Az ausztrál tudományos ügynökség jelentése szerint a növényi fehérje nemcsak fenntarthatóbb választás, de az export diverzifikációja miatt is kedvező lenne elmozdulni ebbe az irányba az élelmezési rendszeren belül.
Ma már egyre több szervezet és ország vezetése számára válik evidenssé, hogy lépni kell, az aktuálisan leginkább elterjedt, hagyományos élelmezési rendszer ugyanis fenntarthatatlan. Hollandiában is született például egy cselekvési terv azzal a céllal, hogy hat év alatt gazdasági szempontból vonzóbbá tegyék a helyi gazdák számára a hüvelyes növények termesztését, a fogyasztás pedig megkétszereződjön.
Most pedig közzétett egy országos élelmiszerrendszeri reformot javasló jelentést az ausztrál tudományos ügynökség (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation, CSIRO) is.
Az ügynökség a dokumentumban leszögezte, most még nem ég a ház – vagy legalábbis nem látványosan. Az ország élelmiszeripara becsléseik szerint összességében mintegy 70 millió embert lát el táplálékkal külföldön és belföldön. Jelentős gazdasági motor ez a terület és munkahelyteremtés szempontjából sem elhanyagolható tényező.
Megkérdőjelezhetetlen tény azonban, hogy hosszabb távon rugalmasabbá, termelékenyebbé és fenntarthatóbbá kell válnia az ausztrál élelmezési rendszernek is. A jelentést készítő kutatók a javaslatok kidolgozásakor azokat a kihívásokat tartották elsősorban szem előtt, amelyek a legnagyobb mértékben ellehetetlenítik az aktuális gyakorlat folytatását. Ezek közé sorolható például
- a klímaváltozás,
- a növekvő költségek,
- az ellátási láncot és a munkaerőpiacot érintő problémák,
- a növekvő kereslet,
- valamint a táplálkozással kapcsolatos közegészségügyi kérdések.
A CSIRO kidolgozott egy ütemtervet, mely öt pontra koncentrál. Az ügynökség kutatói szerint az felvázolt pontok némelyikét akár már 2030-ra is meg lehetne valósítani. Egyes elemei azonban inkább 2050-es célkitűzéseknek alkalmasak.
Az öt nagyobb terület a következő:
- Az egészséges és fenntartható táplálkozáshoz való méltányos hozzáférés lehetővé tétele.
- A termelt hulladék minimalizálása és a körforgás javítása.
- Ausztrália nettó zéró kibocsátásra való áttérésének elősegítése.
- Az ellenálló képesség összehangolása a társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatósággal.
- Az érték és a termelékenység növelése.
A növényi fehérje az élelmezési rendszer sztárja
Nem egy tanulmány és elemző mutatott már rá, hogy a fenntarthatóbb élelmiszeripar a növényi fehérjét részesíti előnyben az állatival szemben. Ez alól a CSIRO jelentése sem kivétel.
Az ügynökség a dokumentumban hangsúlyozza az alternatív fehérjék kiemelkedő szerepét, valamint az ezekben rejlő potenciált. A jelentést írók kiemelték, ha nagyobb mértékben támaszkodnak ezekre a növényi fehérjékre, nem kizárólag az ország élelmiszer-termelésének kibocsátását csökkentik, hanem diverzifikálják az ausztrál élelmiszer-termelést és -exportot. Ezzel pedig az ország hosszú távú gazdasági kilátásai is erősödnének.
Ígéretes, hogy az elmúlt években megjelentek a piacon az innovatív hazai startupok, amelyek a precíziós fermentáció területén tevékenykednek
– írja a tanulmány, kiemelve például a Nourish Ingredients munkásságát.
