Most olvasott cikk
A háború Ukrajnában rávilágít az étrendváltás szükségességére

A háború Ukrajnában rávilágít az étrendváltás szükségességére

Oroszország Ukrajna elleni támadása rávilágított arra, hogy egyre nagyobb szükség van az élelmiszerrendszer megváltoztatására.

Az elmúlt hónapokban a háború a világ nagy részét elvágta az ukrán és orosz búzától és kukoricától. A búza ára azóta minden idők csúcsára emelkedett, és az állattenyésztők – akik ezekre a növényekre támaszkodnak állataik takarmányozásában – már az emberi fogyasztáshoz szükséges készletekért versengenek, ezzel bizonytalanságot okozva az élelmiszer-ellátásban.

A megfizethető búzához és kukoricához való hozzáférés hiánya súlyosbítja az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát a szegényebb országokban, ahol a lakosság nagy mértékben függ a gabonaimporttól. Ha a háború folytatódik, globális élelmiszerválságba süllyedhetünk, amire a szakértők kevesebb állat tenyésztését és több növény termesztését javasolják helyileg.

Március 18-án a németországi Potsdami Klímahatás-kutató Intézet egy 400 szakértő által aláírt nyílt levelet tett közzé, amelyben sürgeti az Európai Uniót, hogy gyorsítsa fel a növényi alapú étrendre való átállást, küzdjön az élelmiszerpazarlás ellen a régióban, és csökkentse az Oroszországból származó nitrogénműtrágyáktól és földgáztól való függését.

Ha hús helyett több növényt eszünk, több élelmiszer szabadulhat fel a világ számára

– mondta Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

A rövid távú válságra úgy tudunk és kell is reagálnunk, hogy az alkalmas legyen a világ élelmezési rendszerének hosszú távú válságainak kezelésére is.

Shutterstock

Búzaellátási problémák

Termékeny termőföldjei miatt a fekete-tengeri régiót néha a világ „kenyérkosarának” is nevezik. Ukrajna nagy mennyiségben termel búzát, árpát és kukoricát, Oroszország pedig a világ legnagyobb búzaexportőre. A két ország együttesen a globális búzaexport piac közel egyharmadát adja.

A háború miatti mezőgazdasági ágazat összeomlásával Ukrajna betiltotta a búza és más alapvető élelmiszerek exportját. Ha a háború továbbra is akadályozza Ukrajna mezőgazdasági ágazatát, több mint 10 millió tonna búza veszhet el a következő hetekben. Oroszország is korlátozza a gabonaexport mennyiségét.

Mivel mindössze három gabona – a búza, a rizs és a kukorica – adja a globálisan elfogyasztott kalóriák több mint 40 százalékát (azaz az ételből származó energia közel fele ezekből származik a világon), a jelenlegi problémák komoly veszélyt jelentenek az élelmiszer-ellátásra. Az orosz támadást követően António Guterres ENSZ-főtitkár arra buzdította a döntéshozókat, hogy akadályozzák meg az „éhség hurrikánját”, és a háborút „a világ legkiszolgáltatottabb emberei és országai elleni támadásnak” nevezte.

Nem arról van szó, hogy már nincs gabona, de az előrejelzések szerint a jövőben kevesebb lesz, ezért emelkednek az árak, ami élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoz az alacsony jövedelemmel rendelkező emberek számára, különösen a szegényebb országokban

– mondta Frank Mechielsen, a Feedback EU (egy, az élelmiszerrendszer változását támogató nonprofit szervezet) vezetője.

Az alacsony jövedelmű országok különösen érintettek

Világszerte érinti a vállalatokat és a fogyasztókat, hogy a búzaárak elérték a történelmi csúcsot. A kukorica, a szójabab és a növényi olajok ára is emelkedik. A megugró takarmányköltségek miatt a felvásárlók búza és kukorica helyett azt fontolgatják, hogy rizstörmelékkel etessék az állatokat. A rizst jellemzően prémium áron értékesítik a búzához képest, de mivel a búza ára 33 százalékkal nőtt az elmúlt hónapban, drágább lett, mint néhány alacsonyabb minőségű rizs.

Az emelkedő gabonaárak számos országban veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot, mivel a búzától és a rizstől függ a helyi kalóriaszükséglet. A Közel-Kelet és Afrika számos országa függ az Oroszországból és Ukrajnából származó búzaimporttól. A rizs felé forduló állattenyésztők pedig még tovább növelhetik az árakat.

A helyzet különösen súlyos azokban az országokban, amelyek az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) segítségére szorulnak. A háború előtt Ukrajna volt a program első számú élelmiszer-beszállítója. Például Jemen, ahol az élelmezéshiány már 17.4 millió embert érint, gabonatermésének mintegy 40 százalékát Ukrajnából importálta.

A folyamatos ellátási problémák miatt a WFP arra figyelmeztetett, hogy 2022 „a katasztrofális éhínség éve” lehet – 38 országban 44 millió embert fenyeget az éhínség.

Shutterstock

Az élelmiszer és a kalória egyenetlenül oszlik el

A globális élelmiszerrendszer már most is eleget termel több, mint 10 milliárd ember eltartásához, de az egyenlőtlenség és a szegénység miatt továbbra is probléma az éhezés. Sok világszerte termesztett növényt állatok etetésére használnak, nem emberekére.

A húsipari vállalatok gyakran az állati fehérjét a világ népességének élelmezésének kulcsfontosságú összetevőjeként tüntetik fel, de az állati termékek a létező legtöbb földigényes élelmiszerek közé tartoznak. A fenntarthatósági nonprofit szervezetek, a GRAIN és az IATP becslése szerint minden 100 kalória, amelyet az állatokkal gabonaként etetnek, abból csak 17-30 kalória kerül az emberi táplálékláncba hús formájában.

Egy élelmezésbiztonsággal foglalkozó tanulmány szerint az állattenyésztők 2016 és 2018 között a globálisan termelt kukorica 61 százalékát és a búza 20 százalékát használták fel. A gabona mellett az állattenyésztők a globálisan termelt szója körülbelül 80 százalékával etetik a haszonállatokat, ami egy másik olyan növény, amelyet az emberek közvetlenül is fogyaszthatnak.

A világ mezőgazdasági területének 83 százalékát foglalják el az állatok élelmezés céljából történő tenyésztése, de a globálisan elfogyasztott kalóriák mindössze 18 százalékát teszik ki. A Tyson Foods, a világ egyik legnagyobb húsipari vállalata például majdnem akkora területet használ kukorica és szója termesztésére a cég által évente feldolgozott 2 milliárd állat számára, mint Magyarország fele.

Az ágazat óriási földhasználata miatt az állattenyésztés az erdőirtás és a biológiai sokszínűség csökkenésének egyik fő oka. Arról nem is beszélve, hogy a hús- és tejipari vállalatok által megtermelt erőforrás-igényes kalóriák túlnyomórészt azon gazdag nemzetek polgárait táplálják, ahol a magas húsfogyasztás a mindennapi élet része.

Az európai állattenyésztés sok gabonát és szóját importál takarmányozás céljából. Csak a magyar haszonállatok etetésére évi 600 ezer tonna takarmányszója érkezik külföldről. Emellett Hollandiában például, bőven elég élelmiszert tudnak termeszteni az ország ellátására, mégis importálják Ukrajnából az emberi fogyasztásra szánt búzát, mivel a helyileg termelt növényeket az állatok takarmányozására fordítják. Mechielsen szerint ezt a bizarr modellt haladéktalanul át kell alakítani.

Vegán fehérjeforrások
Shutterstock

Takarmány helyett közvetlen élelmezés

Az Unió szerint nincs sürgős megoldásra szoruló élelmiszer-ellátási krízis a háború miatt, mivel az európai régió jelentős gabonatermelő. Az uniós állattenyésztők azonban aggodalmukat fejezték ki a megugró gabonaárak miatt, mivel az ágazat Ukrajnából származó takarmánynövényekre és Oroszországból származó műtrágyára támaszkodik.

Egyes uniós tagállamok a közelmúltban javasolták az ugar használatát takarmánynövények termesztésére a hiány ellensúlyozására, beleértve az ökológiai célokra fenntartott területeket. Az Unió Farm to Fork stratégiájának leállítására tett javaslat, amely egy fenntartható élelmiszer-ellátási rendszer kiépítését célozza a régióban, 85 civil szervezetet arra késztetett, hogy felszólítsa az EU-t, hogy reagáljon a jelenleg is zajló válságra az európai zöld megállapodás aláásása nélkül.

A G7-országok mezőgazdasági miniszterével a múlt hónap elején tartott találkozója előtt hét német környezetvédelmi szövetség, köztük a Germanwatch és a Greenpeace arra sürgette a döntéshozókat, hogy támogassák az alacsony jövedelmű országokat azzal, hogy a gabonaféléket – amelyeknek 40 százaléka takarmányozásra (és emellett igen nagy százalékban üzemanyag előállítására) megy el – most inkább közvetlen élelmezésre használják.

Az Uniónak és a G7-eknek el kell kötelezniük magukat az ENSZ Világélelmezési Programja által tapasztalt hiányok ellensúlyozása mellett, és rövid távon biztosítaniuk kell az élelmiszer-ellátást az importtól függő országokban

– mondta Christoph Bals, a Germanwatch politikai igazgatója.

A németországi Environmental Action nevű környezetvédelmi szervezet ezen a héten a nagyüzemi tenyésztésben tartott állatok számának egyharmadával való csökkentését szorgalmazta a gabona- és olajhiány kompenzálására.

Az ukrajnai háború világosan mutatja, mennyire kiszolgáltatott a világ eseményeinek az ipari mezőgazdaság

– mondta Sascha Müller-Kraenner szövetségi elnök. Szerinte, ha hosszú távon megfizethető élelmiszert akarunk, kevésbé kell függenünk az importtól, amely egyre drágább.

Több emberi fogyasztásra szánt, növényi alapú fehérjeforrásnak kell helyet kapnia az európai termelésben

– mondta Mechielsen, rámutatva, hogy az Unióban a mezőgazdasági területek kevesebb, mint két százalékát használják fehérjében gazdag, emberi fogyasztásra szánt növények termesztésére, amely nem lenne elegendő Európa növényi alapú étrendre való áttéréséhez.

Mechielsen szerint a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az élelmiszer-rendszerek inkább növényi alapúak, fenntarthatóbbak és helyi termelésen alapulók legyenek. Emiatt arra szólította fel a politikai döntéshozókat, hogy támogassák a fenntarthatóbb növényi alapú étrendet, csökkentsék az ipari állattenyésztést és Európa állati fehérjéktől való függését a jelenlegi válság kezelése érdekében.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.