Kihúzta a gyufát a WWF az oroszországi törvényhozóknál: úgy látják, hogy a természetvédelmi szervezet túlságosan sokszor próbál infrastrukturális, valamint ipari beruházásokat megfúrni. A szervezet aktivistái ezért „külföldi ügynök” besorolást kaptak.
„Külföldi ügynöknek” minősítette Oroszország a svájci székhelyű WWF-et, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetét. A Kreml először 2012-ben vezetett be az országban működő, de külföldi finanszírozású civil szervezetekre vonatkozóan szigorításokat. Tavaly júniusban aztán az orosz parlament alsóháza további korlátozásokra bólintott rá, hogy megrendszabályozzák a „külföldi befolyás alatt álló” személyeket és szervezeteket.
A „külföldi ügynök” címke a gyakorlatban szigorúbb kormányzati ellenőrzést von maga után. Ráadásul erősen pejoratív jelentéstartalommal is bír, gyakran használja a Kreml ezt a módszert arra, hogy hiteltelenítsen egy szervezetet a lakosság szemében.
Érdekesség, hogy a georgiai kormány éppen a közelmúltban hátrált ki egy hasonló törvénytervezet mögül, miután tüntetők ezrei lepték el az utcákat két egymást követő napon is.
Külföldi befolyás természetvédelmi csomagolásban?
A moszkvai igazságügyi minisztérium a WWF besorolásával kapcsolatos döntést azzal indokolta, hogy a természetvédelmi szervezet
a természet és a környezet védelmének álcája mögé bújva próbálta befolyásolni a végrehajtó és törvényhozó hatóságok döntéseit, és így akadályozta bizonyos ipari és infrastrukturális projektek megvalósítását.
A WWF képviselői megalapozatlannak nevezték a befolyásolási vádat a független orosz hírportálnak, a Meduzának adott nyilatkozatukban. Azt ígérték, bíróságon támadják meg a Kreml döntését, és a továbbiakban is mindent megtesznek az oroszországi természetben élő ritka állatfajok védelmében.
Érdekütközések
Moszkva álláspontja részben érthető, hiszen a természetvédelmi aktivisták valóban gyakran igyekeznek megakadályozni nagy beruházásokat, amelyeket sok esetben az állam is támogat. Ezzel pedig aktívan tesznek azért, hogy stratégiai váltást érjenek el kormányzati szinten. A helyzetet még pikánsabbá teszi, ha az egyes projektek kigáncsolására törekvő természetvédők külföldiek, vagy éppen külföldi szervezet áll mögöttük.
Ebbe a sémába illeszkedett például az az eset is, amikor Greta Thunberg svéd klímaaktivistát egy németországi szénbánya elleni tüntetésen őrizetbe vette a rendőrség.
Egy békés tüntetés résztvevőjeként fogott el a rendőrség, de még aznap este szabadon engedtek, a klímavédelem ugyanis nem bűn
– mondta Greta Thunberg.
Másik oldalról viszont a természetvédelmi szervezetek és aktivisták álláspontja is védhető, hiszen egy környezetkárosító projekt hatásai a legritkább esetekben maradnak országhatárokon belül. Arról nem is beszélve, ha az adott beruházás egy – csak az adott helyen élő – ritka fajt veszélyeztet.
