Egy felmérés résztvevői nyitottabbá váltak a növényi alternatívákra a tehenek szenvedésének csökkentése érdekében, miután bemutatták nekik a tejipar valós módszereit és gyakorlatát.
„Miért, a tejjel mi a baj? Nem kell érte állatnak meghalnia, és még komfortosabb is a tehénnek, hogy nem feszül úgy a tőgye, jót tesznek vele, ha megfejik.” Ha milliomosok nem is, de egy növényi tej készítésére alkalmas gép árával biztosan gazdagabbak lehetnének a vegánok, ha minden alkalommal, amikor ezzel hozakodtak elő nekik rokonok, ismerősök vagy akár idegenek, kaptak volna egy ezrest.
Egy friss tanulmány pedig most arra mutatott rá, hogy megérheti a fáradságot minden egyes alkalommal magyarázni, szemet hunyni a gonoszkodó megjegyzések és gúnyos odaszúrások felett, és továbbra is csak türelmesen megválaszolni az összes felmerülő kérdést. Nagy-Britanniában legalábbis.
Gyümölcsöző lehet a felvilágosítás
A kutatás szerint a britek közel negyede – 24 százalékuk – nyitottabbá válik a növényi étrendre, miután bepillantást nyernek a tejipar valódi működésébe, és nem csak a tejes dobozon boldogan legelésző teheneket látják már.
A Viva! állatvédő szervezet megbízásából, kétezer brit felnőtt megkérdezésével készült felmérés szerint tízből mindössze három nyilatkozó nem tudott a zéró legeltetésű tehenészetek létezéséről. Miután azonban minden kutatásban résztvevőt alaposan megismertettek azok működésével, 69 százalékuk kimondta, hogy ellenzi a rendszert.
A válaszadók csaknem fele, 49 százalékuk azt mondta, hogy valószínűleg nem vásárolna ilyen eljárással előállított tejterméket. A többségük, 56 százalékuk pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy teljesen be kellene tiltani ezt a rendszert. A résztvevők 87 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a tehenek szép életet érdemelnének.
A felmérés keretében megkérdezettek 41 százaléka tudta csak, hogy a teheneknek vemhesnek kell lenniük és borjút kell szülniük ahhoz, hogy tejet termeljenek. Még kisebb részük, 27 százalék volt mindössze tisztában azzal, hogy a borjakat születésük után rendszerint elszakítják az anyjuktól, hogy megöljék vagy elkülönítve tartsák őket.
Miután a válaszadókat szembesítették a tejtermékek mögötti valósággal, 24 százalékuk azt mondta, hogy hajlandó lenne inkább vegánná válni, ha úgy elkerülhető a tehenek és borjaik szenvedése. A 25-34 éves korosztály hajlott leginkább az étrendi váltásra, 45 százalékuk válaszolt így.
Ez egyébként nem meglepő tendencia, egy közelmúltban az Egyesült Államokban készített felmérés is arra az eredményre jutott, hogy a vegán piac szempontjából nagy húzóerőt jelentenek a Z generáció tagjai.
A tejipar ügyesen rejti el a piszkos titkait, így nem meglepő, hogy a lakosság elhiszi az okos marketingkampányaikat. A Viva! arra bátorít mindenkit, akit megdöbbent a tejipar kegyetlensége, hogy még ma próbálja ki a vegánságot
– nyilatkozta a szervezet szóvivője.
Az Oatly növényi tejeket gyártó cég egyébként a közelmúltban felajánlotta, hogy fizeti a tejipari cégek reklámjait, ha a hirdetéseiken – hozzájuk hasonlóan – ők is feltüntetik a pontos kibocsátási értékeiket.
Sivár, szenvedéssel teli tehénélet
Az Egyesült Királyságban a tejelő tehenek mintegy 20 százalékát zéró legeltetéses rendszerben tartják. Ezek az állatok egész életüket benti tartásban töltik. A Viva! nyomozása alapján olyan nagy tejipari cégek, mint például a Müller és az Arla is dolgozik ilyen típusú tehenészetekkel.
A Viva! 2021 és 2022 között meglátogatta Anglia három legnagyobb tejgazdaságát és egy borjúnevelő létesítményt. A cornwalli Pawton Manort, a dorseti Newburgh Dairyt, valamint a cheshire-i Lea Manort és Grange Farmot.
A szervezet rendre azzal szembesült, hogy a teheneket „sivár, fülkeszerű ólakban” tartották.
Magyarországon közel 200 ezer tejelő tehén élt 2022-ben, amelyek mindegyike fejenként átlagosan 20 liter tejet ad naponta.
A tejipari valóság:
- A tejipar egy állandó körforgáson alapul: az állatok mesterséges megtermékenyítése, borjaik elrablása, felhizlalás, fejés és végül levágás.
- A tehenek hetekig is bőghetnek, miután elveszik tőlük a borjaikat, ugyanis rendkívül erős köteléket ápolnak utódjaikkal, akárcsak az ember.
- Minden tejiparban lévő állat előbb-utóbb a húsiparba kerül, még Magyarországon is.
- Ahhoz, hogy a több milliárd fogyasztó tejtermékekhez jusson, nagyipari állattartásra van szükség, ám ez minden esetben szisztematikus kegyetlenséggel jár.
Tavaly a Magyarországon levágott borjak és fiatal szarvasmarhák száma 13 százalékkal csökkent 2021-hez képest, 2021-ben azonban 30 százalékos növekedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal 2020-hoz képest. Ezek a levágások pedig egyértelműen csak a tejipar számlájára írhatók.
