A túlvadászat és egy gombabetegség is hozzájárult ahhoz, hogy a kihalás szélére sodródott a hegyi csirkebéka Dominika szigetén. A biológusok szerint soha ilyen gyors ütemű példányszámcsökkenést nem regisztráltak még vadon élő állatnál.
A Dominikai Köztársaság korábban még zengett a hegyi csirkebékák (Leptodactylus fallax) hangjától. Mára azonban szinte teljesen eltűnt ez a hang a karibi szigetről, ahogy maga a békafaj is.
Két évtizeddel ezelőtt még a világ legnagyobb példányszámban fellelhető békafaja volt, annak ellenére is, hogy csak néhány karibi szigeten élt. Mára azonban egy közelmúltban publikált tanulmány szerint mindössze 21 maradt belőlük természetes körülmények között.
Ez a béka elképesztő, körülbelül 20 centiméter hosszúra nőhet, és több mint egy kilogrammot nyomhat. Mind a hímek, mind a nőstények fontos szerepet játszanak a fiatalok felnevelésében. Dominika egyik legfőbb ragadozója volt ez az állat, amely rovarokat, kisemlősöket, kígyókat, de akár más békákat is fogyaszt
– mondta Andrew Cunningham, a Londoni Zoológiai Társaság (Zoological Society London, ZSL) vadon élő állatok járványügyi vezetője.
Több tényező vezetett a majdnem kihaláshoz
A hegyi csirkebéka pusztulásának rendkívüli gyorsasága megdöbbentette a biológusokat. Szerintük ez az egyik leggyorsabb ütemű majdnem teljes kipusztulás, amelyet vadon élő állat esetében valaha is feljegyeztek. Egy igazi ökológiai katasztrófa, amelyről – talán nem is meglepetés – részben az ember tehet.
A neve ellenére a Leptodactylus fallax nem is a hegyekben él, és nem is csirke. Utóbbi azonban okkal került bele a hétköznapi nevébe. Azt mondják ugyanis, hogy az íze hasonlít a csirkehúséra. A szigetlakók és az oda látogató turisták ezért előszeretettel fogyasztották a borssal és fokhagymával kisütött hegyi csirkebékát. Az ebből fakadó túlvadászat pedig jelentősen megcsappantotta a példányszámot.
A kihalás közeli állapot felé taszították a hegyi csirkebékát a vulkánkitörések és az emberi terjeszkedés miatti élőhelyvesztés is.
A hegyi csirkebéka példányszámának rohamos csökkenéséhez vezetett a rajzóspórás (chytrid) gomba is, amely a kétéltűek bőrét fertőzi meg. A békák letargikussá válnak tőle, és egy hónapon belül elpusztulnak.
A gombát a világ számos részén okolják a kétéltűek példányszámának csökkenéséért. Sehol nem volt azonban olyan gyors és komoly a hatása, mint Dominika szigetén. Először 2002-ben jelent meg ez a betegség, és 18 hónapon belül a populáció 80 százalékát kiirtotta.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.