Az uniós állampolgárok fontosnak tartanák a szigorúbb állatjóléti intézkedések bevezetését egy felmérés alapján. A gazdák azonban általánosságban ennek az ellenkezőjét szeretnék, túl nagy tehernek éreznék a szigorítást. Az Európai Bizottság a két ellentétes akarat szorításában egyelőre későbbre halasztotta a tervezett állatjóléti szigorítások bevezetését.
Az európai fogyasztók többsége indokoltnak látná, hogy az Európai Unión belül szigorítsák az állatjóléti szabályozást. Az európai fogyasztói szervezeteket összefogó BEUC friss felmérése alapján egyértelmű, hogy az európaiak a haszonállatok életkörülményeiben javulást szeretnének látni.
A szervezet 2023 novemberében végzett közvélemény-kutatást Belgiumban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban. Országonként ezer főt kérdeztek az aktuális uniós állatjóléti körülményekről, valamint esetleges szigorításokról ezen a területen.
- A felmérésben részt vevők 90 százaléka gondolta úgy, hogy új állatjóléti intézkedésekre lenne szükség az EU-ban.
- A válaszadók háromnegyede értett egyet azzal, hogy az összes állati terméken fel kell tüntetni az előállítási módot, az állatjóléti körülményeket. Valahogy úgy, ahogy a tojáson is jelzik, hogy ketreces vagy szabadtartású csirkétől származik. Ehhez az ötlethez remek kísérleti terep lehet egy belga régió. Flandriában ugyanis állatjóléti címke bevezetéséről döntöttek a közelmúltban.
- 10-ből 7 fogyasztó jelentette ki, hogy hajlandó többet fizetni a magasabb jóléti normák szerint előállított élelmiszerekért, bár eltérő mértékben. A nyilatkozók 17 százaléka viszont arról számolt be, hogy már most is túlságosan magasnak érzi a saját anyagi lehetőségeihez képest a húsárakat.
- A fogyasztók 76 százaléka gondolja úgy, hogy az importált állati eredetű élelmiszerekre ugyanazoknak a jóléti szabályoknak kellene vonatkozniuk, mint az EU-ban előállítottakra.
- A válaszadók 74 százaléka pedig úgy vélekedett, az EU-nak anyagi támogatásokkal kellene segíteni a gazdáknak az állatjóléti körülmények javításában.
Tízből kilenc fogyasztó támogatja a jobb állatjólétet célzó új törvényeket. Felmérésünk alapján az emberek számára igenis fontos, hogyan bánunk az élelmiszer-termelés céljából tartott állatokkal. Legfőbb ideje, hogy az Európai Bizottság beváltsa ígéretét, és felülvizsgálja a haszonállatok jólétére vonatkozó uniós jogszabályokat
– idézi Monique Goyens BEUC-főigazgatót a Eurogroup for Animals állatvédelmi szervezet.
Elhalasztották a tervezett állatjóléti intézkedéseket
A haszonállatok életkörülményeinek javítására számos ambiciózus javaslat vetődött fel uniós berkekben. Felmerült például az, hogy nagyobb életteret kellene biztosítani az állatoknak, felszámolni a ketrecrendszert, de a csonkításokat is be akarták tiltani.
Tavaly márciusban még bizakodóak voltak az állatvédők a tervezett szigorítások kapcsán. Még úgy is, hogy már akkor is sokan közülük arról beszéltek, az újítások maximum első lépéseknek lesznek jók. A későbbiekben további módosításokat tartottak volna szükségesnek.
Tavaly őszre azonban egyre világosabbá vált, hogy az Európai Unió az állatjóléti intézkedések kapcsán visszavonulóra készülhet. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis ekkor még mindig nem nyújtotta be korábbi ígéreteihez híven az állatjóléti javaslatokat.
A „Farm to Fork” nevű stratégia keretein belül az EU a tenyésztési, szállítási és vágási gyakorlatokat is alaposan felforgatta volna. Végül azonban mindössze a szállításra vonatkozó jogszabályok szigorítását kezdeményezte a bizottság.
A visszakozás persze nem véletlen: Európa-szerte kezdtek tiltakozásba a gazdák, legnagyobb részben éppen az EU ágazatzöldítési és állatjóléti intézkedései miatt. Arra panaszkodtak, hogy az egyre rosszabb gazdálkodási körülmények, a klímaváltozás és a tervezett uniós szigorítások satuba fogják és ellehetetlenítik őket.
Az Európai Bizottság pedig meghallotta a gazdák méltatlankodását, és a halasztás mellett döntött.
Olcsó hús, de milyen áron?
Az EB által bejelentett, egyelőre félretett javaslatokat „az agráripari ágazat számára fenntartható módon kell átgondolni” – indokolta a halasztást Elisa Ferreira kohéziós és reformügyi biztos. Hozzátette, a jövőben elengedhetetlen lesz az érdekeltekkel való konzultáció, valamint egy megfelelő hosszúságú átmeneti időszak biztosítása.
A bizottsági döntés az Európai Parlamenten belül is megosztónak bizonyult. Miközben egyes képviselők helyeselték a visszakozást, sokan mások felháborítónak tartották azt. „Mire várunk, hogy véget vessünk az állatok szenvedésének?” – tette fel a költői kérdést Niels Fuglsang dán képviselő, aki „legalább egy ütemtervet, egy határidőt” követelt.
Az állatvédelemnek, akárcsak a környezetvédelemnek, ára van. De az a cél, hogy olcsó legyen a hús, függetlenül az állatok szenvedésétől?
– fogalmazott egy német kollégája, Martin Häusling.
