Feltételezzük a következőt: éppen nyaralni indulsz egy hétre, de rengeteg romlandó étel van a hűtődben. Melyiket kellene mindenképpen elfogyasztanod az indulásod előtt? Ha szigorúan környezetvédelmi szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor egyértelműen a hús győzedelmeskedne.
Erre következtethetünk a Missouri Egyetem tanulmányából, amely a különböző típusú ételek pazarlásának környezetre gyakorolt hatását vizsgálja. Rengeteg kutatás járta már körbe az ételpazarlás kérdését, azonban ez a tanulmány kifejezetten az alábbi ételcsoportok közötti különbségre fókuszált: gyümölcsök és zöldségek, gabonák, keményítő alapú szénhidrátok és hús.
Bár az amerikaiak leginkább növényi alapú ételektől szabadulnak meg, a szemetesben végzett hús nagyobb környezetszennyezésért és széndioxid kibocsátásért felelős, mint más ételcsoportok. Más szavakkal élve: ha az éghajlati hatásokat figyelembe véve választanod kell egy falatnyi hamburger és egy egész fejessaláta kidobása között, akkor sokkal kisebb környezetterhelést okozol, ha a salátától szabadulsz meg.
A hús előállítása kevésbé fenntartható
Az élelmiszer előállításakor a legnagyobb környezetterhelés a termelés korai szakaszában történik. A gépek használata, a műtrágyahasználat, a gabona öntözése, az állatok takarmányozása, az élelmiszer szállítása mind hozzájárul a széndioxid kibocsátáshoz. Ha ezek után a megtermelt étel nem kerül elfogyasztásra, az azt jelenti, hogy a környezet károsítása teljesen értelmetlenül történt.
A környezetvédők eddig is hangsúlyozták a növényi étrend fontosságát. Az ENSZ szerint a növényi étrend fontos eszköz lehet a klímaváltozás megfékezésében. Annak felismerése, hogy a húsfogyasztás ételpazarlással is kibővül, további figyelmet érdemel. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy fontos tudatosan vásárolnunk, hiszen minden kidobott étel jelentős terhet ró a környezetre.
Sokak szerint a Föld élelmiszerforrásai nem elegendőek az egyre növekvő népesség ellátásához. Az élelmiszer-pazarlás megfékezésével azonban az éhezést is csökkenthetjük. Az ENSZ jelentése szerint, ha a nemzetek élelmiszer-pazarlását 25 százalékkal csökkentenénk, akkor mindenki számára tudnánk biztosítani a túléléshez szükséges élelmiszermennyiséget.
A leggazdagabb nemzetek a megvásárolt étel 40 százalékát kidobják. Ha ennek mértékét 25 százalékkal lecsökkentjük, úgy még mindig 30 százalékos pazarlási rátáról beszélünk. Ezekből a számokból világosan látszik, hogy a pazarlás mértékének csökkentése nem ördögtől való dolog.
Csökkentsük vagy hagyjuk el a húsevést
Kanyarodjunk vissza a cikk elején boncolgatott elméleti kérdéshez. A kutatás tanulsága nem az, hogy nyaralás előtt együk meg a hűtőben található húsipari termékeket.
A tanulság sokkal inkább az, hogy csökkentsük, vagy egyáltalán ne vásároljunk hústermékeket. Ha az ételpazarló emberek közé tartozol és minden egyes kidobott étel után megfogadod, hogy a következő alkalommal máshogy lesz, de valahogy sosem jön össze, akkor első lépésként csökkentsd a vásárolt hús mennyiségét.
Ahogy a kutatók maguk is megjegyezték:
„Ha több ételt főzöl, arra az esetre, hogy később éhes leszel, akkor ehhez használj zöldségeket és gabonaféléket. Ekkor sem helyes kidobni az ételt, de így legalább kisebb lesz az elpazarolt élelmiszer környezetterhelése.”
