Nem csalás, nem ámítás: a címben nem káromkodtunk, csupán egy olyan jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmedet, amely jelentős egészségügyi kockázatoknak tehet ki téged és akár a kedvenc négylábú családtagjaidat is. A zoonózis ugyanis pont az olyan betegségeket és fertőzéseket foglalja magában, amelyek állatról emberre vagy épp emberről állatra terjedhetnek. Különösen érdekes ez most, amikor például az új típusú koronavírusról is kiderült, hogy zoonózis tulajdonsággal bír.
Korábban talán még nem találkoztál a kifejezéssel, de a jelenlegi COVID-19 járvány után minden bizonnyal az emberek többségének nem lesz ismeretlen a zoonózis fogalma. Úgyhogy egy kicsit körbejártuk a témát, hogy tudd, mire számíthatsz és hogyan kerülheted el az egészségedre kockázatot jelentő helyzeteket.
Mi a zoonózis?
A zoonózis azoknak a betegségeknek és fertőzéseknek, illetve egyes féregfertőzéseknek a gyűjtőneve, amelynek során a kórt egy állat közvetíti az ember felé. Vagy a húsa elfogyasztásával, vagy cseppfertőzéssel, vagy más egyéb módon.
Bizonyos esetekben a fertőzés ellentétes irányban is működik, vagyis akkor, amikor az ember fertőzi meg az állatot – igaz, ez szerencsére a ritkább esetek közé sorolhatók. Ilyenkor fordított zoonózisról beszélünk. A jelenség egyébként annyira komolyan veendő, hogy még saját világnapot is kapott: a zoonózis világnapját július 6-án tartjuk.
Mindenesetre a fertőzést okozhatják vírusok, baktériumok, de akár gombák is és a források számához hasonlóan, roppant szerteágazó módokon mehet végbe. A zoonózis megtörténhet ugyanis:
- állati eredetű élelmiszerek (hús, tej, tejtermékek, tojás stb.) elfogyasztása által, gondolj csak a szalmonellára,
- közvetlen kontaktus útján (például megnyalja az arcodat a kutyád), ezt hívják direkt zoonózisnak,
- közvetett kontaktus útján (mondjuk szúnyog- vagy kullancscsípés által, gondolj csak a maláriára vagy a Lyme-kórra),
- és a környezetből (amikor a fertőzött állat – vagy fordított zoonózis esetén ember – testéből vizelés vagy székelés által a kórokozók a vízbe, esetleg a talajba kerülnek, onnan pedig az emberi szervezetbe jutnak).
Hogyan védekezhetsz a zoonózis ellen?
Vannak olyan fertőzési módok, amiket nem igazán tudsz kivédeni, de szerencsére azért akad néhány olyan módszer, amivel csökkentheted a megfertőződés kockázatát.
Az első és leginkább kézenfekvő – de talán a legnagyobb kihívást és elköteleződést jelentő – megoldás a teljesen növényi alapú étkezésre való átállás lehet. A veganizmussal ugyanis megkíméled a testedet az állati eredetű élelmiszerektől és tápanyagoktól, így az esetleg bennük lévő kórokozók sem jutnak be a szervezetedbe.
Például a koronavírus eredete kapcsán is arra mutatnak a jelek, hogy a vuhani nagykereskedőkre specializálódott tengeri hal és tengergyümölcsei piacon terjedt át a COVID-19 az állatokról az emberekre.
Amiket a biztonságod érdekében még tehetsz:
- amennyiben állatok közelében voltál, esetleg érintkeztél is velük, utána mosd meg szappannal és meleg vízzel a kezedet, de ha erre esetleg nincsen mód, akkor használj kézfertőtlenítőt,
- általánosságban érdemes elkerülni, hogy az állat az arcodhoz érjen (például rendszeresen megnyaljon)
- ha egy állat bármilyen módon megsebesít – például megcsíp, megharap, megkarmol stb. – utána azonnal fertőtlenítsd le a sérülést, mivel a nyálukban ott lehetnek a kórokozók.
Egy kis odafigyeléssel és a megfelelő higiéniai szabályok betartásával sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk magunkat, a családtagjainkat és az állatokat is a zoonózistól.
