Kétszer annyit fektettek tavaly a növényi fehérjébe az országok vezetői, mint 2021-ben, de még több állami beruházásra lenne szükség. A 2022-es globális 635 millió dollárnyi állami befektetés helyett évi 10,1 milliárd dolláros érték lenne az ideális, derül ki egy friss jelentésből.
Kétségtelen, hogy 2022 nagy kihívást jelentő év volt az egyes országok számára gazdasági szempontból. Ez azonban úgy tűnik, nem akadályozta a vezetőiket abban, hogy az alternatív fehérjékbe fektessenek. Tavaly globális szinten összesen 635 millió dollárt fektettek a kormányok az alternatív fehérjék szektorába. Ez kétszer annyi, mint a 2021-es érték – derül ki a Good Food Institute (GFI) nonprofit kutatóintézet friss jelentéséből.
Az, hogy a magánszektorban egyre több az ilyen jellegű beruházás, talán kevésbé meglepő. A cégeknek az életben maradáshoz alkalmazkodniuk kell a vásárlók igényeihez. Márpedig a fogyasztók egyre nagyobb számban keresik a növényi alapú élelmiszereket. Ékes példa erre, hogy a Google keresőjébe 2021-ben több mint 5000 százalékkal többször pötyögték be, mint 2020-ban, hogy „vegan food near me”, azaz vegán étel a közelben.
Az azonban már egy egészen más kérdés, ha a növényi alapú paletta bővítését nem kizárólag a fogyasztói igényeknek eleget téve teszik a cégek, hanem egyenesen állami ösztönzésre. Számos országban belátták már a kormányzó politikusok vagy éppen a tanácsadóik, hogy a fenntartható élelmezési rendszer növényi alapú. Az ausztrál tudományos ügynökség, a CSIRO is arra hívta fel a közelmúltban a kabinet figyelmét, hogy a növényi fehérje sokkal fenntarthatóbb választás. Jelentésükben emellett arra is rámutattak, hogy az export diverzifikációja miatt is kedvező lenne ebbe az irányba terelni az élelmezési rendszert.
Vannak persze olyan országok is, amelyek már komplett programokat dolgoztak ki a fehérjeátállásra. Hollandiában például hatéves cselekvési terv született azzal a céllal, hogy gazdasági szempontból vonzóbbá tegyék a gazdák számára a hüvelyes növények termesztését, a fogyasztás pedig megkétszereződjön. Azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra már 50-50 százalék legyen a lakosság táplálkozásában a növényi és állati fehérjék aránya.
Tele kiaknázatlan lehetőségekkel a növényi fehérje
A 635 millió dolláros globális állami beruházás mérföldkő, ugyanakkor még bőven lenne hová fokozni – hívja fel a figyelmet a GFI. A kutatóintézet 2021-es tanulmánya alapján az alternatív fehérjék szektora 2050-ig
- 9,8 millió munkahely teremtésére és
- 1,1 ezermilliárd dolláros gazdasági tevékenység generálására lenne alkalmas.
Ettől a globális szinttől azonban egyelőre messze elmaradunk, a GFI szerint ennek az eléréséhez 635 millió dollár helyett évi 10,1 milliárd dollárnyi globális állami beruházásra lenne szükség.
A gazdasági előnyökön túl az alternatív fehérjeipar felvirágoztatása az aktuális klímaválság kezeléséhez is létfontosságú. Tudományosan és matematikailag is lehetetlen lesz teljesíteni a párizsi klímamegállapodásban vállaltakat a kormányoknak, ha nem foglalkoznak az élelmiszerrendszerben keletkező kibocsátásokkal
– nyilatkozta Saira Weinzimmer, a GFI politikai koordinátora.
Hozzátette, a 2020-2021-es járványhelyzet is rámutatott, hogy a jelenlegi élelmezési rendszer sérülékeny. Kockázatot jelent pandémiák terén, a növényi átállás pedig csökkenthetné a járványok kialakulása és terjedése jelentette rizikót. A növényi alapú fehérjékre támaszkodó élelmezési rendszer mellett ráadásul az ellátási láncok is stabilabbá, kiszámíthatóbbá válhatnának.
A GFI szerint Európában egyértelműen Hollandia a növényi fehérjékre való átállás éllovasa, de Dánia is a nyomában lohol. Utóbbi 99,4 millió dollárt fektetett abba a projektbe, hogy a növényi szektor fejlesztése révén közelítsen klímavédelmi célkitűzéseihez.
Ahogy ezek a nemzetek fejlesztik az alternatívfehérje-iparukat, technológia és kereskedelmi forgalomba hozatal terén mintaként szolgálhatnak. Más országok nagyobb léptékben utánozhatják is őket
– mondta Saira Weinzimmer.
(VegNews)
