Dezinformációs háborút vív a húsipar a klímatudatosság ellen

Húsipari dezinformáció

A húsipari dezinformáció miatt nem folyik még mindig érdemi vita világszerte az állattenyésztési ágazat klímaügyi kulcskérdéseiről – állítja egy új jelentés. Az állattenyésztők változatos eszközöket vetnek be annak érdekében, hogy a közvélemény kritikusan kezelje a hús- és tejipar klímaügyi negatív hatásaira vonatkozó tényeket és érveket.

Kutatásokat, reklámkampányokat és oktatási anyagokat is bevetnek a húsipari vállalatok és lobbicsoportok. Mindezt annak érdekében, hogy befolyásolják a közvéleményt a hús- és tejtermékekkel kapcsolatban – derül ki egy közelmúltban publikált jelentésből.

Az ember által okozott klímaváltozásnak két fő hajtómotorja van: a fosszilis energiahordozókra épülő iparágak és a mezőgazdaság, ez utóbbi esetében legfőképp az állattenyésztés és a takarmánytermesztés. Egyes szakértők szerint legkésőbb 2050-re a felére kellene csökkenteni az emberiség hús- és tejtermék-fogyasztását, a művelés alól kivont területeket pedig vissza kellene adni a természetnek. A Freedom Food Alliance fogyasztóvédelmi szervezet azonban rámutatott, ezeket a figyelmeztetéseket húsipari dezinformációkkal igyekeznek elmosni bizonyos állattartók.

Az állattenyésztés óriásai dezinformációs háborút folytatnak, amely a közegészségügyet és a bolygót fenyegeti. Határozott jogszabályokat, a zöldmosás megszüntetését és ezeknek a nagy környezetszennyezőknek a szigorú elszámoltathatóságát követeljük

– idézi a DeSmog Nicholas Cartert, a Freedom Food Alliance vezető kutatóját.

A jelentés hangsúlyozza, az állattartók kitérnek a felelősségre vonás elől. Szándékosan tagadják, kisiklatják, késleltetik és terelik az ágazat kulcskérdéseiről szóló érdemi vitákat. A kutatók leszögezték, a mezőgazdasági szereplők ugyanazt a taktikát alkalmazzák, mint a dohányhoz és a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó lobbi.

A húsipari dezinformáció szinte mindenhová befurakszik

A Freedom Food Alliance konkrét példákat is felvonultatott a húsipari megtévesztés szemléltetésére. A JBS, a világ legnagyobb húsipari konglomerátuma például egész reklámkampányt húzott fel arra az ígéretére, miszerint 2040-re eléri a nettó zéró kibocsátás szintjét. Az Institute for Agriculture and Trade Policy (IATP) nonprofit szervezet aztán lebuktatta a céget. Rávilágítottak, hogy a felsorakoztatott célkitűzésekből kifelejtették a JBS összes kibocsátásának mintegy 90 százalékát. Nem kalkuláltak például a takarmány megtermelését megelőző erdőirtások károsanyag-kibocsátásával sem.

Emlékezetes az az eset is, amikor az Egyesült Államokban a 2020-as Super Bowl szünetében vetítettek egy növényi húsalternatívák ellen hangoló reklámot. Ebben a gyerekeknek a összetevőket kellene betűzniük, de nem járnak sikerrel. „A nem igazi szalonnában és hamburgerekben tucatnyi kémiai összetevő lehet. Ha nem tudod betűzni vagy kiejteni ezeket, akkor talán nem is kellene megenned” – konstatálja a hirdetés.

A hirdetés mögött – mint kiderült – Richard Berman lobbista állt, aki már korábban is számos esetben szállt szembe állatvédő szervezetekkel.

A húsipari dezinformáció beférkőzik a tudományos szférába is, méghozzá szakértők és tudományos intézmények finanszírozása révén. A Clarity and Leadership for Environmental Awareness and Research (CLEAR) Center kutatóközpont például bizonyíthatóan állattenyésztéssel foglalkozó vállalatokhoz köthető anyagi szempontból. Frank Mitloehner, a központ igazgatója pedig azt hangoztatta, hogy a hús- és tejtermékek klímasemlegesek lehetnek, és több fórumon is megvédte az állatipart.

2002 és 2021 között Mitloehner és a CLEAR Center közel 12,5 millió dolláros támogatást kapott bizonyos ipari csoportoktól. Ezek között feltűnik például a National Cattlemen’s Beef Association amerikai marhahús-termelői szövetség és a National Pork Board is. Utóbbi az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának égisze alatt működő szervezet, célja a sertéshús népszerűsítése a lakosság körében.

A növényi alternatívákat lejárató kampányok persze nem kizárólag a húsiparban fordulnak elő. Tavaly például Aubrey Plaza, Emma Roberts és Justin Bieber felesége, Hailey Bieber is részt vett egy tehéntejet népszerűsítő kampányban.

Magyarországon is dívik a dezinformációs stratégia

Értelemszerűen az állattenyésztői lobbitevékenység és dezinformáció Magyarországon is tetten érhető. A 2017-es Tejszív nevű kampányban például olyan neves sportolók buzdították tejfogyasztásra a magyarokat, mint Kapás Boglárka bronzérmes olimpikon úszónő, Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszó, illetve Nagy Ádám válogatott labdarúgó.

A kampányt bemutató hivatalos tájékoztató ráadásul azt a hamis látszatot igyekezett kelteni, hogy a magyar tejipar a klímaügyi törekvéseknek köszönhetően fenntarthatónak tekinthető.

A tejtermelésben és a tejfeldolgozásban alkalmazott folyamatos modernizálások, a környezetbarát technológiák és a fenntartható megoldások mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaságok képesek legyenek alkalmazkodni az éghajlatváltozás kihívásaihoz. Ha olyan tejet, tejterméket választunk, amely magyarországi gazdaságból származik, akkor egyfelől biztosak lehetünk abban, hogy kiváló a minősége, másfelől teszünk a felesleges károsanyag-kibocsátás ellen is.

Idén pedig Nagy István agrárminiszter pedzegette, hogy a „hagyományos vidéki értékek védelme” érdekében be kellene tiltani Magyarországon az állatok levágásától mentes, szintetikus húsokat.

Az Agrárminisztérium közleményében úgy fogalmazott:

A miniszter szerint meg kell becsülni a normalitást és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része ugyanis eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán.

Hozzátette továbbá, hogy a társadalom többségének meg kell értenie, hogy gazdák nélkül nincs élelmiszer és jövő, ezért azon dolgoznak, hogy „helyreállítsák a gazdatársadalom társadalmi elismertségét”.

A hazai hús- és tejipar egyébként évek óta erősen veszteséges, de az agrártámogatások jelentős része ettől függetlenül az állatipar szereplőit pénzeli. Az állattenyésztők felé ráadásul az agrártámogatásokból való részesedésükön túl is lejt a hazai pálya. A tej és a sertéshús áfaszintjét ugyanis a lehető legalacsonyabb szintig, 5 százalékig csökkentették Magyarországon. Mindeközben a zöldségeké és gyümölcsöké – amelyek bevitelének fontosságát még a legkonzervatívabban gondolkodó orvosok is hangsúlyozzák – a lehető legmagasabb, 27 százalék.

A Freedom Food Alliance azt javasolja az egyes országok kormányainak, hogy új jogszabályokkal lehetetlenítsék el az állattartás zöldmosását.

Közösen kell átláthatóságot, szabályozott változásokat követelnünk az állattenyésztési iparágtól. Létfontosságú, hogy lépéseket tegyünk a félretájékoztatás, valamint annak a környezetünkre, egészségünkre és élelmiszer-biztonságunkra gyakorolt potenciálisan pusztító következményei ellen

– fogalmazott Nicholas Carter.

Kérdés, hogy miként várhatunk állatipari dezinformációk kiiktatását célzó jogszabályokat abban az esetben, ha már a minisztériumi finanszírozású kampány is a tej- és hústermékek népszerűsítését célozza.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.