ezért fordulhat elő az, hogy a helyben termelt, de nagy környezetszennyezéssel előállított élelmiszer kevéssé fenntartható, mint egy távolabbról érkező biováltozat” – olvasható a jelentésben.
