Dán kormányzati terv született a növényi alapú élelmezési rendszer kialakítására. A magyar Agrárminisztérium lapunknak azt jelezte, egyelőre nem tervezik a növényi ágazatok felé terelni az állattenyésztőket.
Nemzeti cselekvési tervet tett közzé a dán kormány, amely azt vázolja fel, miként állhat át az ország fokozatosan a növényi alapú élelmiszerrendszerre. Erre nemzetközi szinten sem volt még példa, hívta fel a figyelmet Rune-Christoffer Dragsdahl, a Dán Vegetáriánus Társaság (Dansk Vegetarisk Forening, DVF) főtitkára. Dánia tehát nem pusztán Európában, de globálisan is úttörő szerepet vállalt magára növényi átállás tekintetében – hangsúlyozta.
A dán vegetáriánus szervezet főtitkára bizonyos szempontból túlzott, hiszen Hollandiában is született már egy cselekvési terv. Ez azzal a céllal jött létre, hogy hat év alatt gazdasági szempontból vonzóbbá tegyék a helyi gazdák számára a hüvelyes növények termesztését, a fogyasztás pedig megkétszereződjön.
Abban mindenesetre igaza van Rune-Christoffer Dragsdahlnak, hogy a holland terv nem annyira sokrétű, mint a dán.
A közétkeztetéstől egészen a kutatás-fejlesztésig
A dán Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium által publikált koncepció nem teljesen új keletű elképzelés. Része annak a 2021-től hatályos mezőgazdasági megállapodásnak, amely azt határozza meg, a kormány hogyan erősíti meg a növényi ágazatot Dániában.
A most belengetett intézkedések között szerepel például a köz- és magánkonyhák szakácsainak biztosított képzés is. Ennek keretében arra oktatnák őket, miként készíthetnek több növényi alapú ételt. A kabinet abban bízik, az oktatási rendszer élelemellátásán belül ez a lépés hozzájárulhat a növényi alapú ételek hangsúlyosabbá tételéhez.
A tervben megjelennek olyan kezdeményezések is, amelyeknek célja, hogy növeljék a Dániában előállított növényi alapú élelmiszerek exportját. Ugyanakkor a kutatás és fejlesztés finanszírozására több forrást szeretne elkülöníteni a koppenhágai kabinet. Az ilyen jellegű projektekre már 2021-ben létrehoztak egy egymilliárd koronás (közel 51,5 milliárd forintos) alapot. Már számos egyetem, startup és egyéb szervezet jelezte, hogy szívesen élnének az állami beruházás jelentette lehetőséggel. Ez pedig kiváló visszajelzés a kormány számára, bizonyíték arra, hogy a piaci szféra is érdeklődik a növényi alapú élelmezési rendszerben rejlő lehetőségek iránt.
Európa a növényi alapú húsok legnagyobb piaca a világon. Ennek a növekvő iparágnak a megfelelő kihasználása, valamint az élelmiszer-biztonság növelése és a jövőálló, zöld munkahelyek létrehozása érdekében a kontinens más kormányainak is követniük kellene a dán példát
– jegyezte meg Acacia Smith, Good Food Institute Europe élelmezési kérdésekkel foglalkozó civil szervezet vezető politikai menedzsere.
A magyar élelmezési rendszer marad a régi
Magyarország egyelőre nem tervez beállni a dán sorba, már ami az élelmezési rendszer növényi irányba terelését illeti. Az Agrárminisztérium arról tájékoztatta a Prove.hu-t, hogy nem tartják célravezetőnek, ha az állam mintegy „erőszakkal” egy bizonyos irányba próbálja tolni a rendszert, valamint annak szereplőit.
„A termeléssel kapcsolatos konkrét gazdálkodói döntéseket nem az állam, sokkal inkább a piaci és fogyasztói elvárások határozzák meg” – írta a minisztérium a lapunknak küldött válaszában. Ennek megfelelően nem tartják követendőnek a holland terveket sem, amelyekkel a helyi állattenyésztőket próbálják a hüvelyes növények termesztési felé terelni. „A magyar agrártámogatási rendszer irányait, beavatkozásait 2027-ig rögzítettük egy stratégiai terv keretében. Ennek keretében nem tervezünk olyan támogatási programot, amely az állattenyésztőket kifejezetten növényi fehérje előállítására ösztönözné” – számolt be a minisztérium.
A magyar agrártámogatási rendszer célja mindazon gazdálkodók munkájának segítése, akik napi munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztók asztalára nap mint nap egészséges, megbízható forrásból származó élelmiszer kerüljön, megkülönböztetés nélkül: legyen az növényi vagy állati eredetű élelmiszer. Ennek fényében mind az állattenyésztési ágazatok, mind pedig a különböző növénytermesztési ágazatok részesülnek különböző típusú uniós és nemzeti forrásból finanszírozott támogatásokban.
Ám ha a magyar támogatási rendszert nem is a növényi alapú termelés preferálására hangolják be, nincsenek teljesen magukra hagyva a növényi fehérjére voksolók sem. „A növényi fehérjék előállításában perspektívát látó vállalkozások számára a hamarosan induló új vidékfejlesztési támogatási rendszerben is elérhetőek lesznek azok az élelmiszer-feldolgozáshoz, öntözésfejlesztéshez, precíziós gazdálkodáshoz vagy éppen innovációs együttműködésekhez kapcsolódó pályázati felhívások, amelyek érdemben tudnak segítséget nyújtani gazdaságuk fejlesztéséhez” – jelezte a minisztérium.
