Brüsszel merész tervvel állt elő, melynek célja az ételpazarlás további csökkentése. Azonban nem ők az elsők, több EU-s országban is végeztek már hasonló kísérleteket.
A legkevésbé sem ritka problémába futott bele Belgium brüsszeli régiójának kormánya. (Az ország államformája aszimmetrikus szövetségi alkotmányos monarchia, amely tömören annyit jelent, hogy a három régióból álló ország működéséért összességében hat parlament és egy király felel.) A magas élelmiszer-infláció és a megélhetési költségek emelkedése miatt egyre többen szorulnak az élelmiszerbankok segítségére. Ez azonban meglehetősen megbízhatatlan segítség, mivel a szupermarketek jelenleg önkéntes alapon adományozzák az eladatlan, de még felhasználható élelmiszereket.
Az egyes boltokon múlik, hogy miként kezelik a lejáró termékeket: eladományozzák, vagy pedig akciósan a polcokra teszik. Utóbbi esetben persze nem ritka, hogy jelentős mennyiség kerül a kukába, sok vásárló ugyanis szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ezeknek az ételeknek mennyire biztonságos a fogyasztása a lejárati dátumhoz közeledve. Az ételpazarlás azonban – bár mindig aggasztó probléma – az infláció és a megélhetési válság mellett különösen aggályos.
A brüsszeli kormány azzal rendezné a kérdést, hogy 2024-től az országban lévő nagy – 1000 négyzetméternél nagyobb alapterületű – szupermarketeknek kötelező lenne eladományozni a lejárat közeli, nem értékesített, de még felhasználható élelmiszereiket. Az újítás több mint 100 boltot érinthet.
Miután csak Brüsszelben 70 ezer ember élelmiszersegélyre szorul, elfogadhatatlan, hogy még mindig több tonna ehető ételt dobunk ki
– mondta Alain Maron, a brüsszeli kormány jóléti minisztere. Az ő kezdeményezésére fogadták el első körben az erről szóló rendelettervezetet.
„Előfordul, hogy a szupermarketek önkéntes alapon vállalják az adományozást, az utolsó pillanatban azonban visszalépnek. Vagy egyes szövetségek nem tartják be a szupermarketekkel szemben vállalt kötelezettségeiket. Sok esetben az élelmiszereket túl későn adományozzák, és mire célba érnek, már nem lehet elfogyasztani őket” – magyarázta a miniszter.
Más országok is fellépnek az ételpazarlás ellen
Az Európai Élelmiszerbankok Szövetsége (European Food Banks Federation, FEBA) szerint számos kormány próbál központilag tenni az ételpazarlás ellen. Alapvetően háromféle megoldást figyelt meg a szövetség Európában – nyilatkozta Angela Frigo, a FEBA főtitkára a Deutsche Wellének.
- Egyes országok, például Franciaország és Csehország, kötelezik a kiskereskedőket, hogy írjanak alá megállapodásokat arról, hogy élelmiszert adományoznak a segélyszervezeteknek.
- Más országok, mint például Olaszország és Moldova, adóügyi ösztönzők mellett voksoltak, vagy éppen egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat.
- Végül pedig vannak olyan országok, például Hollandia, amelyek inkább önkéntes megállapodásokat kötnének, minthogy jogszabályokat léptessenek életbe.
Magyarországon 2021 decemberében nyújtotta be a kormány annak a rendeletnek a tervezetét, amely alapján a nagyobb élelmiszerláncoknak kötelezően be kellene szolgáltatni a minőségmegőrzési lejárathoz közeli ételeket az államnak. A rendeletet azóta el is fogadták, létrejött az Élelmiszermentő Központ. Utóbbi azonban az Átlátszó információi szerint még egyáltalán nem gyűjtött be élelmiszert a kereskedelmi egységektől, a feladatellátáshoz szükséges logisztikai hálózatra még csak most írtak ki közbeszerzést.
