Jane Goodall munkásságának köszönhetően már a csimpánzoknak is lett saját világnapjuk. A neves etológus és természetvédő az elsők között mutatott rá arra, hogy mennyire sok szempontból hasonlítanak ezek az állatok az emberekhez.
Meglehetősen friss ünnep a csimpánzok világnapja, július 14-e hivatalosan mindössze a 2018-as év óta ennek az emberszabású főemlősnek dedikált nap.
Hogy miért pont ez a dátum? Jane Goodall 63 éve, 1960-ban éppen ezen a napon lépett a tanzániai Gombe Nemzeti Park partjára, hogy megkezdje csimpánzokkal kapcsolatos kutatását.
Ez az a nap, ami oda vezetett, hogy újra kellett definiálni az ember fogalmát. Egészen addig a tudósok azt hitték, hogy csak az ember képes eszközöket készíteni, eszközöket használni
– áll a Jane Goodall Intézet 2022-es közleményében.
Többek között Jane Goodall 70-es és 80-as években végzett kutatásának az eredménye, hogy a nyilvánosság számára is világossá vált, a csimpánzközösségek tagjai is olyan különféle egyéniségek, mint az emberek.
Sok a közös pont a csimpánz és az ember között
Az állatvilágban a csimpánzok tekinthetők a legközelebbi rokonainknak: génjeink mintegy 98 százaléka azonos.
Az emberi fajhoz hasonlóan a csimpánzok is rendkívül szociális lények, évekig gondoskodnak utódaikról. Egy friss tanulmányból ráadásul az is kiderült, hogy a csimpánzkölykök kommunikációja is nagyon hasonlít a csecsemőkéhez. Gesztusaik, hangjaik és arckifejezéseik a kisbabák kommunikációjára hajazva fejlődik.
Közép-Afrika a természetes élőhelyük, ahol napjaik nagy részét a fák tetején töltik. A földön rendszerint inkább négykézláb közlekednek, na, nem azért, mintha az emberek által preferált módon egyébként nem tudnának. A WWF természetvédő szervezet szerint akár egy mérföldet is képesek lennének két lábon megtenni.
Az emberekhez hasonlóan rájuk is jellemző az eszközhasználat:
- a termeszeket botokkal kaparják ki maguknak és
- levelek segítségével isszák a vizet is.
A legfrissebb kutatások alapján arra lehet következtetni, hogy rendelkeznek azzal a képességgel, hogy előre felkészüljenek két különböző jövőbeli forgatókönyvre is. Az emberek esetében ez azt jelenti, hogy a nyári kánikula idején számolunk egy zápor lehetőségével is, ezért a naptej mellé esernyő is kerül a táskába. A csimpánzok esetében ez persze egészen másképp néz ki, de a képesség azonos.
A csimpánzok veszélyeztetett állatok.
Online ünneplés
A csimpánzok világnapjára természetesen a Jane Goodall Intézet is készült saját eseménnyel – olvasható a szervezet közleményében.
Az intézet egy 18 órakor kezdődő online előadás keretében bemutatja a 89 éves természetvédő és etológus kutatásait. Ezt követően pedig az afrikai csimpánzmenhelyekről beszélnek, rávilágítva, miért fontosak, milyen szerepet játszanak a faj fennmaradásában.
A Jane Goodall Intézet tavaly ellátogatott az ugandai Ngamba-szigeten lévő csimpánzoknak kialakított menedékhelyre, ahol jelenleg 52 állat él. Az ott átéltekről az intézet önkéntesei mesélnek majd.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.