BolygóVeganuár

Húsevés és klímaváltozás: hogyan kapcsolódik össze a kettő?

Húsevés és klímaváltozás kapcsolataSyda Productions / Shutterstock

A növényi étrendre váltással nem csak az állatok szenvedésén segíthetsz, hanem a bolygónak is nagyon jót teszel vele.

Ez az egyik fő, egyéni szinten megtehető dolog, amivel jelentősen környezettudatosabbá teheted az életmódodat.

Klímaváltozás

A klímaváltozást két fő szektor hajtja: a fosszilis energiahordozókra épülő iparágak és az állattenyésztés. A szén-dioxid (CO2) túlnyomó része az előbbiből kerül a légkörbe, de nem ez az egyetlen üvegházhatású gáz, ami a klímaváltozáshoz hozzájárul.

A két másik főbűnös a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O). A CH4 a szén-dioxidhoz képest 23-szor annyi meleget tud megkötni a légkörben, a N2O pedig közel 300-szor annyit.

Az állattenyésztés a globális CO2 kibocsátás 5%-áért, a CH4 44%-áért, és a N2O 53%-áért felelős.

Igen nyomós érv tehát a növényi étrend követése mellett, hogy az állati eredetű termékek vásárlásával és fogyasztásával egy olyan ágazatot támogatunk, amely ellehetetleníti a bolygón az életet. De miért is baj a klímaváltozás? A következő részekben a bolygó felmelegedésének következményeit elemezzük.

Olvadó jégtáblák

A sarkvidéki jégtakaró olvadásával kapcsolatban először is le kell szögeznünk, hogy a sarkvidékeket részben permafroszt, azaz tartósan fagyott talaj borítja.

A klímaváltozás miatt olvadó sarki jég problémája ördögi kör: a növekvő hőmérséklet miatt magasabbra nőnek a növények, ami által több hó marad a talajon.

Mivel a hó szigetelő hatású, a talaj télen lassabban fagy be, ami végül a növények további növekedésével felgyorsítja az amúgy is vészes gyorsasággal olvadó permafroszt további olvadását.

Emellett az alacsony növényzet a napsugarakat jobban képes visszaverni, a magasabbra növő növények tehát több hő elnyelésével is gyorsítják az olvadási folyamatot.

Ez nem csak a sokat emlegetett tengerszint-emelkedés miatt probléma.

A sarki jégtakarók ugyanis a tudósok becslései szerint a világ talajban tárolt szénkészletének körülbelül 50 százalékát tartalmazzák, olvadásukkal pedig ez mind a légkörbe kerülne, rendkívüli módon meggyorsítva a klímakatasztrófa bekövetkeztét.

Az esőerdők csendes gyilkosa, a húsipar
Rich Carey / shutterstock.com

Kivágott és széntelített erdők

Az állattenyésztés az egyik fő oka világszerte az erdőirtásnak is. Ez a brazil esőerdőben különösen igaz: itt ugyanis az erdő nagy részét a közhiedelemmel ellentétben marhalegeltetésre és takarmánynak szánt szójatermesztésre használják.

Az Amazon a világ egyik legfontosabb szénelnyelője, mégis 1978 óta egymillió négyzetkilométernyit égettek fel és vágtak ki belőle, ezzel óriási mennyiségű szén-dioxidot a légkörbe juttatva.

És Európában sem ússzuk meg ez alól a felelősséget: évi 600 ezer tonna takarmányszója érkezik főleg Brazíliából, Argentínából és az Egyesült Államokból a magyar haszonállatok etetésére, az európai marhahúsimport több, mint 40 százaléka pedig Brazíliából származik.

A megmaradt trópusi erdők pedig egy 2020-ban készült tanulmány szerint közel vannak a széntelítettséghez:

Ez azt jelenti, hogy ahelyett hogy megkötnék a szén-dioxidot, hamarosan elkezdik azt kibocsátani.

Ez a felfedezés annyira új, hogy a klímamodellekben ez a plusz szén-dioxid forrás nem is szerepel, vagyis a klímakatasztrófa még egy lépéssel közelebb van, mint azt eddig gondoltuk.

Klímakárosultak

A klímaváltozás következtében emelkedő tengerszint, parti erózió, fogyó vízkészletek, kiszáradó termőföldek, és extrém időjárási jelenségek miatt már most milliók kényszerültek rá, hogy elhagyják az otthonaikat.

A tudósok nem győzik hangsúlyozni, hogy hiába a modellek, a klímaváltozás emberi populációkra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan, és akár sokkal rosszabb is lehet, mint a mostani előrejelzések, ezért is kell minél gyorsabban cselekednünk.

A legtöbb tanulmány azonban jelenleg úgy becsüli, 2050-re a klímaváltozás miatt otthonukból elmenekülni kényszerülő emberek száma 200 millió is lehet.

Földhasználat

Természetesen az emberi fogyasztásra szánt termények is elfoglalnak bizonyos mennyiségű területet. Azonban a számokból egyértelmű, hogy drasztikusan lecsökkenthetnénk a mezőgazdaság környezeti lábnyomát, és egészen konkrétan 75%-kal kevesebb területre lenne szükség, ha az emberek az állati eredetű termékek helyett mindenhol növényi fehérjeforrásokra térnének át.

Jelenleg a világ lakható földterületének 50 százalékát használjuk mezőgazdasági célokra: ennek 77 százalékán vagy az állatoknak szánt takarmány termesztése, vagy állattenyésztés folyik.

Ennek ellenére a globálisan elfogyasztott kalóriáknak mindössze 18 százalékát nyerjük állati eredetű élelmiszerből. Sőt, még a fehérjeforrásnak is csak 37 százalékát adják az állati források.

Állattenyésztés földhasználataFöldh
Ábra: Our World in Data

Az az ellentmondás, hogy az energiánk nagy részét növényekből nyerjük, a mezőgazdasági területek túlnyomó részét mégis a hús-, tej- és tojásipar foglalja el, egyszerű matematika: az állatok felneveléséhez rengeteg takarmányt kell termelni, amit ők esznek meg, mi pedig csak több hónapnyi, esetleg évnyi etetés után tudjuk az “eredményt” felhasználni.

Tehát az energiaátalakítás hatékonysága sokkal alacsonyabb, mintha mi, emberek ennénk meg közvetlenül a termesztett növényeket.

Vízhasználat és vízszennyezés

A Föld vízkészletének mindössze 1%-át tudjuk hasznosítani, ennek pedig 70 (!) százalékát fordítjuk mezőgazdaságra. Ennek túlnyomó része – a földhasználati adatok tudatában nem meglepően – az állattenyésztésre és takarmánytermelésre fordítódik.

Csak egy példa: egy kiló marhahús előállításához 15.415 liter vízre van szükség. Ugyanennyi tofuhoz, ami a növényi étrendben fehérjeforrásként szolgálhat, csak 1827 liter szükséges.

Emellett az állattenyésztésből származó salakanyagok rendkívüli módon szennyezik a természetes vizeinket. Nézzük példának csak a tejelő teheneket: egyszerre globálisan kb. 264 millió él belőlük, és fejenként naponta 52 liter ürüléket és vizeletet termelnek.

Ez összesen 140 millió hektoliter antibiotikumokkal, ammóniával, hormonokkal és kórokozókkal teli ürülék naponta, aminek – a többi haszonállat salakanyagaival együtt – valahova kerülnie kell.

Így talán nem meglepő, hogy a telepekről kikerülő állati ürülék és vizelet a talajon beszivárogva és azt beszennyezve sokszor eljut az emberi ivóvízforrásként szolgáló talajvízig is, illetve szennyezi a felszíni vizeket is. Ez nem csak a halpopulációkat irtja, hanem az emberi egészséget is veszélyezteti.

A háztáji és a bio sem megoldás

Sőt, nemhogy nem megoldás, de még rosszabb is.

A nem intenzív, ipari körülmények között tartott, fűvel táplált, “természetes” közegben nevelt tehenek ugyanis 2-4-szer annyi légkörmelegítő metánt termelnek, mint a gabonával etetett társaik. Arról nem is beszélve, hogy annyi embert, amennyi most él a bolygón, képtelenség ennyi hússal és tejtermékkel ellátni úgy, hogy az állattartás nagy része ne intenzív, zsúfolt körülmények között történjen.

A becslések szerint globálisan a hús 90%-a ipari telepekről jön, és még így is a bolygó területének nagy részére szükség van hozzá: már jelenleg is kétszer annyi területet vesznek el csak a legelők, mint a növénytermesztés, és ne felejtsük el, hogy a növénytermés jelentős része is takarmányként végzi.

Tehát nem csak a légkört károsítja óriási mértékben a tehenek “zöld” módon tartása, de hacsak nem az űrben legeltetik őket, fizikailag lehetetlen, hogy mindenki “zöld” környezetből származó húst fogyasszon.

Mindannyiunk érdeke

Egy 2019-es ENSZ jelentés az emberi tevékenységek, nem kis részben az állattenyésztés elképesztően mélyreható hatásáról számol be: a földfelszín 75 százaléka drasztikusan megváltozott, a tengerek és óceánok 66 százalékát érinti negatív behatás, csak 2010 és 2015 között 35 milllió hektárnyi erdőt veszítettünk el, a korallzátonyoknak pedig a fele pusztult ki 1870 óta.

Ez a mértékű pusztítás nem marad következmény nélkül.

A jelentés szerint 1 millió állat- és növényfaj halhat ki a következő néhány évtizeden belül, beleértve az embereket is.

A klímaváltozás megértése annak megértése, hogy a természet elválaszthatatlanul kapcsolódik az emberiség túléléséhez és jólétéhez, és ez mindannyiunknak az érdekében áll.

Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.